Kis magyar abszurd egy békési kisvárosból, ahol a szomszéd illegálisan éget mindenfajta hulladékot – alaposan megkeserítve egy család életét. A hatóságok – a rendőrséget leszámítva – minden tőlük telhetőt megtettek: volt tettenérés, büntetés kiszabás, sőt még a légszennyezést bejelentő házaspárt is megvádolták állítólagos téves riasztásért. A hivatalok képtelenek betartatni saját döntéseiket, miközben napi 8 órán át továbbra is okádják a szomszéd kéményei a mérgeket az ügyben már minden fórumot megjárt olvasónkra, akivel Sarkadi Péter beszélgetett.

A 80’-as évek végén a holland természetismereti oktatóközpontok  mintájára alapozták meg és terjesztették el a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatát. A 90’-es évek elején az óvodások környezeti nevelésének a módszertanát dolgozta ki. A semmiből építették fel a Tata melletti Ágoston- ligeti ökofalut, ahol a terepi foglalkozásoktól - ha kell, a takarításig sok-sok mindent csinál. Labanc Györgyivel a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi elnökével, közoktatási szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.

Idén nyáron voltak a 20. Biodiverzitás Napok a börzsönyi Nagy Hideg-hegyen, ahova 60 kutató jött össze, hogy tudásukkal, szakmai tapasztalatokkal a terület természeti értéktárát gyarapítsák és felhívják a figyelmet a pontos adatgyűjtések fontosságára. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság humánökológus szakmai kommunikációs referensével Sallee-Kereszturi Barbarával, és a, a társaság egyik alapítójával/elnökével, dr. Kovács Tibor zoológussal az egyesület munkáján kívül sok-sok mindenről a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.

Generációk forgatták, és nőttek fel a Kis növényhatározón, valamint a Növényismeret c. középiskolások számára írott kézikönyvön. A biológusgenerációk legtöbbet forgatott kötete még ma is minden bizonnyal az általa írt „A magyarországi edényes flóra határozója. 94 éves korában 2020 november 26-án elhunyt a felejthetetlen pedagógus, botanikus és Ember Simon Tibor. A professor emeritusra Sarkadi Péter egy 18 évvel ezelőtti beszélgetésével emlékezünk, mely a Kossuth rádió Névjegy c. adásában 2002 április 21-én hangzott el.

A természetre a körfolyamatok, az emberre sajnos a lineáris folyamatok a jellemzőek. Növekedés vagy fejlődés? Nem tudjuk, hogy mekkora a bioszféra helyreállási képessége. Az Orbán kormány visszavitt minket a 70’-es évekbe az oktatás szemléletmódjában. Miért, és hogyan alapította meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet? Mit tanulhatunk a természettől? Itt az ideje, hogy belássuk: „csak az a viselkedés etikus, amely a kiemelt helyzetet nem előjogok megszerzésére használja, hanem fokozott kötelességként éli meg” – vallja mai podcastunkban a hazai környezeti nevelés doyenje: Dr. Victor András ny. főiskolai tanár. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme, mely ma is tart. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Gyümölcseink zöme, de pl. a dinnye és tök sincs rovarmegporzás nélkül. Miért fontosak ők? Miért jó a méhecske hotel az erkélyen, és a mini méhlegelő a virágosládában? Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És még sok kérdés – sok válasszal. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért? Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők? Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcnak a környezetükért aggódó embereknek, civileknek? Miért lobbiznak Brüsszelben az agrártámogatások elosztásánál? Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot? Többek között ezekről is szól a beszélgetés a botanikus vegetációökológus természetvédővel.

Budapest első klíma közösségi gyűlésére két szeptemberi hétvége során került sor a Városházán, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek véleménye, ötlete beépülhessen Budapest klímastratégiájába. 50 véletlenszerűen kiválogatott budapesti polgár közök gondolkodásából született meg az a 8 tételes javaslatcsomag, mely a fővárosi vezetés elé fog kerülni nemsokára. November 3-án a közösségi gyűlés záróeseményén ismertették javaslataikat: pl. épületenergetikai korszerűsítés, zöldfelületek növelése, az agglomerációs közlekedés javítása, és a szemléletformálás. Részletek Sarkadi Péter itt készült összeállításában. A képen Ámon Ada.

Érden 2020 szeptemberben alapította meg a Vadkuckó Vadmadár és Vadállat Mentő Szolgálatot a két vezető Petró Krisztina a „madaras”, és Ba Irén a „denevéres” állatbarát, akiket „egy kacsapasi hozott össze”.  Sok mindenről beszélgettek Sarkadi Péterrel: pl. a most ősszel aktuális sünmentésről, vagy a denevérek megsegítéséről, a városba szokott állatok és az emberek együttéléséről, és kiderül az is, hogy ki Tityitotty, hogy hogyan lesz valaki megszállott állatmentő, és miért kergette meg a pöttöm sün Samu megmentőjét.

Ez az epizód Budapest belső részének épített környezetéről, és annak védelméről, ill. nem védelméről szól. Belső Ferencvárost és a józsefvárosi Palotanegyedet az Üllői út választja el. Persze ez a határvonal építészetileg nem csak a Kálvin tér környékén nem olyan kontrasztos, hiszen az 1838-as nagy pesti árvíz után mindkét területen sok hasonló épületet húztak fel. Ilyen pl. két egymásra sokban hasonlító ház, a IX kerületi Lónyay u. 26, és a józsefvárosi Bródy Sándor utca 15, melyet csak kéményseprős házként emlegetnek a helyiek. Ezeket már megszerezték az ingatlatfejlesztők, és félő, hogy unokáink számára már nem sok minden marad meg az eredeti műemlékekből, ahogyan a Baross utca 40-ből sem. Többek között e 3 épületről beszélgetett Vincze Miklóssal, a 24.hu szakújságírójával Sarkadi Péter