Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Most a sokszínű kutatásairól mesél: pl. a klímaváltozás detektálásáról a tőzegmoha cellulózmolekuláinak segítségével, az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokról – a józan paraszti észtől a műszeres mérésekig. A Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, melyben a fokgazdálkodáson kívül az is fontos történeti tény, hogy az államalapítás környékén megnőtt a halastavak, malomtavak jelentősége. És az erdélyi erdőirtásokról, melyek után a becserjésedő legelőterületeket imádják a macik. Emellett a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is mesélt Sarkadi Péternek.

Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó. De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja mai podcastunk vendége Dr. Farkas István, az egyik idei Pro Natura díjas – aki két évtizedes a hazai zöld civil mozgalomban végzett tevékenységéért, valamint a környezet- és természetvédő szervezetek összefogása és fejlesztése terén elért érdemeiért kapta a rangos kitüntetést.

Idén a pandémia miatt a megszokott Föld napi áprilisi időpont helyett  július 6-án adták át a Pesti Vigadóban a legrangosabb természetvédelmi elismeréseket, a Pro Natura díjakat. Az egyik kitüntetett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője, aki a 3 évtizedes a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán végzett környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai fejlesztő tevékenységéért vette át a díjat. Sarkadi Péter szerkesztő Gilly Zsolt Lászlóval sok mindenről beszélgetett: pl. életútjáról, a természetvédelemről és a városi ökológiáról is.

Nem vették fel fotósnak, ezért az ötvös szakmát tanulta ki. De miután óvodás kora óta rajongott a rovarokért, később nemcsak az arany és ezüst ékszereinek lettek témái, hanem mikrofotóinak is. A Nikon világverseny 100 legjobb mikrofotójából kettő az övé. Hogy lett profi rovarfotós és bogarász Rahmé Nikola? Miért színpompásak festékanyag nélkül is a rovarok? Mi az a fókuszsorozatos fotózás, és miként lehet hernyóval fókuszba csalni a futrinkákat? Emellett az is kiderül a beszélgetésből, hogy mi a különbség a rovar gyűjtő, és a rovar befogó között, hogy miért bűn a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett Debrecenbe költöztetése, és hogy a miért nagyon fontosak a városi méhlegelők – melyek kapcsán egy bohózatba illő politikai adok kapok alakult ki a hazai közéletben június végén. Szerkesztő: Sarkadi Péter

Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről, a madarakról. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról - a kitelepítéstől a Kossuth-díjig – a méltán neves madarásszal, természetíróval 90. születésnapja alkalmából beszélgetett Sarkadi Péter.

7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 invazív jut a 3 őshonos rákfajunkra. Hobbiállattartók felelőssége- EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyzés és Fudan Egyetem/diákváros és vízminőség, Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémái. Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok vagy szántóföld? Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaláltozás kárait a folyószabályozás? Milyen hatásai lesznek a Balaton tönkrebetonozásának?  Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál? Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Dr. Weiperth András urbanizációs ökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa

Fél éve új szakember vezeti az Energiaklubot. A 30 éves független szakpolitikai intézet és módszertani központ ügyvezető és szakmai igazgatója Méhes Martina szakterülete a megújuló energiák, a klímaváltozás, valamint az atomenergia, azon belül is a termonukleáris magfúzió. A profi balettes, saját bevallása szerint „bolond macskás nő”-vel Sarkadi Péter megvonja az Energiaklub fél éves vezetői leltárát, beszélnek arról, hogy hova, hogyan, és mekkora napelemparkot telepítsünk, hogy miért fordult az atomtól a megújuló energiák felé? De arról is szó esik, hogy mit lehet tenni a klímaváltozás hatására napszúrást kapott málnával, hogy miből, hogyan tartják fenn magukat egy kimondottan civilellenes politikai légkörben, milyen lakossági energetikai tanácsadást indítottak, és hogy miért utálja Orbán Viktor a szélenergiát.

Becslések szerint 20 milliárd(!) forint eszmei értékű védett kosbor él a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó nagyközség határában. A botanikusok legnagyobb meglepetésére, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen mennyiségű agár, és poloskaszagú kosbor állományt is felfedeztek helyi természetvédők – köztük az egyik megszólaló Kármán Balázs - a Nagy Barán. Az egykori szikes tó medrébe egy repülőteret engedélyezett volna az önkormányzat, de mint azt elsőként a greenfonak Gyuris Zsolt polgármester elmondta, a Kiskunsági Nemzeti Park országos védettséget kért a területre, így megmarad a páratlan botanikai érték. https://greenfo.hu/hirek/podcast/

1995-ben indult a kúriában a népfőiskola, 1998 novembertől körülötte béreltek 452 hektár földet, ahol a hazai biotermesztés legjelentősebb mintagazdasági hozták létre - kezdetben a Fidesz támogatásával. A nemzetközi hírnevű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a második Orbán-kormány idején politikai okokból likvidálták, ezzel is jelezve a regnáló hatalom zöld „jellegét”. Sarkadi Péter mai vendége Ács Sándorné agrármérnök, mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök, ökogazda és tántoríthatatlan zöld harcos, a kishantosi földcsaták egyik főszereplője.

Győr környéki környezetvédelem: Belvárosi favédelem: az elbukott győri ifjúsági ház fájától a hős fa mozgalomig. Zöldfelületek a túlélésünkért: Pápateszér a Reflex Egyesület ökológiai központja: örökerdő, erdei iskola, és közösségi lovaspálya. Kajárpéc: a vizirevűtől az Európai Klímaszövetség Klíma Sztár díjáig. Tényő: esőkert kezdemények. Aki összeköti a területeket és a munkákat: Lajtmann Csaba építészmérnök, környezetvédő. Szerkesztő: Sarkadi Péter.