Miért ír múzeumi krimit egy biológus? Miért fontosak a természettudományi múzeumok? Mi a típuspéldány, és hogyan nevezik el, vagy át a fajokat? Miért létfontosságú a biológiai sokféleség megőrzése? Miért vonzódik az ember a betegesen sok só és cukor iránt? Átok, vagy szelekciós előny a túlsúly? Miért nem érdekli az evolúciót, hogy meddig és hogyan élünk? Hogyan hasznosíthatók a tetű kutatások eredményei a Covid elleni harcban? Evolúciós stratégiák és a bioterrorizmus. Mi az a darwini orvoslás? Többek között ezekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport tudományos tanácsadójával.

Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket?  Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesél Sarkadi Péternek a mai podcastunk vendége: a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület tagja.

Eltörött? Elromlott? Újat vettél? Trendit vettél? Nem tudod mit csinálj a régi mobiloddal? Védd a környezetet, és támogasd a főemlősöket! Szállj be a Passzold Vissza Tesó! Kampányba! A Te zöld lépésed is fontos a jövőd szempontjából. Sok kis lépés, nagy távolság! Gondolkozz zölden! Ebben segít a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, és az Inter-Metal Recycling Kft.

Április utolsó hetében repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek.

Természetes, vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” - mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, a mongol nomádok, és a szerb disznósgazdák a tudományt? A greenfo mai podcastjában Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport-vezetője.

2021 április 2-án hajnalban elhunyt Szollát György. A kiváló botanikus 1978-ban az ELTE biológia-kémia tanári szakán diplomázott, majd közel 30 évig a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott botanikus-muzeológusként. Részt vett a természetismereti szakkörök és táborok munkájában, kiállítások rendezésében, írt vagy 50 ismeretterjesztő cikket, előadásokat tartott, s közben számtalan természetfilm szövegét fordította, írta, lektorálta. A múzeum után 8 éven át oktatott a Kaposvári Egyetemen természetvédelmi mérnök hallgatókat. Sarkadi Péter szerkesztő két 25 évvel ezelőtti izlandi és tanzániai kutatóútjáról készült beszélgetéssel emlékszik meg a kiváló ismeretterjesztőről, széles tudású kutatóról. A greenfo részére kollégái írtak megemlékezéseket, melyet fotókkal megtalálnak a greenfo podcast menüjében.

Megrendülten tudatjuk, hogy Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, a dendrológiai gyűjtemény kurátora 71 éves korában, 2021. április 3-án, váratlanul elhunyt. Rengeteget köszönhet neki a Kert, hiszen több mint 40 éven keresztül szentelte életét az ország legjelentősebb élőnövény gyűjteményének, ahol élt és alkotott. Kerttörténeti, kertművészeti, kertészeti és növényismereti átfogó tudása, hatalmas műveltsége, széles körű gyűjteményes kerti tapasztalata adott keretet annak, hogy a mindenkori intézményi lehetőségek közepette folyamatosan fejlődjön, gyarapodjon a gyűjtemény, szépüljön a kert, és méltó módon vigye tovább a Vigyázó Sándor gróf által az utókorra hagyományozott örökséget. A greenfo szerkesztője: Sarkadi Péter 2 korábbi beszélgetésükkel adózik emlékének.

Az atomenergia több problémát generál, mint amennyit megold - mondják a nukleáris energia ellen harcoló szakemberek. És nem csak a zöldek. „Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése - e két mondat Nobuo Tanakától, a Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnökétől származik. Tíz éves a fukusimai és harmincöt év a csernobili atomerőmű-baleset után az Energiaklub áttekintése az atomenergia elmúlt 70 éves törtnetét és mai helyzetét. Szakértői két új kiadványt készítettek a témában: az egyik az atomenergia működési anomáliáit mutat be, a másik a radioaktív hulladékok környezeti hatásaival foglalkozik. A tanulmányokról Egres Dorottya és dr. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértői meséltek. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Podcast

A biológiai sokféleség helyzete globálisan és idehaza, a biodiverzitás értéke, haszna. A reziliencia, (rugalmasság) fontossága az ökoszisztémákban. Mi az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció lényege? A globális gazdaság átalakításának fontossága, és az eddigi semmire nem vezető lépések. Mit tehet az EU stratégiája a biodiverzitás csökkenésének megállításában? COVID tanulság: értékrend változás, és az átalakítás lehetősége/kényszere. Minderről Báldi András ökológussal a szerkesztő Sarkadi Péter beszélget.

Mai beszélgetésünk főszereplője egy nagyon sok szempontból egyedi állat faj, ill csoport, merthogy a pannon régióban öt bennszülött faja is van: a magyar, a délvidéki, az erdélyi , a mezőségi, és a szerémségi. A ma már fokozottan védett teljesen föld alatti életet élő földikutyát az 1950’-es évekre szinte teljesen kiirtották, mára már 11 élőhelyét tárták fel. Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja matuzsálemi akár 20 éves kort is megélhet, ami a rágcsálók között nagyon ritka. Szigorúan vegán, ismeretlen körében a rákbetegség, 2 metszőfoguk mögött zárva a szája míg járatait ássa. Képesek érzékelni a föld mágneses terét, teljesen vakok. A fajszámuk is megosztja a kutatókat: vannak, akik szerint 13 – 15, de a genetikai/kromoszóma vizsgálatok részletei alapján akár 70 is lehet. Dr. Németh Attila  biológus immár több mint 15 éve tanulmányozza a földikutyákat. Vele Sarkadi Péter indult el e fantasztikus állatok nyomában.