Az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár programjában 2011-óta kétévente a legjobb helyi, közösségi gyakorlatokat díjazza és népszerűsíti. 2021-es felhívásunk célkeresztjében a természet alapú innovációkat keresték a települési zöldfelület- és esővíz gazdálkodás területén. A díjakat idén az augusztus utolsó hétvégéjén Keszthelyen megrendezett 30. Zöld Civil Országos Találkozón adták át. Mai podcastunkban az öt díjazott közül kettő mutatja be részletesen nyertes pályaművét. A FŐKERT Nonprofit Zrt. Fatár applikációját Zakar András, vezérigazgató, a BP IX. Kerület Ferencváros Zöld udvar támogatási programját pedig Barna Renáta, környezetvédelmi referens. Az öt nyertesről részleteket a greenfo podcast aloldalán találnak.

2021-ben harmincadszor rendezték meg a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójukat augusztus 27-29. között Keszthelyen, ahova az ország szinte minden részéről közel 300-an érkeztek. Az eseményről podcast sorozatban számolunk be, melynek mostani nyitó részében az ünnepélyes megnyitót hallhatják. Az első köszöntőbeszédet Nagy István agrárminiszter mondta – és hát bizony a zöld füleknek is sok érdekes, és finoman szólva is meglepő dolog hangzott el. A többi megszólaló sorrendben: Lukács Gábor egyetemi docens, a Georgikon általános campus főigazgató-helyettese; Nagy Bálint, keszthelyi polgármester; Laki György, az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke - Kajárpéc település polgármestere és Forstner Anna, a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület elnöke. A szerkesztő: Sarkadi Péter.

A hazai civil szféra legszervezettebb szegmense a környezetvédelmi, melyet talán az jelez a legjobban, hogy 3 évtizede minden évben találkoznak a zöld szervezetek képviselői más-más településen. Az idei 30. Országos Zöld Találkozónak Keszthely ad otthont aug. 27-29 között.
Hasznos tudnivalók az érdeklődőknek a találkozó főszervezőjétől, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökétől, Lajtmann Csabától.

Két napja jelent meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület VI. Értékelő Jelentés első fejezete, mely minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel. Pl. egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel. Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását. A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet. A borús jövőről Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével Sarkadi Péter beszélgetett.

Falcot 8 év aktív szolgálat után nyugdíjazták. Nemrég részt vett egy új típusú felderítésben is: a mérgezett főleg védett ragadozómadarak után a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát. Sajnos sok munkája volt, mivel rengeteg fürge gyík, fácán, mezei nyúl, őz, mezei pacsirta, fürj, mezei pocok, güzüegér, és pirókegér nem tudott elmenekülni a gyilkos gépek elől. Deák Gáborral, az MME méreg-és tetemkereső kutyás egységének vezetőjével - mérgezésmegelőzési koordinátorával Sarkadi Péter beszélgetett.

Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Most a sokszínű kutatásairól mesél: pl. a klímaváltozás detektálásáról a tőzegmoha cellulózmolekuláinak segítségével, az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokról – a józan paraszti észtől a műszeres mérésekig. A Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, melyben a fokgazdálkodáson kívül az is fontos történeti tény, hogy az államalapítás környékén megnőtt a halastavak, malomtavak jelentősége. És az erdélyi erdőirtásokról, melyek után a becserjésedő legelőterületeket imádják a macik. Emellett a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is mesélt Sarkadi Péternek.

Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó. De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja mai podcastunk vendége Dr. Farkas István, az egyik idei Pro Natura díjas – aki két évtizedes a hazai zöld civil mozgalomban végzett tevékenységéért, valamint a környezet- és természetvédő szervezetek összefogása és fejlesztése terén elért érdemeiért kapta a rangos kitüntetést.

Idén a pandémia miatt a megszokott Föld napi áprilisi időpont helyett  július 6-án adták át a Pesti Vigadóban a legrangosabb természetvédelmi elismeréseket, a Pro Natura díjakat. Az egyik kitüntetett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője, aki a 3 évtizedes a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán végzett környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai fejlesztő tevékenységéért vette át a díjat. Sarkadi Péter szerkesztő Gilly Zsolt Lászlóval sok mindenről beszélgetett: pl. életútjáról, a természetvédelemről és a városi ökológiáról is.

Nem vették fel fotósnak, ezért az ötvös szakmát tanulta ki. De miután óvodás kora óta rajongott a rovarokért, később nemcsak az arany és ezüst ékszereinek lettek témái, hanem mikrofotóinak is. A Nikon világverseny 100 legjobb mikrofotójából kettő az övé. Hogy lett profi rovarfotós és bogarász Rahmé Nikola? Miért színpompásak festékanyag nélkül is a rovarok? Mi az a fókuszsorozatos fotózás, és miként lehet hernyóval fókuszba csalni a futrinkákat? Emellett az is kiderül a beszélgetésből, hogy mi a különbség a rovar gyűjtő, és a rovar befogó között, hogy miért bűn a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett Debrecenbe költöztetése, és hogy a miért nagyon fontosak a városi méhlegelők – melyek kapcsán egy bohózatba illő politikai adok kapok alakult ki a hazai közéletben június végén. Szerkesztő: Sarkadi Péter

Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről, a madarakról. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról - a kitelepítéstől a Kossuth-díjig – a méltán neves madarásszal, természetíróval 90. születésnapja alkalmából beszélgetett Sarkadi Péter.