HARMADIK BIRODALOM – a nemzetiszocializmus története
HARMADIK BIRODALOM – a nemzetiszocializmus története
A nemzetiszocializmus története, Kísérlet a német történelem - a Bismarck-féle Német Birodalomtól a második világháború végéig, de azt követően is - ezen korszakának érthető leírására. FONTOS : nem képviselek SEMMILYEN politikai vagy más érdekeket! Megpróbálok objektív lenni, pontosan tükrözni a valóságot, és ne személyes véleményt megfogalmazni bizonyos politikai célok követése érdekében. A középpontban az emberek és az ő sorsuk állnak. Érdekelnek engem a pszichológiai profilok is, különösen az a kérdés, hogy a Homo Sapiens hogyan birkózik meg vagy kezeli az extrém helyzeteket.
Epizódok
Itt Houston Stewart Chamberlain „A 19. század alapjai” című munkájáról fogunk beszélni.
A démoni gyűlöletről szóló gondolatok összezavarása és a zsidók kiirtására való felhívás. Egy tomboló patak, amely minden irányból összehozza a démoni gyűlöletet.
Úgy tűnik, hogy a gondolatok zűrzavara a pusztulás gondolatához vezet, egyfajta „delenda” mint Karthágó vagy Jeruzsálem esetében, hogy megszüntesse és kiirtsa a szemita elemet, vagy ahogy ő nevezi, a degenerált modern zsidót.
A podcast Facebook-oldala
A nemzetiszocializmus úttörőjének és szellemi atyjának Goebbels és Rosenberg által leírt életéről szóló háromrészes sorozatunk utolsó részéhez érkezünk.
Es ez nem semmi mert Goebbels és Rosenberg talán a legfontosabb alakok, amikor felmerül a kérdés, hogy mi is valójában a nemzetiszocializmus.
Az első két részben a szülők nélküli, állandó lakhely nélküli, de anyagilag biztos gyerekkorát tárgyaltuk.
Megerősíti, hogy még a gazdag emberek is lehetnek boldogtalanok, és boldogtalan gyermekkoruk lehet.
Láttuk, ahogy lépésről lépésre közelebb kerül a német kultúrához, amelyet egyfajta új otthonnak választott, egyfajta új személyes identitásként tekintette.
A harmadik részben a tetőponthoz érkezünk, mint egy klasszikus drámában vagy krimiben, ezek azok a termékeny évek, amelyeket többnyire Bécsben töltötte, ahol Chamberlain radikalizálódott, majd az első világháború utáni agónia hosszú szakasza következett.
Lépésről lépésre németté válik.
Amikor először megtapasztalta a németek társaságát azt így kommentálta:
"Istenem! mennyire élvezem az anglikán merevség hiányát;
tíz perc elég, és otthon érzem magam ezekkel a kedves emberekkel!"
Először Otto Kuntze oktatója révén, majd Svájcban tanult, első németországi útjait, végül Drezdába költözött, ahol végül a híres pszichiáter Emil Kraepelin kezelte komoly lelki problémákkal.
Emil Kraepelin a mentális zavarok modern osztályozásának atyjának is tartják.
Első kapcsolat az etno-nemzeti és rasszista Wagner-körrel.
Nyilvánvalóan még nem volt rasszista akkoriban, a rasszizmus vírusával való fertőzés még mindig folyamatban volt, és - akárcsak maga Adolf Hitler esetében - Bécsben kellett volna történnie. A podcast webhely
Houston Stewart Chamberlain: Démonokkal, kényszerekkel, félelmekkel teli élet a mánia és a kiégés között.
Egy angol nemes, aki nem akar mást, mint hogy német legyen, a német társadalom teljes jogú tagja.
Másrészt életműve lett a 20. századi völkisch mozgalom és rasszista antiszemitizmus ideológiai alapja, neve több szuperlatívuszban szerepel; egyes történészek provokatív módon a holokauszt építészének nevezik.
Ennek ellenére nagyrészt ismeretlen.
Ez a darab Hitler bálványáról, Richard Wagner zeneszerzőről szól.
Részletesebben tárgyaljuk egy olyan ember érdekes élettörténetét, aki egész életében úgy járta az életet, mintha valami hajtaná.
Magával Adolf Hitlerrel is keresünk párhuzamot.
Mi köze ennek a Harmadik Birodalomhoz?
Wagner valami apafigura volt, Adolf Hitler művészi bálványa, de nem csak Hitlernek volt fontos más náci nagyok is követték, mert olyasmit láttak benne, mint a nemzetiszocialista kultúra.
Még mindig kutatjuk azt a termékeny talajt, amely Adolf Hitler sikeréért és felemelkedéséért felelős.
A következő két epizódban kiemelten és különösen az úgynevezett bayreuthi körre és a zeneszerző Richard Wagner körüli Wagner családra koncentrálunk.
Ez a csoport segített létrehozni egy táptalajt, ahol a nemzetiszocializmusnak nevezett kis kényes növény növekedhetett, vagy ami még jobb, esélyt kapott a növekedésre.
A Bayreuth-kör vagy a Wagner-kör fontosabb szerepet játszott az etnikai nacionalista mozgalomban, mint gondolnánk.
Beszélünk a darwinizmusról és a gobinizmusról, valamint annak a nácizmusra gyakorolt hatásáról is.
Arról beszélünk, hogy Hitler összehasonlítható-e Napóleonnal?
Mi a közös bennük, mi a különbség bennük?
Mi a helyzet Hitler rögeszméjével Napóleon legyőzésével?
Arról beszélünk, hogy Hitler összehasonlítható-e Napóleonnal?
Mi a közös bennük, mi a különbség bennük?
Mi a helyzet Hitler rögeszméjével Napóleon legyőzésével?
Arról beszélünk, hogy Hitler összehasonlítható-e Napóleonnal?
Mi a közös bennük, mi a különbség bennük?
Mi a helyzet Hitler rögeszméjével Napóleon legyőzésével?
Mit gondolt Hitler az ókori Rómáról és a kereszténységről?
Idézeteket hozunk Hitler magánbeszélgetéseiből.
Rövid áttekintést adunk a német történelemről, Nagy Károlyról, I. Ottóról, a Habsburgokról, Napóleonról és a poroszokról, majd szó lesz a „Harmadik Birodalom” kifejezés használatának hátteréről és motivációiról.
Miért ez a podcast, mi a terv, milyen témák jönnek. Beszélünk még a háború utáni Berlinről, a menekültekről, Rudolf Hessről.