A természetre a körfolyamatok, az emberre sajnos a lineáris folyamatok a jellemzőek. Növekedés vagy fejlődés? Nem tudjuk, hogy mekkora a bioszféra helyreállási képessége. Az Orbán kormány visszavitt minket a 70’-es évekbe az oktatás szemléletmódjában. Miért, és hogyan alapította meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet? Mit tanulhatunk a természettől? Itt az ideje, hogy belássuk: „csak az a viselkedés etikus, amely a kiemelt helyzetet nem előjogok megszerzésére használja, hanem fokozott kötelességként éli meg” – vallja mai podcastunkban a hazai környezeti nevelés doyenje: Dr. Victor András ny. főiskolai tanár. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme, mely ma is tart. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Gyümölcseink zöme, de pl. a dinnye és tök sincs rovarmegporzás nélkül. Miért fontosak ők? Miért jó a méhecske hotel az erkélyen, és a mini méhlegelő a virágosládában? Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És még sok kérdés – sok válasszal. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért? Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők? Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcnak a környezetükért aggódó embereknek, civileknek? Miért lobbiznak Brüsszelben az agrártámogatások elosztásánál? Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot? Többek között ezekről is szól a beszélgetés a botanikus vegetációökológus természetvédővel.

Budapest első klíma közösségi gyűlésére két szeptemberi hétvége során került sor a Városházán, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek véleménye, ötlete beépülhessen Budapest klímastratégiájába. 50 véletlenszerűen kiválogatott budapesti polgár közök gondolkodásából született meg az a 8 tételes javaslatcsomag, mely a fővárosi vezetés elé fog kerülni nemsokára. November 3-án a közösségi gyűlés záróeseményén ismertették javaslataikat: pl. épületenergetikai korszerűsítés, zöldfelületek növelése, az agglomerációs közlekedés javítása, és a szemléletformálás. Részletek Sarkadi Péter itt készült összeállításában. A képen Ámon Ada.

Érden 2020 szeptemberben alapította meg a Vadkuckó Vadmadár és Vadállat Mentő Szolgálatot a két vezető Petró Krisztina a „madaras”, és Ba Irén a „denevéres” állatbarát, akiket „egy kacsapasi hozott össze”.  Sok mindenről beszélgettek Sarkadi Péterrel: pl. a most ősszel aktuális sünmentésről, vagy a denevérek megsegítéséről, a városba szokott állatok és az emberek együttéléséről, és kiderül az is, hogy ki Tityitotty, hogy hogyan lesz valaki megszállott állatmentő, és miért kergette meg a pöttöm sün Samu megmentőjét.

Ez az epizód Budapest belső részének épített környezetéről, és annak védelméről, ill. nem védelméről szól. Belső Ferencvárost és a józsefvárosi Palotanegyedet az Üllői út választja el. Persze ez a határvonal építészetileg nem csak a Kálvin tér környékén nem olyan kontrasztos, hiszen az 1838-as nagy pesti árvíz után mindkét területen sok hasonló épületet húztak fel. Ilyen pl. két egymásra sokban hasonlító ház, a IX kerületi Lónyay u. 26, és a józsefvárosi Bródy Sándor utca 15, melyet csak kéményseprős házként emlegetnek a helyiek. Ezeket már megszerezték az ingatlatfejlesztők, és félő, hogy unokáink számára már nem sok minden marad meg az eredeti műemlékekből, ahogyan a Baross utca 40-ből sem. Többek között e 3 épületről beszélgetett Vincze Miklóssal, a 24.hu szakújságírójával Sarkadi Péter

Környezettudatos, zöld színházi társulást hozott létre tíz színházi, előadó-művészeti intézmény. A Miskolci Nemzeti Színház kezdeményezett együttműködést a magyar színházak körében, hogy példaértékű összefogással közösen lehessen tenni a jövő (és a jelen) nézőiért.Az egyik alapító a Stúdió K Színház, melynek „A Jövő nézőiért zöld projekt” nagyköveteivel Homonnai Katalin színésznővel és Schaffer Zsuzsa színházi titkárral Bencsik Márta beszélgetett.

Sok hazai természetjáró egyik kedvence a Mátra. Galyatető, Kékestető környéke mellett sokan keresik fel Mátrafüredet, a Sóstót és Gyöngyös környékét. Az előző podcastunkban mutattuk be a nemrég megnyílt mátrafüredi Harkály Házat, mely a Bükki Nemzeti Park mátrai kapuja. Az új szárnnyal kibővített, és zöldenergiásan felújított egykori iskolaépületben kapott helyet egy interaktív kiállítás, mely sok hasznos ismeretet ad kicsiknek, nagyoknak pl. egy kirándulás előtt. Innen a Harkály ház parkolójából két tanösvény indul, a „Mandula” a Gyöngyös melletti Sár-hegy értéses élővilágát mutatja be, a másik felvezet a Sás-tóhoz. Ez utóbbit , azaz a cincér tanösvényt jártuk be nemrég újságíró kollégákkal – igaz kényelmi szempontól a tótól indultunk, és lefele haladtunk. Útközben kiderült, hogy mire jó a tanösvény, hogyan változtatja meg a klímaváltozás erdeinket, mi az a természetvédelmi kezelés, és hogyan lehet egyensúlyozni a tömegturizmus, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem között. Én Sarkadi Péter vagyok. Tartsanak velem és vezetőnkkel Magos Gábor a Bükki Nemzeti Park Mátrai Tájvédelmi Körzetének tájegységvezetővel a Mátrába.

A hazai kirándulások egyik kedvenc területe a Mátra. Galyatető, Kékestető környéke mellett sokan keresik fel Mátrafüredet, a Sóstót és Gyöngyös környékét. Ha most megy valaki Gyöngyösről a Mátrába, mindenképpen álljon meg Mátrafüred elején, szinte a település táblánál a látványos új Harkály Ház parkolójában. Augusztusban adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság interaktív ökoturisztikai látogató, és környezeti nevelési központját, a Mátrai Tájvédelmi Körzet kapuját. A környéket megismerni vágyó kirándulóknak érdemes először az itteni interaktív kiállítást végig járni, és azután elindulni az új és megújult tanösvényeken. Emellett -egyenlőre elsősorban a nógrádi iskolásoknak - nyújt hasznos információkat az új Vidra verda, melyet szeptember közepén mutattak be az újságíróknak. A mai összeállítást itt készítette Sarkadi Péter.

Tiszta ivóvíz és levegő, érintetlen természet. Ha van, akkor természetesnek és ingyenesnek vesszük. És ha fogyóban/romlóban van? Mennyit fizetünk/fizetnénk érte? Pénzesíthetőek-e az ökoszisztéma szolgáltatások? Mi az a posztnormál, és civil tudomány? Aki válaszol: Dr. Kelemen Eszter, ökológiai közgazdász, MTA Bolyai ösztöndíjas kutató, a Szent István Egyetem, a Corvinus Egyetem, és az ELTE volt oktatója, a Környezeti Társadalomkutatók Csoportjának (ESSRG) vezető kutatója, az ENSZ hátterű IPBES szakértője. Szerkesztő: Sarkadi Péter.