Április utolsó hetében repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek.

Természetes, vagy emberi eredetűek az alföldi szikes puszták? Félmillió hektár legelőre kellene természetvédelmi pásztor. Miért fontos Greta Thunberg korosztályának az etnobiológia? „Szarjál magadnak legelőt” - mivel egészíthetik ki a hortobágyi pásztorok, a gyimesi állattartók, a mongol nomádok, és a szerb disznósgazdák a tudományt? A greenfo mai podcastjában Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport-vezetője.

2021 április 2-án hajnalban elhunyt Szollát György. A kiváló botanikus 1978-ban az ELTE biológia-kémia tanári szakán diplomázott, majd közel 30 évig a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott botanikus-muzeológusként. Részt vett a természetismereti szakkörök és táborok munkájában, kiállítások rendezésében, írt vagy 50 ismeretterjesztő cikket, előadásokat tartott, s közben számtalan természetfilm szövegét fordította, írta, lektorálta. A múzeum után 8 éven át oktatott a Kaposvári Egyetemen természetvédelmi mérnök hallgatókat. Sarkadi Péter szerkesztő két 25 évvel ezelőtti izlandi és tanzániai kutatóútjáról készült beszélgetéssel emlékszik meg a kiváló ismeretterjesztőről, széles tudású kutatóról. A greenfo részére kollégái írtak megemlékezéseket, melyet fotókkal megtalálnak a greenfo podcast menüjében.

Megrendülten tudatjuk, hogy Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, a dendrológiai gyűjtemény kurátora 71 éves korában, 2021. április 3-án, váratlanul elhunyt. Rengeteget köszönhet neki a Kert, hiszen több mint 40 éven keresztül szentelte életét az ország legjelentősebb élőnövény gyűjteményének, ahol élt és alkotott. Kerttörténeti, kertművészeti, kertészeti és növényismereti átfogó tudása, hatalmas műveltsége, széles körű gyűjteményes kerti tapasztalata adott keretet annak, hogy a mindenkori intézményi lehetőségek közepette folyamatosan fejlődjön, gyarapodjon a gyűjtemény, szépüljön a kert, és méltó módon vigye tovább a Vigyázó Sándor gróf által az utókorra hagyományozott örökséget. A greenfo szerkesztője: Sarkadi Péter 2 korábbi beszélgetésükkel adózik emlékének.

Az atomenergia több problémát generál, mint amennyit megold - mondják a nukleáris energia ellen harcoló szakemberek. És nem csak a zöldek. „Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése - e két mondat Nobuo Tanakától, a Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnökétől származik. Tíz éves a fukusimai és harmincöt év a csernobili atomerőmű-baleset után az Energiaklub áttekintése az atomenergia elmúlt 70 éves törtnetét és mai helyzetét. Szakértői két új kiadványt készítettek a témában: az egyik az atomenergia működési anomáliáit mutat be, a másik a radioaktív hulladékok környezeti hatásaival foglalkozik. A tanulmányokról Egres Dorottya és dr. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértői meséltek. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Podcast

A biológiai sokféleség helyzete globálisan és idehaza, a biodiverzitás értéke, haszna. A reziliencia, (rugalmasság) fontossága az ökoszisztémákban. Mi az ökoszisztéma szolgáltatások koncepció lényege? A globális gazdaság átalakításának fontossága, és az eddigi semmire nem vezető lépések. Mit tehet az EU stratégiája a biodiverzitás csökkenésének megállításában? COVID tanulság: értékrend változás, és az átalakítás lehetősége/kényszere. Minderről Báldi András ökológussal a szerkesztő Sarkadi Péter beszélget.

Mai beszélgetésünk főszereplője egy nagyon sok szempontból egyedi állat faj, ill csoport, merthogy a pannon régióban öt bennszülött faja is van: a magyar, a délvidéki, az erdélyi , a mezőségi, és a szerémségi. A ma már fokozottan védett teljesen föld alatti életet élő földikutyát az 1950’-es évekre szinte teljesen kiirtották, mára már 11 élőhelyét tárták fel. Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja matuzsálemi akár 20 éves kort is megélhet, ami a rágcsálók között nagyon ritka. Szigorúan vegán, ismeretlen körében a rákbetegség, 2 metszőfoguk mögött zárva a szája míg járatait ássa. Képesek érzékelni a föld mágneses terét, teljesen vakok. A fajszámuk is megosztja a kutatókat: vannak, akik szerint 13 – 15, de a genetikai/kromoszóma vizsgálatok részletei alapján akár 70 is lehet. Dr. Németh Attila  biológus immár több mint 15 éve tanulmányozza a földikutyákat. Vele Sarkadi Péter indult el e fantasztikus állatok nyomában.

Miért gyűlölik a horgászok, és a halszaporítással/neveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Mekkora kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban? Ellentmondóak az adatok. Ebben próbálunk meg rendet tenni Preiszner Bálint biológussal. A Balatoni Limnológiai Intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa emellett mesél a tó ideális vízszintjéről, a pusztuló nádasok ökológiai problémájáról, és egyéb érdekes kutatásairól is Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Ha a beavatkozásokat végrehajtják, akkor az év nagy részében akadálytalanul haladhatnak Európa legfontosabb víziútján a többezer tonnás szállítmánnyal megrakott teherhajók és a hatalmas szállodahajók. Kinek jönne ez jól, és ki veszthet rajta?  Melyik az erősebb, a természetvédelmi, vagy a beton lobbi? A WWF Magyarország legújabb tanulmányáról Dedák Dalmával, a zöld szervezet környezetpolitikai szakértőjével Sarkadi Péter beszélgetett.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) munkásságának nemzeti szintre honosított mintája alapján megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. A tanácsadó fórum célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásai tudományos értékelések formájában mindenki számára megismerhetők és elérhetők legyenek. A HuPCC február 23-án mutatkozott be egy online sajtóbeszélgetésen. A Hornyik Anna moderálta beszélgetés rövidített szerkesztett változatában megszólal Ürge-Vorsatz Diana Egyetemi tanár, Gál Tamás egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem docense, és Szekér László építészmérnök. Szerkesztő: Sarkadi Péter.