„Az ember a saját otthonában nem tartózkodik, hanem lakik”-  fogalmazott Rejtő Jenő. Mit tehet a lakó komfort kialakításában az üveg? Ha a látványos panorámát az ingatlan árában alaposan megfizettük, egy jól benapozott lakásban ne kelljen feltétlenül a nap melege  ellen védő redőnyt a nap nagy részében lehúzva tartani. Tehát a napvédelem valamint a kilátás és „be nem látás” komfortját egyben kell egy üveghomlokzatú helyiségnek biztosítania. Emellett egyre fontosabb a hangszigetelés, a hőmérséklet szabályozás és a madárvédelem is. Hol tart ma, és mik a fejlesztési irányok az épület üveg technológiában? Mikor fog áramot termelni a napelemes ablakom? Mire jó a lecserélt régi ablak? Mennyire környezetbarát az üvegipar? Mekkora az üvegfelület ökolábnyoma? Jó vagy rossz a láthatatlan üveg? E kérdésekről is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Németh Árpád Andrással, a Guardian Glass építész tanácsadójával.

Újabb hungarikum a „homokdomb töltés korona sétány”. Szegedtől ÉNY-ra pár km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre. A mai podcast e két kistelepülésről és egyfajta hungarikumról szól, arról, hogy hogyan lehet nagyon sok milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. A tavaly augusztusi aszály idején miközben vízért könyörgött az egész Homokhátság, 1,2 millió m3 talajvizet juttatott a vízügy a Tiszába. Nem merjük kimondani, hogy a magyar táj vízgazdálkodását a világhírű magyar vízépítészeti szakma és a vízügy tette tönkre – mondja Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, zsombói lokálpatrióta természetvédő. Európai Uniós pénzekből a kiszáradóban levő homokhátságban elpusztítják a lápréteket, a védett, bolygatatlan gyepeket. Fölösleges és környezetpusztító vízügyi beruházásokkal tovább segítik az aszályosodást. A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi házhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája bekerült a cég típusház kínálatába. Sarkadi Péter vendége e pályázat egyik zsűritagja Prof. Dr. Kiss Gyula egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Karán – aki a zöld építés elkötelezett híve, így erről is bőven szól a podcastban: felhőkarcoló saját szennyvíztisztítóval, „Függőleges erdő” (Bosco Verticale) Milánó nevezetessége, beton, vagy fa?- melyik a környezetbarátabb építőanyag. Építészettel a felesleges épületgépészet ellen.

Gyönyörű képek, izgalmas jelenetek és égető problémák, amelyek középpontjában az éltető víz áll. Az első képkockától lebilincselő képi világ, a zene, a dramaturgia ereje és a film kíméletlenül igaz üzenete, megdöbbentően hatott. 87 perc tömény „naturalizmus” a Körös-vidék elpusztult és még fennmaradt természeti értékeiről, legfontosabb környezeti problémáiról. „A természet szisztematikus felszámolásának az elvét a legnagyobb magyar mondta ki.” Széchenyi István nyomán a folyószabályozás következtében a Körösök 248 helyen összesen 546 km-t rövidültek, így pl. a Sebes-Körös minimum- maximum vízmennyiség különbsége 940 (!) szeresére nőtt.

Lenyűgöz és arcul csap – írták a kritikák Szendőfi Balázs legújabb természetfilmjéről. Sarkadi Péter mai vendége a Volt egyszer egy vadvízország  c. film alkotója, Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes, zeneszerző, akivel a film és a természetfilmezés mellett még sokmindenről, többek között  a sas-drón csatáról, a kormánymédia hungarikum cenzúrázásáról, a hivatalos természetvédelmi rendszer szétveréséről, és a természeti környezetünk aggasztó állapotáról is beszélgetett.

Mielőtt lakóépületének felújításába kezd, hallgassa meg a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserének hasznos gyakorlati tanácsait a tetőfelújítással, a betoncseréppel, a kéményekkel, és a típusházakkal kapcsolatban. Szűcs Zsolt és a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetéséből emellett sok-sok kulisszatitokra is fény derül a rossz fűtési szokásoktól az energiapazarlásig.

A zöld civil szervezetek együttműködése több mint harminc éves múltra tekint vissza. 2022-ben megújult a hálózat kereteit biztosító működési szabályzat. Az év elejétől több mint 60 szervezet csatlakozott hivatalosan az együttműködéshez. De kik is ezek a zöldek? Hogyan változott a hazai civil szféra az elmúlt 4 évtizedben? Többek között ezekre is fény derül a mai podcastban. Ismerd meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek történetét, együttműködését, és a szervezés alatt álló idei országos zöld találkozó eddigi részleteit. Többek között ezekről is szó esett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által szervezett március 16-i webináriumon, melynek rövidített, szerkesztett változatát Sarkadi Péter készítette.

Egészségesebb, a munkába pontosan járó dolgozót szeretne? Szolgálati autó helyett legyen státusz juttatás a pedelec. Bár ma még nálunk gyerekcipőben jár az elektromos rásegítésű céges kerékpárflotta kölcsönzés, az első fecskék egyike bizakodó. Miért éri meg a cégeknek, és miért jó a dolgozóknak a munkába járás kerékpárral? Egyáltalán mi a pedelec, az S- pedelec, és az E-bike? Milyen állami kedvezmények járnak a dolgozói tekerésért? Többek között erről is mesél az e-bringázás egyéb érdekességei mellett Hényel Ágoston, a Hellovelo vezérigazgatója Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Miközben a hazai családiház állomány 25 %-a van valamennyire leszigetelve, Németországban ez 90 %. A nagyon lepusztult, korszerűtlen hazai épületállomány miatt magas a lakhatási szegénység. A megoldás a szigetelés, és máris feleződhet a rezsiszámla. De milyen anyagokat használjunk? Mennyit és hogyan takaríthatunk meg lakásainkban, épületeinkben? Mikor, hány éven belül térül meg? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a mai podcastban.
Sarkadi Péter szerkesztőnek Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft vezető szaktanácsadója.

Bár papíron tél van, az elmúlt hetek inkább tavaszias időjárása talán segített egy lakosságot is bevonó madarász programnak. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek évenkénti felmérését a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Az idei országos bagolyszámlálást január 21 - 23 között tartották, melynek eddigi legfrissebb  eredményeiről a számlálást évek óta koordináló Kovács Ágnest - aki egyébként a Jászberényi Állat- és Növénykert gyűjteményi vezető helyettese - kérdezte Sarkadi Péter szerkesztő.

Mit tehet az egyén a hétköznapokban az élhető jövőnk fenntartásáért. Persze nem kell visszamenni a fára vagy a barlangba, de egészséges kompromisszumokat kell kötni, és bizony a fenntarthatatlan luxusfogyasztásról is le kell mondanunk. De miről, hogyan, mik a teendők? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és megoldásokat a GreenDependent Intézet egy többéves Európai Uniós program magyar résztvevőjeként. A lakossági és szakmai kiscsoportos ötletbörzéktől, a közös stratégia alkotáson át a zöld társasjátékig többrétű a projekt, melyről az intézet két vezetője: Vadovics Edina és Vadovics Kristóf mesél Sarkadi Péter szerkesztőnek.