Április 22-én, a Föld Napján induló heti sorozatunkban szakértőkkel beszéljük meg a hét fontos híreit, Első adásunk témái: a magyarok 90 %-a erős környezetvédelmet vár a kormánytól. Kell-e nekünk zöldminisztérium? Rekordra zsugorodott az Antarktisz körüli tengeri jég.  Meglepő reggelit zsákmányolt egy nagy kócsag a Taktaközben. Foszforkrízis: meg kell kérni a vadállatokat, hogy a szántóföldekre vizeljenek. Ukrajna: háború, környezetszennyezés, és élelmiszerválság. Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk. Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a WWF Magyarország igazgatója, és Fülöp Sándor környezetvédelmi jogász az első magyar zöld ombudsman, egyetemi oktató

Aki 2022 április 11-én délután Budapesten a Boráros téren a 4-6 villamoson utazott, vagy a pesti oldalon a Boráros térnél hajtott fel a Petőfi hídra, egy furcsa kertészkedő csapatra lehetett figyelmes. A frissen cserélt talajba színes szalagokkal díszített facsemeték kerültek, és a locsolás után szalmával fedték le a 65 nm-es területet. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő született itt a Petőfi híd pesti hídfőjénél a Zwack Unicum, a IX. kerületi a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából. Az egyedülálló növénytársulásnak köszönhetően nem csupán a városi környezet lehet esztétikusabb, de „mikro-tüdőként” hozzájárul majd levegőjének tisztításához is. Hogy mi ennek a lényege? Erről beszéltek az ünnepélyes átadó résztvevői: Reiner Roland, Ferencváros alpolgármestere, Gadányi Beáta, a Zwack Unicum Nyrt. Környezet és Energiairányítási rendszerek vezetője, Zakar András, a BKM Főkert főigazgatója, és Bojár Iván András, a 10 Millió Fa alapítvány vezetője.

Életünk természetes velejárója a zaj, a feltöltődés záloga azonban a csend: csakhogy a városiasodással többek között az építkezések, a megnövekedett közúti forgalom, de akár a szórakoztatóipar jelenléte miatt – a zajterhelés mértéke is egyre nő. A zajcsökkentés legzöldebb módjáról mesél podcastunkban Major Tamás a Leier mélyépítés- környezettechnika- Durisol üzletágvezetője.

Milyen energiaforrások működtetik a gazdaságunkat, és miért azok?  Mi lesz a földgáz helyett/után? Merre tovább energiapolitika a putyini háború árnyékában? Hogyan függenek össze a szociális és takarékossági kérdések? Hogyan törte derékba Greta Thunberg az energiaközgazdász karrierét? És mire szavazunk április 3-án? Többek között e témákról is szólnak a Stúdió K szakértő vendégei: Ámon Ada, energia- és klímapolitikai szakember, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója, Bart István, klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Szabó John, PhD-jelölt, CEU és Tudományos Segédmunkatárs, KRTK. A beszélgetést vezeti: Sipos Balázs, irodalmár. Az irodalmi betéteket a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin,  Nyakó Júlia, és  Spilák Lajos tolmácsolják.

Heves megye két egyéni országgyűlési képviselő jelöltje Eger határában a hagyományos egri piros almafajta ültetési akcióját kezdte el. Emellett Víz világnapján Berecz Mátyás, és Dudás Róbert a kápolnai macskaárvaház mellett a szinte már kiszáradt Tarna árterét is meglátogatta. Podcastunk hangképes helyszíni riportfűzér a macskamentéstől a hagyományőrzésig.

A PET-palack és a bútorlap NEM kályhába való; tegyünk az illegális hulladékégetés ellen! Közös kampányt indított a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közművek, a Levegő Munkacsoport és a Humusz Szövetség. A háztartási hulladék égetése szigorúan tilos Magyarországon, ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre. Miért öngyilkos dolog ez? Többek között erről is mesél Szilágyi László a Főpolgármesteri Hivatal Klímavédelmi Főosztály mts., és Kanozsai Gábor a BKM Körforgásos Hulladékgazdálkodási Igazgatója.

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák összetéveszthetetlen zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Mai podcastunk főszereplője a 2022-es év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca aki küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. A kabócaalakúak alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. Szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. A hazai 5 énekeskabóca legnagyobb faja a védett  óriás énekeskabóca, melyről sok-sok érdekességet mesél Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rovartani Tanszékének kutatója, a MATE Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Műholdas nyomkövetővel 2 évig vizsgálták az erdők királynőjeként is emlegetett erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói. Így derült ki, hogy pár egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5000 kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. Dr. Schally Gergely az erdei szalonkák világába kalauzol el.

Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a  Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei: Homonnai Katalin, NagyPál Gábor, és Samudovszky Adrian. A kerekasztal meghívott vendégei: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra, Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára. A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette. Az esemény Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett hanganyaga csak itt a greenfo podcastjában hallhatható meg.

Készüljenek fakivágások előtt tudományos, állapotukat feltáró és igazoló felmérések, mégpedig független faápolók által! Vonják be a helyi érintetteket a fákról, fasorokról és faállományok kivágásáról szóló döntésekbe, hiszen ezek mindenkit érintenek! Amennyiben szükséges, legyen erről külön törvény. Követeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek teljesülnek a már meglévő törvényeket tartassák be, a védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatása iránti kérelem ne legyen csupán formaság, hanem az is feleljen meg a független szakértő és a nyilvánosság bevonása követelményének - olvasható egy most indult petícióban, melynek kitalálója/elindítója Sallee-Kereszturi Barbara humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense. Sarkadi Péter mai beszélgetőtársával a kiskunhalasi halálraítélt védett fák jelenlegi helyzete is szóba kerül.