Életünk természetes velejárója a zaj, a feltöltődés záloga azonban a csend: csakhogy a városiasodással többek között az építkezések, a megnövekedett közúti forgalom, de akár a szórakoztatóipar jelenléte miatt – a zajterhelés mértéke is egyre nő. A zajcsökkentés legzöldebb módjáról mesél podcastunkban Major Tamás a Leier mélyépítés- környezettechnika- Durisol üzletágvezetője.

Milyen energiaforrások működtetik a gazdaságunkat, és miért azok?  Mi lesz a földgáz helyett/után? Merre tovább energiapolitika a putyini háború árnyékában? Hogyan függenek össze a szociális és takarékossági kérdések? Hogyan törte derékba Greta Thunberg az energiaközgazdász karrierét? És mire szavazunk április 3-án? Többek között e témákról is szólnak a Stúdió K szakértő vendégei: Ámon Ada, energia- és klímapolitikai szakember, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója, Bart István, klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Szabó John, PhD-jelölt, CEU és Tudományos Segédmunkatárs, KRTK. A beszélgetést vezeti: Sipos Balázs, irodalmár. Az irodalmi betéteket a Stúdió K színművészei: Homonnai Katalin,  Nyakó Júlia, és  Spilák Lajos tolmácsolják.

Heves megye két egyéni országgyűlési képviselő jelöltje Eger határában a hagyományos egri piros almafajta ültetési akcióját kezdte el. Emellett Víz világnapján Berecz Mátyás, és Dudás Róbert a kápolnai macskaárvaház mellett a szinte már kiszáradt Tarna árterét is meglátogatta. Podcastunk hangképes helyszíni riportfűzér a macskamentéstől a hagyományőrzésig.

A PET-palack és a bútorlap NEM kályhába való; tegyünk az illegális hulladékégetés ellen! Közös kampányt indított a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közművek, a Levegő Munkacsoport és a Humusz Szövetség. A háztartási hulladék égetése szigorúan tilos Magyarországon, ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre. Miért öngyilkos dolog ez? Többek között erről is mesél Szilágyi László a Főpolgármesteri Hivatal Klímavédelmi Főosztály mts., és Kanozsai Gábor a BKM Körforgásos Hulladékgazdálkodási Igazgatója.

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák összetéveszthetetlen zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Mai podcastunk főszereplője a 2022-es év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca aki küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. A kabócaalakúak alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. Szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. A hazai 5 énekeskabóca legnagyobb faja a védett  óriás énekeskabóca, melyről sok-sok érdekességet mesél Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rovartani Tanszékének kutatója, a MATE Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Műholdas nyomkövetővel 2 évig vizsgálták az erdők királynőjeként is emlegetett erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói. Így derült ki, hogy pár egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5000 kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. Dr. Schally Gergely az erdei szalonkák világába kalauzol el.

Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a  Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei: Homonnai Katalin, NagyPál Gábor, és Samudovszky Adrian. A kerekasztal meghívott vendégei: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra, Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára. A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette. Az esemény Sarkadi Péter által rögzített és szerkesztett hanganyaga csak itt a greenfo podcastjában hallhatható meg.

Készüljenek fakivágások előtt tudományos, állapotukat feltáró és igazoló felmérések, mégpedig független faápolók által! Vonják be a helyi érintetteket a fákról, fasorokról és faállományok kivágásáról szóló döntésekbe, hiszen ezek mindenkit érintenek! Amennyiben szükséges, legyen erről külön törvény. Követeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek teljesülnek a már meglévő törvényeket tartassák be, a védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatása iránti kérelem ne legyen csupán formaság, hanem az is feleljen meg a független szakértő és a nyilvánosság bevonása követelményének - olvasható egy most indult petícióban, melynek kitalálója/elindítója Sallee-Kereszturi Barbara humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense. Sarkadi Péter mai beszélgetőtársával a kiskunhalasi halálraítélt védett fák jelenlegi helyzete is szóba kerül.

Elegük van az aranykalászos kiskirályokból! Kevesebb Paks, több szél! Alaptantervbe a környezetvédelemmel! Ismét lesz független környezetvédelmi minisztérium, amely felelős lesz a klíma- és energiapolitikáért, a vízügyért, a természet- és környezetvédelemért, és a biodiverzitás megőrzéséért is! Többek között ezekről is szó volt a Civitas Intézet által szervezett Ellenzéki Kerekasztal 2022 klíma és környezetvédelem témában tartott hatpárti beszélgetésén. Mai podcastunk a január 27-i beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Megszólalók: Dr. Schmuck Erzsébet (LMP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Harangozó Gábor (MSZP), Urfi Máté (Momentum), és Bősz Anett (DK). A rendezvényt a Civitas Intézet munkatársa - Teplán István közgazdász moderálta.

Egy évtizede dolgoznak azon, hogy a felelős étkezéssel és étkeztetéssel minden nap egy kicsit jobb hely legyen a Föld. Az alapítványhoz köthető pl. a szívószálmentes augusztus kampány, a fenntartható vendéglátóhely minősítés, a RAKUN Dobozközösség, melynek keretében tartós acél dobozokat adnak kölcsön vendéglátóhelyeknek, hogy onnan ételt hulladékmentesen lehessen elvinni. Bárki, aki helyi és szezonális alapanyagokból készített ételeket fogyaszt, vagy hetente tart akár egy húsmentes napot, már azzal kicsit gasztrohőssé válik, és tesz a Földünk és a következő generációk jövőjéért. A 10 éves a Felelős Gasztrohős Alapítvány, melynek ügyvezetőjével, Lehel Zsuzsival és  kommunikációs vezetőjével Kiss-Szabó Eszterrel a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetett.