Hogyan meszezzünk költséghatékonyan, a termelés eredményességét javítva? Miért érdemes alkalmazni a módszert szántásban, strip-till és no-till esetében, és milyen módon kell elvégezni? Hogyan csökkenthető az aszálykár meszezéssel? Magyarországon több mint 2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. Miért baj ez? Mit okoz a savanyú talaj? Milyen hatással van a tápanyagok felvételére, a mikroorganizmusok életére vagy éppen a nitrogénkötő baktériumok tevékenységére?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Calmit Magyarország támogatásával készül.

A HEKTÁR PLUSZ műsorsorozat alapvetően a partnereink felkérésére készül, ugyanakkor nagyon odafigyelünk, hogy szakmai szempontból értékes beszélgetéseket vegyünk fel, amelyek tényleg segítenek nektek a gazdálkodásban.

Gribek Dániel vendége ezúttal: Johannes Kamptner termékfejlesztő szaktanácsadó, Calmit Agrar

Berecz Sándor mezőgazdasági divízióvezető, Calmit Agrar

Velünk gazdákodnak, hozzájárulnak a talajaink egészséges működéséhez. Észrevehetetlenül növelik a hozamunkat, a termésbiztonságunkat, mégis szinte tudomást sem veszünk róluk. Ahogy a beporzók munkája szinte létkérdés a talaj felett, rájuk hasonló felelősség hárul a talaj mélyén.

A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatának ezen adása a gilisztákkal, azok életmódjával, és a mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkozik.

Milyen fajok vannak hazánkban, és hogyan élnek? Mit csinálnak télen vagy a nyári aszályban? Hogyan szaporodnak, és mit tehetünk azért, hogy minél többen éljenek a talajainkban? Miért kellene a gazdálkodóknak többet foglalkozniuk ezekkel az állatokkal? És milyen agrotechnológiával érhető el az állományuk növekedése?

Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:

- Dr. Simon Barbara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, méghozzá a Talajtani Tanszékről, akinek egyik kutatási területe a földigiliszták és a mezőgazdaság kapcsolata.

- Bakocs Marcell növényvédelmi szakmérnök, agronómus, az Ásóval a határban blog szerzője, aki kívülállóként, a Műszaki Egyetemről csöppent bele a mezőgazdaságba. Az angliai, Groundswelli regeneratív kiállításon látottak ragadták magával, és azóta ezen az úton próbál előrébb jutni.

- Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kutatója, kertészeti csoportvezetője. Kiemelten foglalkozott, illetve foglalkozik többek között a pókok, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepével, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásaival is.

Tartalom:

0:00 - 8:28 - Beveztő, vendégek bemutatása, témafelvezetés

8:29 - 12:37 - Milyen gilisztafajok élnek Magyarországon?

12:38 - 16:46 - Giliszták egyedszáma a talajban

16:47 - 18:07 - Mi történik a gilisztákkal télen vagy nagy aszályban?

18:08 - 22:36 - Mikor a legaktívabbak a giliszták?

22:37 - 24:40 - Giliszták mint talajkártevők?

24:41 - 28:35 - Milyen sebességgel terjedhetnek a giliszták?

28:36 - 34:18 - A növényvédő szerek hatása a gilisztákra

34:19 - 39:39 - A bio vagy a regeneratív gazdálkodás jobb a gilisztáknak?

39:40 - 46:10 - Szántás hatása a gilisztákra

46:11 - 50:50 - A szerves trágya és a giliszták

50:51 - 53:30 - Forgatásnélküli és sekélyművelés hatása a gilisztákra

53:31 - 1:00:23 - Hogyan kíméli a gazdálkodás során a gilisztákat Bakocs Marcell?

1:00:24 - 1:02:23 - Lazítózás hatása a gilisztákra

1:02:24 - 1:05:06 - Eketalp- és tárcsatalp-rétegek giliszta-szemmel

1:05:07 - 1:06:52 - Gazda-megfigyelés: traktornyomban aktívabbak a giliszták?

1:06:53 - 1:12:43 - A giliszták hatása a növények egészségére

1:12:44 - 1:17:48 - Összefoglaló - Miért kell vigyázni a gilisztákra, és hogyan?

1:17:49 - 1:18:54 - Zárszó, a vendégek üzenete

1:18:55 - 1:21:09 - Az adás lezárása

Miben kellene változtatni, hogy nagyobb legyen a magyar agrárium jövedelem-biztonsága? Mire figyelmeztet az ukrán gabona története, és van-e szándék, pénz és szaktudás a talajjavításra? Gribek Dániel műsorvezetőtöbbek között ezekről a kérdésekről beszélget a HEKTÁR Plusz első, VulcanAgro támogatásával készült adásában Vázsonyi Lászlóval, a cég fejlesztőmérnökével, akit nem sokkal egy gyulatanyai szántóföldi rendezvény után faggatott.

Virtuális határszemle, a 2023-es szezon kihívásainak megvitatása és a szárszilárdítók kérdése. A talajvédelem fontossága. Mit kellene változtatni, hogyan lehetünk fenntarthatóbbak? Mi a baj a napraforgó termesztésével? Kalásztépő vágóasztalok előnye a talajvédelem szemszögéből. Miért volt nagy csalódás az AÖP, és ki mit választott? Itt a HEKTÁR legújabb podcastsorozata, a NAGYÁGYÚK Gribek Dániel állandó vendégeivel:

- Berend Ferenc
regeneratív gazdálkodó, aki őszintén beszél nehézségeiről, a no-till technológia előnyeiről és kihívásairól. A Somogy vármegyei gazdálkodó mintegy 400 hektáron alkalmaz talajkímélő technológiákat, és teljesen más szemlélettel rendelkezik, mint legtöbb gazdatársa.
- Csepregi Attila
ügyvezető, a Lajoskomáromi Cégcsoport irányítója, akinek mintegy 8000 hektárra van rálátása Fejér vármegyében. Bár a forgatásnélküli talajművelésben hisz, időnként az ekét is felcsatolja, és bár nem tartja hosszútávon fenntarthatónak, indokolt esetben szánt.
- Lajos Mihály
őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki Püskin már elindult a min-till és a no-till útján, de sok tekintetben még keresi a megfelelő utat, aminek érdekében számos kísérlet beállításában van komoly szerepe országszerte. Kendőzetlenül és kíméletlenül küzd a marketingvezérelt agrárium ellen.

🎧 Youtube bit.ly/3qvd3zz 🎧 Spotify bit.ly/3P5WBzI 🎧 Apple podcast bit.ly/3NfOXSa 🎧 Google podcast bit.ly/43LUuFk 🎧 Deezer bit.ly/3qvxhcx 🎧 hektarpodcast.hu bit.ly/3WPoYUU

Három hónap múlva folytatjuk!

Valódi megoldást jelenthetnek az elektromos, akkumulátoros traktorok? Mi a helyzet a szarvasmarhák metánkibocsátásával? Mit kellene tennie a gazdálkodóknak, hogy fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdaság? Jön a GreenDeal, de vajon lesz eredménye? És mi a helyzet a mikroműanyagokkal a talajban? Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU klímakutatójával beszélgetek.

Hallottál már a szakaszos legeltetésről? Ha nem, akkor a jövőben vélhetően fogsz - gyepen és szántóföldön egyaránt. De gyakorlatban mit is jelent mindez, és miért fontos az állattartás a talajok védelmében, és miért is éri meg a pénztárcának?

A vendégek személye önmagában is biztosíték arra, hogy az egyik kulcsmomentum a szántóföldi legeltetés, szántóföldi szakaszos legeltetés lesz. De vajon erre lehetőséget ad-e a jogszabály és a támogatási rendszer? Mennyi állatot érdemes tartani egy adott területen, és meddig legeltessünk egy szakaszt? Milyen előnyei vannak a módszernek gyepen és szántón? Mi a helyzet a takarónövényekkel?

A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Lengyel Zoltán, a legeltetés nagymestere, aki programozóból lett gazdálkodó, és 2013 óta irányítja, építgeti a Hortobágyon, Polgár határában regeneratív alapokon működő Táncoskertet. Mellette helyet kapott a stúdióban Tiszaszentimréről Bekecs Mátyás, akinek neve egyre többször kerül elő a témában - nem véletlenül, hiszen nagy lendülettel vágott bele a regeneratív gazdálkodásba, ami szerinte állattartásra alapozva lehet sikeres. Végül, de nem utolsó sorban Berend Ferenc somogyi no-till gazdálkodó, a Highlights of Hungary mentordíjasa. Rajtuk kívül a műsor felében becsatlakozik Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, aki a takarónövények legeltetéséről osztja meg tapasztalatait.

TARTALOM:

0:00 - 9:40 - Bevezető, köszöntő, vendégek bemutatása

4:28 - 9:45 - Mi is az a szakaszos legeltetés

9:46 - 14:15 -  Miért és hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Berend Ferenc?

14:16 - 19:51 - A vetésforgóba illesztett legeltetés és a talajmegújítás (Kökény Attila)

19:52  - 24:15 - Hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Bekecs Mátyás?

24:16 - 27:43 - Tanácsok a szakaszos legeltetés elindításához

27:44 - 39:33 - A legeltetés a bürokrácia - Mozsi Major

39:34 - 49:10 - Lehet-e szántóföldön legeltetni, és az AÖP-be bevonható-e a szántóföldi szakaszos legeltetés? (Madarázs István)

49:11 - 52:19 - Jogszabályokról továbbra is...

52:20 - 57:05 - Szárnyasok szakaszos legeltetése (Remény Farm)

57:06 - 1:06:10 - Lovak szakaszos legeltetése a Dedes projektben (Szunyogh András)

1:06:11 - 1:18:41 - A szakaszok kialakítása, a legeltetés hossza

1:18:42 - 1:23:05 - Milyen a jó villanypásztor? (Cont-Eco Kft., Vargyas Csaba)

1:23:06 - 1:31:25 - Takarónövény-keverék és zöldítő növényfajok szakaszos legeltetéshez

1:31:26 - 1:36:08 - Takarónövények legeltetésének tapasztalatai Vas vármegyében (Kovács Dániel)

1:36:09 - 1:40:26 - A takarónövények vetésének ideje

1:40:27 - 1:45:09 - Mennyire lehet takarónövényes legeltetésre alapozni állattartást

1:45:10 - 1:49:12 - Munkaszervezés - szántó és állat

1:49:13 - 1:54:39 - Takarónövényes szakaszos legeltetés tapasztalatok Amerikából (Dale Strickler)

1:54:40 - 1:57:30 - Sertés- és egyéb állatfajok szakaszos legeltetése

1:57:31 - 2:02:41 - Karbonkreditek, karbonbevételek, szénmegkötés és szakaszos legeltetés

2:02:42 - 2:04:37 - Néhány környezetvédelmi felvetés

2:04:38 - Zárszó, összefoglaló, üzenet a gazdatársaknak

A zöldeknek kevés, a gazdáknak túl sok. Talán így lehetne a legegyszerűbben felvázolni az agrártámogatásokhoz kötődő környezetvédelmi, fenntarthatósági elemeket, szabályokat, lehetőségeket. De mi is az a zöld felépítmény? Hosszútávon mi lehet a GreenDeal célja, és hogyan tudja egy Közös Agrárpolitika a korábbinál jobban összehangolni a természetvédelmet és a jövedelmező, mezőgazdasági termelést?

Miért tiltja az AÖP forgatás nélküli talajművelése a glifozátot? Strip-tillel, vagyis sávműveléssel szerezhetünk 2 pontot? Miért kaukktojás a karbamid-hazsnálat fenntarthatóbbá tétele? Lehet visszaélés tömeges számlavásárlással? Hogyan javíthatja a jövedelmezőséget extrém módon egy mezővédő erdősáv? Mi a magyar zöld felépítmény legnagyobb erőssége? Mi is az a zöld tanácsadó hálózat, és mekkora a jelentősége? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Madarász István, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának Agrárstratégiai Koordinációs Osztályájának osztályvezetője, akivel talajvédelemről, természetvédelemről, forgatás nélküli művelésről, nem termelő beruházásokról, zöld agrártámogatásokról, a zöld tanácsadó hálózattal és számos más kérdéssel foglalkozunk.

Az elmúlt napok eseményei után szeretnél valamit változtatni a technológiádon? Nem akarod, hogy a termőfölded egy nap alatt kilométerekkel távolabb érjen földet, és ezzel jelentősen csökkenjen a termésbiztonságod? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában a téma mi más lehetne, ha nem a március eleji porviharok, 11-i tömegbaleset, és ezzel összefüggésben a talajművelés - pontosabban annak elhagyása. A no-tillel, sávos műveléssel már sokszor foglalkoztunk a HEKTÁR-ban, számos olyan szakember, gazdálkodó volt már Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki regeneratív szemlélettel kezeli mezőgazdasági területeit. Ezúttal a kör ismét bővül.

A március eleji böjti szelek, szélviharok és azok következményei után a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, Szabó Attila kereste fel szerkesztőségünket, hogy lennének tagjaik, akik szívesen elmondanák véleményüket a történtekről, és gyakorlati tapasztalataikat is megosztanák a szélerózió megelőzése kapcsán.

Vendégem ezúttal Víg Vitália talajökológus, akinek hitvallása a talajok gyógyítása. Nem mellékesen a TMG oktatási programjának szakmai felelőse.

De elmondja tapasztalatait Felvidékről, Dunaszerdahely közeléből, Csótfáról Keszegh Csaba, aki 50 hektáron no-till technológia alkalmazása mellett gazdálkodik. Vendégünk még Tamási Péter dunántúli gazda, akinek 2004 óta nem viszi a szél talajait. Vas megyében, Uraiújfaluban min-tillezik és direktvetést is alkalmaz 350 hektáron.

De miért, és hogyan változtattak szemléletet? Illetve milyen buktatók kísérték a folyamatot? Ezekkel mindig foglalkozunk, ha alkalmunk nyílik no-till gazdákkal beszélgetni, úgyhogy ez most sem lesz másképpen.

Tudod már, hogy milyen pályázatok várhatók a közeljövőben? És azt, hogy mit kell tudni a fiatal gazda támogatásról? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának újabb adásában, ezúttal nem technológiákról, fenntartható megoldásokról lesz szó, hanem azok megalapozásáról. A Közös Agrárpolitika támogatásairól, jelenleg és jövőbeli mezőgazdasági pályázatokról. Milyen feltételeket kell teljesíteni az alaptámogatásért cserébe? Miben lesz új a rendszer? Hány pontra lesz szükség AÖP-ben, vagyis az agro-ökológiai programban? A Magágyban ezúttal ezekre is választ adunk.

Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal Berze Tünde, a GORDIUS Solutions Tender Kft. pályázatírója, aki a jelenlegi információk segítségével próbálja végigkalauzolni a termelőket a Közös Agrárpolitika labirintusában.

Műsortartalom:
0:00 – 4:13 – Köszöntő, bevezető, felvezető, vendégbemutatás
4:14 – 10:50 – Megmaradt források és pályázatok az előző KAP ciklusból
10:51 – 17:02 – Összegek és dátumok – Mekkora összegű az agrártámogatások forrása 2027-ig, és mikortól várhatjuk az agrárpályázatokat
17:03 – 19:44 – Az alaptámogatás részletei – Összegek, feltételek
19:45 – 20:42 – Fiatal gazda támogatás részletei
20:43 – 21:14 – Röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról I.
21:13 – 23:33 – Termeléshez kötött támogatások
23:34 – 33:02 – Az alaptámogatás feltételei
33:03 – 35:38 – Még mindig csak röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról II.
35:39 – 39:05 – Várható agrárpályázatok a Vidékfejlesztési programban
39:06 – 43:28 – Várható agrárpályázatok: zöld beavatkozások
43:29 – 47:03 – Megújuló vidék beavatkozási program
47:04 – 49:13 – Tanácsok az agrárpályázatra készülő gazdálkodók számára
49:14 – 50:51 – Búcsúzás, adásajánló, műsorzárás

Amiről a magyar szántóföldek esetében egyre gyakrabban beszélünk, az az ültetvényeken még fehér holló: a talajmegújító gazdálkodás, a regeneratív szőlőtermesztés. Milyen megoldások vannak a szőlő-sorközök takarására? Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes elindulni ezen az úton, és hogyan érdemes elvetni és terminálni ezeket?  Mik a bevált és kevésbé bevált megoldások homokon? Hogyan született kísérleti no-till szőlőültetvény Soltvadkerten, és milyen egy házilag készített henger, amivel le lehet taposni a rozst?

A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozatának vendége ezúttal Schneider Péter és Sárosdi Péter Soltvadkert, akik nemcsak szőlőben, de bodzában is alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság megoldásait: a menetszám-csökkenést és a sorköztakarást. A szőlőtermesztők beszélnek arról, hogy milyen hibákat követtek el az elmúlt években, de arról is, hogy okoz-e plusz növényvédelmi kihívást a takarónövények alkalmazása.