A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport? Mire használhatjuk telefonunkon a Budapest Fatár applikációt? Többek között erről beszélget Bardóczi Sándor főtájépítésszel Sarkadi Péter. Emellett szó lesz arról is, hogy lesznek-e bivalyok és vadlovak a Mocsárosban? Hogy a Bálna mivel tehetne a legtöbbet a városért, hogy hogyan lehetne környezetbarát módon kiszolgálni a Gellért -hegyi turistákat, hogy miben áll a részvételi tervezés, és hogy miért a tájépítészetet választotta a hajdúböszörményi kertészkulák unokája: Bardóczi Sándor.

A rendszerváltás környékén ismerkedett meg a környezetvédelemmel, amatőr csillagászként a fényszennyezés ellen dolgozott, de aktív volt a katonaság megtagadásában is, így került polgári szolgálatosként a gyűrűfűi ökofaluba. Volt telefonhálózat szerelő, az ELTE Természetvédelmi Klub aktivistájaként a Tubesen és a Roosevelt téren is fához láncolta magát. A Verespatakra tervezett cianidos aranybányászat ellen itthon az elsőként lépett fel. Emellett aktívan harcol az antizöld nemzetközi kereskedelmi szerződések, mellett a tervezett elavulás ellen is. Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével Sarkadi Péter beszélget.

A Józsefváros Önkormányzata az éghajlat-változás és a hatásainak kezelése érdekében a Zöld8 német átfogó tervezési indikációt készített, amelyben a klímastratégiát készítették, és amelyben szem előtt tartva kellett szembesülniük azzal, hogy a későbbiekben befejeződött. Amely részeként szervezték meg júliusban 14-én azt egy műhelytalálkozót, melyet az érdeklődők elmondhatták véleményeiket, ötleteiket a stratégiával kapcsolatban. Vaszócsik Viljával, a VIII. kerületi klímastratégia vezető tervezőjével és Sárdi Anna társtervezőjével Sarkadi Péter beszélgetéssel.

podcast

Maradjon meg a Csarna völgy ősvadonnak! Eltűnt az egyik legidősebb erdő - leirtották a Bükk hg-ben Tar-kőnél az őserdő egy részét. Brutális favágás a Tisza-menti ártérben Tiszaugnál, Tényleg meg kell fiatalítani a védett erdőket? - csak egy pár cikkcím, téma abból a 476 tételes listából, ami a greenfon Gálhidy Lászlóval kapcsolatban megjelent bejegyzéseket tartalmazza. A WWF Magyarország erdőprogram vezetőjével Sarkadi Péter beszélgetett.

Kajner Péter évtizedek óta területfejlesztéssel foglalkozik. A humánökológus közgazdász két éve a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjeként a Tisza-mentén szeretné elérni, hogy a korábbi árterületek közül minél többet újra össze lehessen kapcsolni a folyóval, ezeken a természeti állapot javuljon és új, környezetkímélő gazdálkodás, területhasználat alakuljon ki, ami a helyi közösségeknek is jó megélhetést nyújt. Mindez nem könnyű feladat akkor, amikor az uniós agrártámogatások 80 %-a felső 10 %-hoz kerül, az alsó 10 %-hoz pedig csak az 1 %-körüli támogatás jut el. A közgazdász, humánökológussal Sarkadi Péter elsősorban a fenntartható vidékfejlesztés lehetőségeiről beszélget, de más témákat is érintenek:
-- megtalálja-e a vidék önmagát?
-- tájrombolás árterek zsákutcás vízgazdálkodás
-- fenntarthatatlan uniós és hazai vidékpolitika, torz földtulajdonszerkezet
-- humánökológia képzés

Az Európai Bizottságtól június 23-án kapta meg elsőként az Európai Fenntartható Energia Díjat a Nők az energiaiparban kategóriájában. Mik a legfontosabb feladatai az újonnan megalapított budapesti Klíma és Környezetvédelmi főosztály vezetőjének? Miért hagyta ott 25 év után az Energiaklubot? Miért az energetika a korrupció melegágya, és hogyan tehet ez ellen az „energiademokrácia? A Greenfo podcastjában Sarkadi Péter mai vendége Ámon Ada közgazdász.

A nem megfelelő lakáskorszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk, miközben egy hatékonyabb rendszerrel jóval nagyobb valódi rezsicsökkentést is elérhetnék. Az Orbán-kormány országos szinten is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra - megnehezítve így a jóval olcsóbb, önellátó megújuló rendszerek terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, melynek környezeti szempontból lehangoló eredményeiről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesél.

Évek óta tartja bizonytalanságban a MTM dolgozóit, a muzeológusokat, a kutatókat és a látogatókat is az Orbán-kormány azzal a többször belengetett tervvel, hogy Európa egyik legértékesebb, 220 éven át fejlesztett természettudományos gyűjteményét Debrecenbe költözteti. Az eddigi bizonytalan kiszivárogtatások, spekulációk után most - június elején - végérvényesnek tűnik Palkovics László miniszter bejelentése a költöztetésről – persze konkrét időpont nélkül. Hogy ez kinek jó, az csak sejthető, de hogy miért rossz azt a minden irányból érkező kritikák alapján tudjuk: pl. a 10 milliós gyűjtemény költöztetése nagy károkat okoz, a szakemberek döntő többsége nem költözik Debrecenbe, ahogy pl. a NY-magyarországi diákok vagy családok is nehezebben jutnak el a cívis városba. De sok egyéb probléma is adódik, ha tényleg meglépi ezt a kormány. Többek között erről is beszélget Dr Vásárhelyi Tamás  nyugalmazott főmuzeológussal, a múzeum korábbi főigazgató-helyettesével Sarkadi Péter.

A rossz állapotú hazai épületállomány az energiafelhasználás 40 %-áért felelős. Sokan szeretnének belevágni lakásuk energiahatékonysági felújításába, de egy felmérés szerint főleg a bizonytalanság és az információhiány miatt csak kevesen teszik, a hazai lakásállomány mindössze 1 %-a korszerősödik évente. Ennek növelésében szeretne segíteni egy uniós pályázat révén 2 civil szervezet. A RenoHUb programról Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója, és Orbán Gábor, az Energiaklub, igazgatója mesél Sarkadi Péternek.

Közel fél éve választott új vezetést a fővárosiak többsége, és ebben a környezetvédelemért felelős főpolgármester-helyettes Dorosz Dávid. Mit tanulhatunk Bécstől, a legzöldebb várostól? Hol lesznek Budapesten a nyáron klímabarát terek? Kerékpár vagy/és autók? Lánchíd, Biodom, zöldfelületek, busztender, beígért trolik, árvízmentes Béke tér, és egyéb aktualitások. Szerkesztő-riporter Sarkadi Péter.