A bankkártyáink nem túl diszkrétek, nem titkolóznak, a legegyszerűbb kérdésre is hajlandóak “bemutatkozni”, elég a megfelelő eszközzel kérdezni. Az embert a frász kerülgeti, hogy ilyen egyszerűen ellopható a kártyaszám, és a lejárati dátum. Kérdés persze, hogy mire megy vele az, aki elorozta.
A kártya biztonsági kódját az úgynevezett CVV vagy CVC kódot nem lehet csak úgy ellopni, de el sem hiszed, hányan adják meg önként. A HelpCenterhez érkezett levelek közel 5%-ában a kártyára nyomtatott összes adatot megadják, beleértve a CVC-t is. A legjobb az lenne, ha el is távolítanád a kártyáról, és fejben tartanád.

Az Uber sztoriról vérmérséklettől függően sokféle véleményt hallani. Szánalmas, dühítő, hihetetlen, vagy ijesztő.
Volt egyszer egy Uber. Most is van, a világ több mint négyszáz városában. Volt körülötte számos herce-hurca, ami máshol áthidalható, Magyarországon nem volt az. Egy idő után feladta, és kivonult. Az biztos, hogy az 1 200 család, akinek munkát adott, a 160 000 elégedett utasa most szomorú, és csalódott. Van-e esély a visszatérésre, születhet-e valaha konszenzus?

Alig több mint egy éve még prepaid piac sem igazán volt. A fintech cégek épp csak bemelegítettek. Most pedig elindult a verseny, amelynek nyertesei egyértelműen a felhasználók. Egyre több prepaid kártya használható a legnagyobb hazai fesztiválokon is. És a fesztivál után sem érdemes eldobni őket.

Valószínűleg a Peak Financial Servicesnek is köszönhető, hogy ma már egyre többen ismerik Magyarországon a prepaid kifejezést, és talán egy kicsit az is, hogy egyre több szolgáltató figyelme irányul a prepaid fizetéstechnológiák felé. Jelenleg a “kék sarokban” a CashCard, a “piros sarokban” a Festipay Card.
Ki volt az első, melyikhez hogyan jutsz hozzá, hogyan töltheted fel, mire, és hogyan használhatod?

Ismeretterjesztés Z és Y generációsoknak, nosztalgiázás az X-eseknek a bankkártya biztonság evolúciójáról, avagy urbánus legendák a “vasalós” kártyamásolásról, és a kártyánkról pénzünket leszippantó szürke Gandalfokról.
Gondoltad volna, hogy volt idő, amikor két magnóval is le lehetett másolni a bankkártyák adatait? Többek között az is kiderül, van-e okod aggódni, ha egy járműre éppen melletted száll fel valaki egy POS terminállal? Kell-e választanod a kényelem, és a biztonság között.

A fapados szót a XIX. század második fele szülte, jelesül a közlekedés. Aki a legolcsóbb jegyet kérte a vonaton, be kellett érnie a kárpitozás nélküli, igen kényelmetlen utazással, a fapados ülésen.
Ma már szemrebbenés nélkül járunk fapados szupermarketbe, repülünk fapados társasággal, anélkül, hogy igazán kényelmetlen lenne. És most jöhetnek a fapados bankok.
Prepaid kártyát használva bombabiztos helyen van az ügyfél pénze, hiszen letéti bank áll mögötte, aki nem hitelezheti ki, nem kockáztathatja az ügyfelek pénzét, mint a betéti bankok.

Mit tehetnek a biztosítótársaságok az ügyfél, az ügyfélkényelem érdekében, hovatovább azért, hogy megtartsák az ügyfeleket? És mi a helyzet a hazai biztosítási szektorban, keresik a digitális élményeket?
Annak, aki ritkán használja az autóját, biztosan megfordult már a fejében, hogy miért fizessen egész évben biztosítást, ha csak hétvégente, vagy még ennél is ritkábban használja. Ők valószínűleg értékelni fogják a használat alapú cascót. De valóban jobban járnak-e vele? Jó az nekünk, ha a biztosító látja, hogy milyen tempóban közlekedünk?

Hogy a biztosítókra is ráférne némi megújulás, nem kérdés, csak gondoljunk a saját szerződéseinkre, vagy beszélgessünk a szomszéddal. Néhány éve már a társaságokat is foglalkoztatja, hogy ügyfeleik akár 50%-át is elveszíthetik, ha nem használják ki a digitális transzformáció lehetőségeit, és hogy a megszokott módon és eszközeikkel többé nem képesek megfelelni a növekvő fogyasztói elvárásoknak.
Szidhatjuk a biztosítókat, hogy lassúak, hogy nehézkesek, ami igaz is, de az ő életük sem könnyű, a vonatkozó szabályzás betartása erősen rombolja az ügyfélélményt. Viszont az is kiderült, a változás elindult.

Hova korcsolyázzanak a bankok a digitális bankolásban? Foglalkozzanak-e a jövő digitális bankolását fejlesztő fintech cégekkel? Hogyan korcsolyáznak a hazai bankok?
LEMÁK Gábor kipróbálta. Egy online számlanyitáshoz 53 oldalon, 16 legördülő menün kellett “átolvasnia” magát, 19 szövegboxot kitöltenie, összesen úgy hetvenszer kattintania. Aki gyorsan olvas, az is eltölt két órát ezzel.

Nem a bankok hibája? A technológia már biztosítaná a lehetőséget a hatékonyabb bankolásra, de ezt a szabályozói környezet – még – blokkolja. Mi a megoldás, van megoldás?
Számlát nyitni 8 perc alatt, anélkül, hogy a kávédat letennéd, és felállnál a fotelből? Hitelt igényelni 9 perc alatt, és ha pozitív az elbírálás, 24 órán belül megkapni az összeget? Van még kérdés? Igen, lehetséges, de arról ne is álmodj, hogy ezt a mostani bankodtól megkapod. Soha ne mondd, hogy soha, de egy jó ideig még biztosan nem.