Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a  Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei: Homonnai Katalin, NagyPál Gábor, és Samudovszky Adrian. A kerekasztal meghívott vendégei: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra, Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára. A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette. Az esemény Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett hanganyaga csak itt a greenfo podcastjában hallhatható meg.

Készüljenek fakivágások előtt tudományos, állapotukat feltáró és igazoló felmérések, mégpedig független faápolók által! Vonják be a helyi érintetteket a fákról, fasorokról és faállományok kivágásáról szóló döntésekbe, hiszen ezek mindenkit érintenek! Amennyiben szükséges, legyen erről külön törvény. Követeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek teljesülnek a már meglévő törvényeket tartassák be, a védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatása iránti kérelem ne legyen csupán formaság, hanem az is feleljen meg a független szakértő és a nyilvánosság bevonása követelményének - olvasható egy most indult petícióban, melynek kitalálója/elindítója Sallee-Kereszturi Barbara humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense. Sarkadi Péter mai beszélgetőtársával a kiskunhalasi halálraítélt védett fák jelenlegi helyzete is szóba kerül.

Elegük van az aranykalászos kiskirályokból! Kevesebb Paks, több szél! Alaptantervbe a környezetvédelemmel! Ismét lesz független környezetvédelmi minisztérium, amely felelős lesz a klíma- és energiapolitikáért, a vízügyért, a természet- és környezetvédelemért, és a biodiverzitás megőrzéséért is! Többek között ezekről is szó volt a Civitas Intézet által szervezett Ellenzéki Kerekasztal 2022 klíma és környezetvédelem témában tartott hatpárti beszélgetésén. Mai podcastunk a január 27-i beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Megszólalók: Dr. Schmuck Erzsébet (LMP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Harangozó Gábor (MSZP), Urfi Máté (Momentum), és Bősz Anett (DK). A rendezvényt a Civitas Intézet munkatársa - Teplán István közgazdász moderálta.

Egy évtizede dolgoznak azon, hogy a felelős étkezéssel és étkeztetéssel minden nap egy kicsit jobb hely legyen a Föld. Az alapítványhoz köthető pl. a szívószálmentes augusztus kampány, a fenntartható vendéglátóhely minősítés, a RAKUN Dobozközösség, melynek keretében tartós acél dobozokat adnak kölcsön vendéglátóhelyeknek, hogy onnan ételt hulladékmentesen lehessen elvinni. Bárki, aki helyi és szezonális alapanyagokból készített ételeket fogyaszt, vagy hetente tart akár egy húsmentes napot, már azzal kicsit gasztrohőssé válik, és tesz a Földünk és a következő generációk jövőjéért. A 10 éves a Felelős Gasztrohős Alapítvány, melynek ügyvezetőjével, Lehel Zsuzsival és  kommunikációs vezetőjével Kiss-Szabó Eszterrel a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.

„Berágtam.” Ez Jakabovics Tibor tömör válasza arra a kérdésre, hogy miért kezdett el fákat ültetni. A természettudományi területről érkező író nem akarta elfogadni, hogy az átlagembernek szorongva kell várnia, hátha a tudomány és a technológia majd egyszer megoldja a globális problémákat. Keze nyomán mostanra több mint kétezer facsemete vert gyökeret. Nemrég jelent meg Mókusugrás – Ültess fát!” című könyve is, amely felráz, elképeszt, szórakoztat és erőt ad.

A könyvről, a fákról és a zöld szemléletről Bálint Edina rádiós személyiség, Z. Karvalics László, egyetemi docens, olvasószerkesztő, Kolozsy Balázs, az Equibrilyum Könyvkiadó vezetője, és Scherer Péter színész, a hangoskönyv narrátora beszélgetett. További részletek a greenfo podcast menüpontjában: https://greenfo.hu/hirek/podcast/

2021 június 9-i podcastunkban beszélt Kármán Balázs természetvédő arról, hogy sikerült megmenteni a többek között általa felkutatott/felmért összesen 20 milliárd forint eszmei értékű védett növényzetet (mely főleg különböző kosbor fajokból álló)  a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó határában. Akkor mindenki örült a sikernek, hogy nem épül repülőtér a falu mellett. De úgy látszik, hogy a beruházásban érdekelt körök nem adták fel, és most egy új trükköt vetettek be: EU-s pályázati pénzből egy teljesen felesleges záportározót és csatornarendszert építenek a falu másik határában, melyre az amúgy is állandóan száraz homokhátsági területen nincs szükség. Itt eddig kb. 200 millió forintnyi természetvédelmi kárt okozott az önkormányzati beruházás, és január 11-én a testület elfogadta a tározó területének növelését. Közben a már 600 millió forint környéki beruházás átkerült a fideszes megyei közgyűléshez, mely testület szorgalmazta eddig is ide a reptér megépítését. Szeged ellenzéki város, és az ottani repteret helyhiány miatt nem lehet bővíteni. Mit ad Isten, a vésztározóból kimarkolt föld épp annyi, mint amivel a Nagy Bara orchidea élőhelyét beteríthetnék kifutópályának. Ez ma Magyarország, ahol a politikai és gazdasági érdekek rendre felülírják az egészséges környezethez való gránitszilárd alaptörvénybe foglalt  jogot, és fittyet hánynak a természetvédelemnek. Az örkényi abszurd történetet Kármán Balázs agrármérnök, természetvédő, természetfotós, zsombói lokálpatriótától halljuk.

Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás - Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány, melyet az egyik szerző Jávor Benedek mutat be. Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.

Ma Magyarországon a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer a csapvíz – kérdés, hogy meddig? Ivóvízhálózatunk 86 %-a kockázatosnak minősül. A rezsicsökkentés miatt előbb utóbb szitává válik a hazai ivóvíz hálózat. Rendszeres karbantartás híján a vízcsövek szörnyű állapotban vannak, gyakran eltörnek, egyes településeken már komoly kihívást jelent egészséges ivóvízhez jutni. Ma az önkormányzatok, és a szolgáltatók képviselői mutatják be- mi a települési önkormányzatok helyzete a vízszolgáltatásban, és milyen a vízszolgáltatók sokszor kényszer helyzete Magyarországon?

Az 50’-es évek hangulatát idézi Baráz Csaba szerint kirúgása a Bükki Nemzeti Parktól -érdemtelenség miatt. Az igazgatóság természetismereti és oktatási osztályának, majd a környezeti nevelési csoportjának és a geopark munkacsoportjának ex vezetője amúgy az elmúlt 20 évben Pro Natura Emlékplakettet, és „a hazai természetvédelem érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért” a Pro Natura Díjat is kapott. A szakemberrel az UNESCO-nál elbukott geoparkról, az erdőkezelési anomáliákról, a félreértelmezett ökoturizmusról, és a kirúgás történetéről is beszélgetett Sarkadi Péter.

Az autózók 52%-a ugyan még hagyományos autóval közlekedik, de a fennmaradó 48% elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog. Hogyan áll ma hazánkban az elektromos autózás? Mi az a last mile, és a hatótávpara? Milyen irányba tart a töltőhálózat kiépítése? Hogyan változtatja meg autó vásárlási és használati szokásainkat az elektromos verda? Új autót vegyünk, vagy vájunk az autómegosztás elterjedésére? Hogyan változtathatnak a szétdobált rollerek káoszán a mikromobilitási pontok, és hogyan javíthatnánk a közlekedési morál? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, és Rónai-Horst László elnökségi tag.