7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 invazív jut a 3 őshonos rákfajunkra. Hobbiállattartók felelőssége- EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyzés és Fudan Egyetem/diákváros és vízminőség, Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémái. Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok vagy szántóföld? Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaláltozás kárait a folyószabályozás? Milyen hatásai lesznek a Balaton tönkrebetonozásának?  Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál? Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Dr. Weiperth András urbanizációs ökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa

Fél éve új szakember vezeti az Energiaklubot. A 30 éves független szakpolitikai intézet és módszertani központ ügyvezető és szakmai igazgatója Méhes Martina szakterülete a megújuló energiák, a klímaváltozás, valamint az atomenergia, azon belül is a termonukleáris magfúzió. A profi balettes, saját bevallása szerint „bolond macskás nő”-vel Sarkadi Péter megvonja az Energiaklub fél éves vezetői leltárát, beszélnek arról, hogy hova, hogyan, és mekkora napelemparkot telepítsünk, hogy miért fordult az atomtól a megújuló energiák felé? De arról is szó esik, hogy mit lehet tenni a klímaváltozás hatására napszúrást kapott málnával, hogy miből, hogyan tartják fenn magukat egy kimondottan civilellenes politikai légkörben, milyen lakossági energetikai tanácsadást indítottak, és hogy miért utálja Orbán Viktor a szélenergiát.

Becslések szerint 20 milliárd(!) forint eszmei értékű védett kosbor él a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó nagyközség határában. A botanikusok legnagyobb meglepetésére, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen mennyiségű agár, és poloskaszagú kosbor állományt is felfedeztek helyi természetvédők – köztük az egyik megszólaló Kármán Balázs - a Nagy Barán. Az egykori szikes tó medrébe egy repülőteret engedélyezett volna az önkormányzat, de mint azt elsőként a greenfonak Gyuris Zsolt polgármester elmondta, a Kiskunsági Nemzeti Park országos védettséget kért a területre, így megmarad a páratlan botanikai érték. https://greenfo.hu/hirek/podcast/

1995-ben indult a kúriában a népfőiskola, 1998 novembertől körülötte béreltek 452 hektár földet, ahol a hazai biotermesztés legjelentősebb mintagazdasági hozták létre - kezdetben a Fidesz támogatásával. A nemzetközi hírnevű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a második Orbán-kormány idején politikai okokból likvidálták, ezzel is jelezve a regnáló hatalom zöld „jellegét”. Sarkadi Péter mai vendége Ács Sándorné agrármérnök, mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök, ökogazda és tántoríthatatlan zöld harcos, a kishantosi földcsaták egyik főszereplője.

Győr környéki környezetvédelem: Belvárosi favédelem: az elbukott győri ifjúsági ház fájától a hős fa mozgalomig. Zöldfelületek a túlélésünkért: Pápateszér a Reflex Egyesület ökológiai központja: örökerdő, erdei iskola, és közösségi lovaspálya. Kajárpéc: a vizirevűtől az Európai Klímaszövetség Klíma Sztár díjáig. Tényő: esőkert kezdemények. Aki összeköti a területeket és a munkákat: Lajtmann Csaba építészmérnök, környezetvédő. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Miért ír múzeumi krimit egy biológus? Miért fontosak a természettudományi múzeumok? Mi a típuspéldány, és hogyan nevezik el, vagy át a fajokat? Miért létfontosságú a biológiai sokféleség megőrzése? Miért vonzódik az ember a betegesen sok só és cukor iránt? Átok, vagy szelekciós előny a túlsúly? Miért nem érdekli az evolúciót, hogy meddig és hogyan élünk? Hogyan hasznosíthatók a tetű kutatások eredményei a Covid elleni harcban? Evolúciós stratégiák és a bioterrorizmus. Mi az a darwini orvoslás? Többek között ezekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport tudományos tanácsadójával.

Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket?  Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesél Sarkadi Péternek a mai podcastunk vendége: a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület tagja.

Eltörött? Elromlott? Újat vettél? Trendit vettél? Nem tudod mit csinálj a régi mobiloddal? Védd a környezetet, és támogasd a főemlősöket! Szállj be a Passzold Vissza Tesó! Kampányba! A Te zöld lépésed is fontos a jövőd szempontjából. Sok kis lépés, nagy távolság! Gondolkozz zölden! Ebben segít a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, és az Inter-Metal Recycling Kft.

Április utolsó hetében repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek.

Természetes, vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” - mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, a mongol nomádok, és a szerb disznósgazdák a tudományt? A greenfo mai podcastjában Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport-vezetője.