Mit várnak a 2024-es szezontól a HEKTÁR Nagyágyúi? Mi a helyzet a határban, és mi lesz a tavaszi vetésekkel? Hogyan oldják meg a vadkár-vitákat, ha van ilyenük egyáltalán? És milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha már nem lesz talaj? Milyen tapasztalatok vannak a nitrogén-utánpótlással kapcsolatban?

A HEKTÁR NAGYÁGYÚK podcast legfrissebb adásában talán a szokásosnál is komolyabb témák kerülnek a felszínre, köztük egy rémisztő jövőkép, ami nem biztos, hogy elkerülhető. Emellett a vadkár kérdését is rendkívül őszintén járjuk körbe, és komoly tapasztalatok hangoznak el a nitrogéndózisok kapcsán.

Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is állandó vendégeivel beszélget:

Berend Ferenc somogy vármegyei regeneratív no-till gazdálkodó

Csepregi Attila, növényvédelmi szakmérnök és precíziós mérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője

Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője

Ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a Hektár felületeire Youtube-on, Spotify-on, Google és Apple podcaston, valamint Deezeren. De kövessetek Facebookon, Instán, TikTokon, és iratkozzatok fel hírleveleünkre a www.hektarpodcast.hu oldalon.

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?

Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és  kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.

Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.

Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez?

A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

Mit hozott a 2023-as esztendő növényvédelmi szempontból? Miért volt változatos a kukoricamoly- és gyapottok-bagolylepke-fertőzés az országban, és mi volt jellemző a kukorica, illetve a kalászosok gyomirtására? Milyen újdonságokkal és jól bevált megoldásokkal segíti a termelőket a FMC? Mit ajánlanak a forgatásnélküli talajműveléssel AÖP-ző termelőknek? Az FMC-től nemrég meghívást kaptunk az évindító szakmai beszélgetésükre, ahol Gribek Dániel agrárújságíró bepillantást nyert az évértékelőkbe, szakmai társalgásokba és jövőbetekintésekbe. A meghívás Farkas Ádámtól, az FMC-Agro Hungary Kft. Marketing & Portfolio Managerétől érkezett, a helyszínen ő fogadta a HEKTÁR stábját, akik széleskörű növényvédelmi tapasztalattal távoztak.

A HEKTÁR Nagyágyúk harmadik adásában, ami egyben az első évad utolsó része, számos érdekes témával foglalkozik Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. Komoly vita alakult ki a termelők között a mezei pocok és a güzüegér gradációja kapcsán. Csepregi Attila szerint a rágcsálók ellen a legjobb megoldás a szántás, ezzel azonban sem Lajos Mihály, sem Berend Ferenc nem értett egyet. A témát természetesen nem zártuk le, egészen biztosan visszatérünk még a véleménykülönbséghez, és biztosan előkerül még az eke, a tárcsa, a grúber és a direktvetés koncepciója. A műsor során egyébként Berend Ferenc több pontban is rávilágított a no-till technológiát kísérő prekoncepciókra, amelyeket a gyakorlatban cáfolni tudott. A nyomvonalak, a szakaszos legeltetés és számon más téme felvetődött Csepregi Attila érdeklődésére. Lajos Mihály komoly kritikát fogalmazott meg a precíziós gazdálkodás irányába, utalva arra, hogy sok esetben nem áll megfelelő adat a technológiák mögött. Csepregi Attila nagyrészt egyet is értett a szakemberrel, hozzátéve, hogy a "precíziós gazdálkodás nagy svédasztaláról" mindenkinek meg kell találnia a számára megtérülő megoldásokat. A megszokott virtuális határszemle ezúttal elmaradt, de február közepén pótolják a Nagyágyúk!

Valóban bűn szántani? És ha igen, akkor mit lehet és mit kell csinálni helyette? Egyáltalán mi az a talaj, és mennyire ismeri gazdálkodásának alapját egy termelő? Sőt, kell-e egyáltalán ismernie, és ha igen, akkor milyen mélyrehatóan? Gribek Dani és a HEKTÁR mezőgazdasági podcast MAGÁGY beszélgetéssorozatának vendége ezúttal a hazai agrárvilág legismertebb talajtanosa, akinek szavait a talajszelvényben állva csak úgy isszák a gazdálkodók, Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi tanára. Sok apropója van a szakmai beszélgetésnek, ami során szó esik majd többek között az Év Talajáról, a talajtani képzések gyakorlati oldaláról, és Talajok Világnapjáról, amit december 5-én tartanak. Mi az a humusz, és miben más mint a talaj szervesanyag-tartalma? Miért fontos, hogy minél több táplálékot kapjanak a talajok? Mi a véleménye egy talajtanosnak a no-till és a szántás technológiájáról? Mit kap az a gazdálkodó, aki csatlakozik a Magyra Talajtani Társasághoz, amit egyre több agrárvállalat támogat? Miért fontos az Extrém Talajtani Tábor vagy egyéb társadalmi kezdeményezések? Többek között ezekre is választ adunk! TARTALOM: 0:00 - 2:14 - Bevezető, köszöntő 2:15 - 8:52 - Talajtani szempontból be kellene tiltani a szántást 8:53 - 14:10 - Mi is az a talaj? 14:11 - 29:16 - Szervesanyag és humusz - Mi a különbség? Mennyi ideig tart felépíteni humusztartalmat? 29:17 - 33:21 - Talajművelés és klímaváltozás 33:22 - 39:45 - A magyarországi talajok és azok állapota - Heterogén talajok 39:46 - 42:01 - Van Dr. Dobos Endre kedvenc talajtípusa, talajszelvénye? 42:02 - 53:28 - Milyen mélyen kell a talajukat ismernie a gazdáknak? Hogyan ismerhetik meg? Miért fontos a talajszelvény? 53:29 - 1:06:23 - Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés 1:06:24 - 1:18:54 - A Talaj Világnapja és a magyar talajtan elmúlt évei 1:18:55 - 1:22:37 - Az Év Talaja 1:22:38 - 1:28:30 - Extrém Talajtani Tábor a jövő talajtanosaiért 1:28:31 - 1:41:09 - A Magyar Talajtani társaság gazdálkodó szempontból 1:41:10 - 1:48:03 - A no-till technológia talajtanos szemmel 1:48:04 - 1:53:48 - Dobos Endre tippjei gazdálkodóknak 1:53:49 - 1:56:18 - Elköszönés, műsorzárás

Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell? Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Egyre többször halljuk, hogy kisgazdaságok jövője veszélybe került, a néhány 10, néhány 100 hektáros termelők a létükért küzdenek. De hogyan lehet fennmaradni ebben a nehéz gazdasági, világpiaci és globalizálódó világban? Ha a bölcsek kövét nem is adjuk át, de a HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában többek között erre keressük a választ vengédeimmel. A HEKTÁR legújabb mezőgazdasági podcastjában Gribek Dániel műsorvezető egy biós és egy regeneratív szemléletű vendéggel beszélget a gazdapék fogalomról, annak gyakorlatáról, a hagyományos mellett az alternatív kalászosokról, mint például a kamut vagy az alakor, de talajvédelemről, társnövény-termesztésről, napraforgó-fektetésről, és a regeneratív állattartásról is. Vendégek: Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farmtól, aki 2015 óta foglalkozik biotermesztéssel a mintegy 300 hektáros szári gazdaságukban, a Vértes lábánál. Célul tűzték ki, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, sőt, ugye a termények feldolgozásával is. Szabó Attila a Kukutyin Műhelytől, akinek a 2015-ös év hasonló változást hozott az életében is, hiszen ő és testvére, Csaba ekkor indult el hivatalos a biogazdálkodás útján. A Kukutyin Műhely néven ismertté vált gazdaság szintén rendelkezik saját malommal, és az évek során egyre komolyabban elindultak a regeneratív, talajmegújító mezőgazdaság irányába. Szabó Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Ferencszálláson, a Maros hordalékkúpján 3 hektáron vették át a családi gazdaságot, ma már kb. 50 területen gazdálkodnak.

Új résszel jelentkezik a HEKTÁR Nagyágyúk podcast, amiben negyedévente Berend Ferenc Somogy vármegyei regeneratív gazdálkodó, Csepregi Attila agrármérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport elnöke, valamint Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője mondja el véleményét az agrárium aktualitásairól, problémáiról, nehézségeiről. A második adásban szó esik többek között a vártnál szerényebb árpa és búza eredményekről, de a vetőmagok rossz minőségéről, valamint a kisgazdaságok jövőjéről, a precíziós gazdálkodás létjogosultságáról, talajvédelemről és terményárakról. TARTALOM: 0:00 - 3:50 - Bevezető, köszöntés, témafelvezetés 3:50 - 18:24 - Kalászosok betakarítása - Virtuális határszemle 18:25 - 41:08 - Miért lett gyenge a kalászosok mennyisége és minősége? 41:09 - 56:54 - Mi várható a napraforgóban és a kukoricában? 56:55 - 1:14:37 - Probléma van a vetőmag-minőséggel? 1:14:38 - 1:19:06 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről I. 1:19:06 - 1:22:01 - AÖP és területalapú támogatások tapasztalatai 1:22:01 - 1:32:46 - Talajvédelem és pólusváltás 1:32:47 - 1:40:25 - Költségcsökkentés a megoldás? - I. rész 1:40:26 - 1:47:16 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről II. 1:47:17 - 1:56:49 - Költségcsökkentés a megoldás? - II. rész 1:56:50 - 2:05:32 - Van jövője a kisgazdaságoknak? 2:05:33 - 2:16:58 - Kövécs Róbert kérdése: Csepregi Attila őszi búza technológiája 2:16:58 - 2:19:36 - Amit jövőre máshogyan csinálna Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály... 2:19:37 - 2:21:23 - Elköszönés, a műsor zárása

Hogyan meszezzünk költséghatékonyan, a termelés eredményességét javítva? Miért érdemes alkalmazni a módszert szántásban, strip-till és no-till esetében, és milyen módon kell elvégezni? Hogyan csökkenthető az aszálykár meszezéssel? Magyarországon több mint 2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. Miért baj ez? Mit okoz a savanyú talaj? Milyen hatással van a tápanyagok felvételére, a mikroorganizmusok életére vagy éppen a nitrogénkötő baktériumok tevékenységére?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Calmit Magyarország támogatásával készül.

A HEKTÁR PLUSZ műsorsorozat alapvetően a partnereink felkérésére készül, ugyanakkor nagyon odafigyelünk, hogy szakmai szempontból értékes beszélgetéseket vegyünk fel, amelyek tényleg segítenek nektek a gazdálkodásban.

Gribek Dániel vendége ezúttal: Johannes Kamptner termékfejlesztő szaktanácsadó, Calmit Agrar

Berecz Sándor mezőgazdasági divízióvezető, Calmit Agrar

Velünk gazdákodnak, hozzájárulnak a talajaink egészséges működéséhez. Észrevehetetlenül növelik a hozamunkat, a termésbiztonságunkat, mégis szinte tudomást sem veszünk róluk. Ahogy a beporzók munkája szinte létkérdés a talaj felett, rájuk hasonló felelősség hárul a talaj mélyén.

A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatának ezen adása a gilisztákkal, azok életmódjával, és a mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkozik.

Milyen fajok vannak hazánkban, és hogyan élnek? Mit csinálnak télen vagy a nyári aszályban? Hogyan szaporodnak, és mit tehetünk azért, hogy minél többen éljenek a talajainkban? Miért kellene a gazdálkodóknak többet foglalkozniuk ezekkel az állatokkal? És milyen agrotechnológiával érhető el az állományuk növekedése?

Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:

- Dr. Simon Barbara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, méghozzá a Talajtani Tanszékről, akinek egyik kutatási területe a földigiliszták és a mezőgazdaság kapcsolata.

- Bakocs Marcell növényvédelmi szakmérnök, agronómus, az Ásóval a határban blog szerzője, aki kívülállóként, a Műszaki Egyetemről csöppent bele a mezőgazdaságba. Az angliai, Groundswelli regeneratív kiállításon látottak ragadták magával, és azóta ezen az úton próbál előrébb jutni.

- Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kutatója, kertészeti csoportvezetője. Kiemelten foglalkozott, illetve foglalkozik többek között a pókok, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepével, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásaival is.

Tartalom:

0:00 - 8:28 - Beveztő, vendégek bemutatása, témafelvezetés

8:29 - 12:37 - Milyen gilisztafajok élnek Magyarországon?

12:38 - 16:46 - Giliszták egyedszáma a talajban

16:47 - 18:07 - Mi történik a gilisztákkal télen vagy nagy aszályban?

18:08 - 22:36 - Mikor a legaktívabbak a giliszták?

22:37 - 24:40 - Giliszták mint talajkártevők?

24:41 - 28:35 - Milyen sebességgel terjedhetnek a giliszták?

28:36 - 34:18 - A növényvédő szerek hatása a gilisztákra

34:19 - 39:39 - A bio vagy a regeneratív gazdálkodás jobb a gilisztáknak?

39:40 - 46:10 - Szántás hatása a gilisztákra

46:11 - 50:50 - A szerves trágya és a giliszták

50:51 - 53:30 - Forgatásnélküli és sekélyművelés hatása a gilisztákra

53:31 - 1:00:23 - Hogyan kíméli a gazdálkodás során a gilisztákat Bakocs Marcell?

1:00:24 - 1:02:23 - Lazítózás hatása a gilisztákra

1:02:24 - 1:05:06 - Eketalp- és tárcsatalp-rétegek giliszta-szemmel

1:05:07 - 1:06:52 - Gazda-megfigyelés: traktornyomban aktívabbak a giliszták?

1:06:53 - 1:12:43 - A giliszták hatása a növények egészségére

1:12:44 - 1:17:48 - Összefoglaló - Miért kell vigyázni a gilisztákra, és hogyan?

1:17:49 - 1:18:54 - Zárszó, a vendégek üzenete

1:18:55 - 1:21:09 - Az adás lezárása