Tizenévesen szeretett bele a hazai vadon élő orchideafélékbe. Ma már a Debreceni Egyetem professzoraként kutatja, fotózza a kosborféléket. A napokban jelent meg 22. könyve. A magyarországi orchideák átfogó terepi útmutatója kapcsán Molnár V. Attila botanikus arról is mesélt, hogy hol, és hogyan kerülnek elő még ma is új fajok, hogyan változnak temetkezési szokásaink, és a temetőink élővilága. De kiderül az is a Sarkadi Péterrel folytatott beszélgetésből, hogy milyen a jó növényportré, miért nehézkes a tudományos könyvkiadás, és milyen növényekről nevezhetjük el gyerekeinket.

Európa csak a szavakban, és a tervekben zöld, de sok jogszabályt nem tartanak be a tagországok, mert félnek, hogy versenyhátrányba kerülnek. Környezetvédelmi engedélyt mindig a környezet pusztítására kérnek. A környezetjog is arról szól, hogy hogyan pusztítsuk óvatosan a környezetet. Kecske és káposztaügyi minisztérium, mint hungarikum. Kell-e nekünk önálló zöldminisztérium? Manapság már egy nagyobb csőszkunyhó is kiemelt állami beruházás lehet, ha 90 milliónál többet költenek rá. Dr. Fülöp Sándor jogász volt zöldombudsman emellett a környezeti perekről, és a civil szféra kivéreztetéséről.

”Néha úgy éreztem, hogy csak ablakokat pucolok a Titanicon, pedig a hajót kell sürgősen elfordítani” - nyilatkozta korábban a greenfo podcastjának mai alanya, aki több évtizedes egyetemi oktatói, kutatói, környezetpolitikai elemző és tanácsadó tevékenységéért megkapta a köztársasági érdemkereszt ezüst fokozatát. Dr. Zlinszky János biológus, ökológus, kutató, környezetvédelmi stratéga a tókutatástól a környezetpolitikáig sok-sok mindenről beszélgetett Sarkadi Péterrel.

Miért kevés etetőinknél a madár? Milyen évet zárt a Magyar Madártani, és Természetvédelmi Egyesület? Mennyiben érinti a Covid járvány a munkájukat? Mit kell tudni 2021 év madaráról, a cigánycsukrók, melynek állományát a felére csökkentette a nagyüzemi hazai mezőgazdaság. Mai világunkból hiányzik a döntésökológia. Mi köze ennek nagy tavaink körbebetonozásához?  Sarkadi Péter beszélgetőtársa az MME szóvivője: Orbán Zoltán

5 évvel a párizsi megállapodás után – írott malaszt. Covid19 – csak átmenetileg csökkent a légszennyezés – nem tanulunk belőle. Nagy tavaink körbebetonozása – a NER nyer, az ország veszít. A 10 év alatt szisztematikusan leépített környezet,- és természetvédelmi hatósági rendszer következményei. Értelmetlen hungarikumok:  a Magyar Természettudományi Múzeum szétverése, és a hulladékgazdálkodás bedöntése/lenyúlása. A paksi tesze-tosza, és az autóipari zöld zsákutca. A greenfo podcastjában a 2020-as évet Sarkadi Péter főszerkesztő, és Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, a Népszava zöld témákra szakosodott újságírója értékelte.

Túlélésünk záloga a biológiai sokféleség megőrzése. Török Péter a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének professzora egyik fő kutatási területe a tájhasználat és a klíma megváltozásával járó kihívásokra adandó válaszok. Miként járul hozzá a kaszálás a biodiverzitás fennmaradásához? Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót? Mi fán terem az elméleti konzervációbiológiai, és a restaurációs ökológia? Hogyan hasznosulnak a kutatások eredményei a hétköznapokban? Erdősítsünk - császárfa dilemma. Mediterrán migráncsok a veszélyes C4-es fűfajok. A szerkesztő Sarkadi Péter.

Kis magyar abszurd egy békési kisvárosból, ahol a szomszéd illegálisan éget mindenfajta hulladékot – alaposan megkeserítve egy család életét. A hatóságok – a rendőrséget leszámítva – minden tőlük telhetőt megtettek: volt tettenérés, büntetés kiszabás, sőt még a légszennyezést bejelentő házaspárt is megvádolták állítólagos téves riasztásért. A hivatalok képtelenek betartatni saját döntéseiket, miközben napi 8 órán át továbbra is okádják a szomszéd kéményei a mérgeket az ügyben már minden fórumot megjárt olvasónkra, akivel Sarkadi Péter beszélgetett.

A 80’-as évek végén a holland természetismereti oktatóközpontok  mintájára alapozták meg és terjesztették el a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatát. A 90’-es évek elején az óvodások környezeti nevelésének a módszertanát dolgozta ki. A semmiből építették fel a Tata melletti Ágoston- ligeti ökofalut, ahol a terepi foglalkozásoktól - ha kell, a takarításig sok-sok mindent csinál. Labanc Györgyivel a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi elnökével, közoktatási szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.

Idén nyáron voltak a 20. Biodiverzitás Napok a börzsönyi Nagy Hideg-hegyen, ahova 60 kutató jött össze, hogy tudásukkal, szakmai tapasztalatokkal a terület természeti értéktárát gyarapítsák és felhívják a figyelmet a pontos adatgyűjtések fontosságára. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság humánökológus szakmai kommunikációs referensével Sallee-Kereszturi Barbarával, és a, a társaság egyik alapítójával/elnökével, dr. Kovács Tibor zoológussal az egyesület munkáján kívül sok-sok mindenről a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.

Generációk forgatták, és nőttek fel a Kis növényhatározón, valamint a Növényismeret c. középiskolások számára írott kézikönyvön. A biológusgenerációk legtöbbet forgatott kötete még ma is minden bizonnyal az általa írt „A magyarországi edényes flóra határozója. 94 éves korában 2020 november 26-án elhunyt a felejthetetlen pedagógus, botanikus és Ember Simon Tibor. A professor emeritusra Sarkadi Péter egy 18 évvel ezelőtti beszélgetésével emlékezünk, mely a Kossuth rádió Névjegy c. adásában 2002 április 21-én hangzott el.