Az atomenergia több problémát generál, mint amennyit megold - mondják a nukleáris energia ellen harcoló szakemberek. És nem csak a zöldek. „Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése - e két mondat Nobuo Tanakától, a Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnökétől származik. Tíz éves a fukusimai és harmincöt év a csernobili atomerőmű-baleset után az Energiaklub áttekintése az atomenergia elmúlt 70 éves törtnetét és mai helyzetét. Szakértői két új kiadványt készítettek a témában: az egyik az atomenergia működési anomáliáit mutat be, a másik a radioaktív hulladékok környezeti hatásaival foglalkozik. A tanulmányokról Egres Dorottya és dr. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértői meséltek. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Podcast

A biológiai sokféleség helyzete globálisan és idehaza, a biodiverzitás értéke, haszna. A reziliencia, (rugalmasság) fontossága az ökoszisztémákban. Mi az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció lényege? A globális gazdaság átalakításának fontossága, és az eddigi semmire nem vezető lépések. Mit tehet az EU stratégiája a biodiverzitás csökkenésének megállításában? COVID tanulság: értékrend változás, és az átalakítás lehetősége/kényszere. Minderről Báldi András ökológussal a szerkesztő Sarkadi Péter beszélget.

Mai beszélgetésünk főszereplője egy nagyon sok szempontból egyedi állat faj, ill csoport, merthogy a pannon régióban öt bennszülött faja is van: a magyar, a délvidéki, az erdélyi , a mezőségi, és a szerémségi. A ma már fokozottan védett teljesen föld alatti életet élő földikutyát az 1950’-es évekre szinte teljesen kiirtották, mára már 11 élőhelyét tárták fel. Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja matuzsálemi akár 20 éves kort is megélhet, ami a rágcsálók között nagyon ritka. Szigorúan vegán, ismeretlen körében a rákbetegség, 2 metszőfoguk mögött zárva a szája míg járatait ássa. Képesek érzékelni a föld mágneses terét, teljesen vakok. A fajszámuk is megosztja a kutatókat: vannak, akik szerint 13 – 15, de a genetikai/kromoszóma vizsgálatok részletei alapján akár 70 is lehet. Dr. Németh Attila  biológus immár több mint 15 éve tanulmányozza a földikutyákat. Vele Sarkadi Péter indult el e fantasztikus állatok nyomában.

Miért gyűlölik a horgászok, és a halszaporítással/neveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Mekkora kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban? Ellentmondóak az adatok. Ebben próbálunk meg rendet tenni Preiszner Bálint biológussal. A Balatoni Limnológiai Intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa emellett mesél a tó ideális vízszintjéről, a pusztuló nádasok ökológiai problémájáról, és egyéb érdekes kutatásairól is Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Ha a beavatkozásokat végrehajtják, akkor az év nagy részében akadálytalanul haladhatnak Európa legfontosabb víziútján a többezer tonnás szállítmánnyal megrakott teherhajók és a hatalmas szállodahajók. Kinek jönne ez jól, és ki veszthet rajta?  Melyik az erősebb, a természetvédelmi, vagy a beton lobbi? A WWF Magyarország legújabb tanulmányáról Dedák Dalmával, a zöld szervezet környezetpolitikai szakértőjével Sarkadi Péter beszélgetett.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) munkásságának nemzeti szintre honosított mintája alapján megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. A tanácsadó fórum célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásai tudományos értékelések formájában mindenki számára megismerhetők és elérhetők legyenek. A HuPCC február 23-án mutatkozott be egy online sajtóbeszélgetésen. A Hornyik Anna moderálta beszélgetés rövidített szerkesztett változatában megszólal Ürge-Vorsatz Diana Egyetemi tanár, Gál Tamás egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem docense, és Szekér László építészmérnök. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

2021 február 19-én váratlanul elhunyt dr. Merkl Ottó (1957-2021) entomológus, 1981 óta a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének főmuzeológusa, az Állattár frissen kinevezett igazgatója, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke. A greenfo egy 2011 májusában készült felvétellel emlékezik a nemzetközi hírű tudósról, akit az akkor indult Év Rovara akció kapcsán a hétpettyes katicabogár miatt kereste fel a múzeum rovargyűjteményében Sarkadi Péter.

Kedvenc élőlényei a százlábúak, és ikerszelvényesek, melyeknek gyűjtemény kezelőjeként kezdett  a Magyar Természettudományi Múzeumban. 1982 óta különböző munkakörökben közel 40 évet húzott le itt, végül 2013 - 19 között az intézmény főigazgatója volt, innen ment át oktatni az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetébe. Korsós Zoltán zoológusnak emellett a herpetológia is a szíve csücske, és e tudományterület elismert szakértőjeként is bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes a MTM gyűjteménye? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Lady Gagától Trumpig – mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél a Magyar Biológiai Társaság elnöke Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Magyarországon csak lámpatestből 4-5 millió darab kerül forgalomba évente, ennek a 10 %-át gyűjtjük be, és hasznosítjuk. Az Electro-Coord Magyarország konferenciájának témái: Az újrahasználat szerepe a hulladék piramisban. Az e-hulladékok újrahasználatával kapcsolatos előírások. A világítótestek újrahasználatával kapcsolatos minimumkövetelmények. A szemléletformáló és újrahasznosító központok tapasztalatai. Újrafelhasználhatóak, javíthatóak és visszaadhatóak-e a felhasználóknak? Szakértői vélemények hogy hogyan válhatnak ezek a lehetőségek valósággá a magyar elektromos és elektronikai ipar segítségével.

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Mai podcastunkban Kovács Ágnes fülesbagoly koordinátor sok-sok érdekességet, és műhelytitkot elárul e gyönyörű és titokzatos rágcsáló pusztítók életéről Sarkadi Péternek.