Az idén 30. alkalommal rendezték meg a hazai civil zöld szervezetek országos találkozójukat. A 3 napban nagyon sok környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témáról folyt a diskurzus, természetesen a zöld mozgalom helyzetéről, és a civil szervezetek nem túl rózsás kilátásairól is. Mai podcastunkban egy állatorvosi ló civil szervezeti fejlődéstörténetről, az E-Misszió Egyesület tündökléséről és elhalásáról Lukács Attila mesél, amiből kor vagy kórképet kapunk az elmúlt évtizedek civil létének bizonytalanságáról. Sarkadi Péter másik beszélgetőtársa Sidó Zsuzsa, aki a Tegyünk együtt az élhető Népligetért FB aktív tagja. Ők azok az aktív civilek, akik „nem szeretnénk, hogyha „városligetesedne” a Népliget.

A Greenpeace Magyarország online beszélgetése a vadászati kiállítás apropóján a természetvédelemről is. Valóban a természet érdekeit szolgálja a vadászat, ahogy azt az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti ál Világ kiállítás szervezői hangoztatják? Mi a különbség a hivatásos és a hobbivadászok között, és kinek jó a trófevadászat? Hogyan megy tönkre a hazai természet, épül le a magyar természetvédelem?

A beszélgetés résztvevői: Dr. JORDÁN Ferenc, rendszerökológus, a CEU kutatója, Dr. RODICS Katalin, biológus, a Greenpeace természetvédelmi szakértője, és Dr. KŐVÁRY Zoltán, klinikai szakpszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója. A szeptember 27-i beszélgetés moderátora Hevesi Flóra.

A kispesti Wekerletelep és a ferencvárosi József Attila lakótelep közötti Határ úti Kiserdő a környékbeliek kedvenc pihenő helye. A 20 hektáros Kiserdőt most veszély fenyegeti, mert a leendő Galváni hídon Budáról a Csepel szigeten át Pestre átvezető tranzitforgalom esetleg itt menne át. A wekerlei civilek szeptember első hétvégéjén rendezték meg a Kisedőfesztet, melyen több pódiumbeszélgetést is tartottak. A „Furán Egyetem” a méhlegelőktől a városi erdőkig – c. pódiumbeszélgetését Sarkadi Péter vezette. Az erdők és a városi zöldfelületekkel kapcsolatban sok minden érdekesség szóba került. Mai podcastunk e beszélgetés szerkesztett változata. A megszólalók: BOJÁR IVÁN ANDRÁS - a 2019 óta 160 településen tevékenykedő 10 millió fa mozgalom alapítója, RITTLING ISTVÁN a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője, LOMNICZI GERGELY - Pilisi Parkerdő Zrt. szakértője, városi erdő program tanácsadója, és az az elsőként hallható BARDÓCZI SÁNDOR, Budapest főtájépítésze.

Ahányan vagyunk, annyi motiváció és terv is, hogyan mentsük meg a világot. Különböző irányokból érkező szakemberek tartottak panelbeszélgetést augusztus végén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 30. Országos Találkozóján. Mai podcastunk ennek szerkesztett, rövidített változata. A keszthelyi beszélgetés résztvevői: Hartmann Johanna, biológus, környezetvédő; Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Lányi András, író, filozófus, filmrendező, egyetemi docens és Székely János, teológus, szombathelyi megyéspüspök. A beszélgetést Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke moderálta. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

Magyarországon először Ferencváros Önkormányzata használja a fák védelmét szolgáló Stockholm módszert már meglévő fáknál. Amellett, hogy megtartja a vizet, az éves átlaghőmérséklet 5 fokkal alacsonyabb egy ilyen módszerrel befásított utcában. Az érdekes részleteket szeptember 16-án mutatták be a szakemberek a Bakáts tér felújításának részeként: megszólalók Cserna Hajnalka Ferencváros főkertésze, Szőllősi Gábor, az Agrofutura Kft. cégvezetője, Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere, és Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek idei Országos Találkozójának egyik kerekasztal beszélgetése a hazánk egyik legégetőbb elsősorban természetvédelmi problémájáról, az Orbán kormány és a NER befektető barátok/oligarchák csillapíthatatlan beruházási étvágyáról, a nagy tavainkat tönkretevő építkezésekről, ill. az ezzel szembeni civil ellenállásról szólt. A Nagy Tavak Koalíció alapvetően olyan balatoni, Fertő tavi, tatai és velencei-tavi civil aktivisták, csoportosulások, szervezetek összefogása, akik maguk is valamelyik nagy tó védelmében alakultak. Az ő képviselőik mesélnek harcaikról, eredményeikről, kudarcaikról, melyek tanulságosak lehetnek más, környezetük megóvásáért tenni akaró civileknek.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár programjában 2011-óta kétévente a legjobb helyi, közösségi gyakorlatokat díjazza és népszerűsíti. 2021-es felhívásunk célkeresztjében a természet alapú innovációkat keresték a települési zöldfelület- és esővíz gazdálkodás területén. A díjakat idén az augusztus utolsó hétvégéjén Keszthelyen megrendezett 30. Zöld Civil Országos Találkozón adták át. Mai podcastunkban az öt díjazott közül kettő mutatja be részletesen nyertes pályaművét. A FŐKERT Nonprofit Zrt. Fatár applikációját Zakar András, vezérigazgató, a BP IX. Kerület Ferencváros Zöld udvar támogatási programját pedig Barna Renáta, környezetvédelmi referens. Az öt nyertesről részleteket a greenfo podcast aloldalán találnak.

2021-ben harmincadszor rendezték meg a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójukat augusztus 27-29. között Keszthelyen, ahova az ország szinte minden részéről közel 300-an érkeztek. Az eseményről podcast sorozatban számolunk be, melynek mostani nyitó részében az ünnepélyes megnyitót hallhatják. Az első köszöntőbeszédet Nagy István agrárminiszter mondta – és hát bizony a zöld füleknek is sok érdekes, és finoman szólva is meglepő dolog hangzott el. A többi megszólaló sorrendben: Lukács Gábor egyetemi docens, a Georgikon általános campus főigazgató-helyettese; Nagy Bálint, keszthelyi polgármester; Laki György, az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke - Kajárpéc település polgármestere és Forstner Anna, a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület elnöke. A szerkesztő: Sarkadi Péter.

A hazai civil szféra legszervezettebb szegmense a környezetvédelmi, melyet talán az jelez a legjobban, hogy 3 évtizede minden évben találkoznak a zöld szervezetek képviselői más-más településen. Az idei 30. Országos Zöld Találkozónak Keszthely ad otthont aug. 27-29 között.
Hasznos tudnivalók az érdeklődőknek a találkozó főszervezőjétől, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökétől, Lajtmann Csabától.

Két napja jelent meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület VI. Értékelő Jelentés első fejezete, mely minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel. Pl. egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel. Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását. A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet. A borús jövőről Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével Sarkadi Péter beszélgetett.