A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt egy hét számottevő fintech híreiről beszélgetnek. Szó esik az amerikai neobanki piac aktuális és jövőbeli helyzetéről, a hét talán legfontosabb tőkebevonásáról a Nubank kapcsán, valamint az eBay új szolgáltatásáról, melynek keretein belül az e-kereskedelmi óriás 300 ezer vállalati ügyfelének kínál hiteleket a közeljövőben.

Az adás elején egy hallgatói kérésnek eleget téve szóba kerül a Pi névre hallgató, kriptodevizát önmagába foglaló blockhain rendszerről, amely az első olyan digitális valuta, amit okostelefonról is lehet bányászni. A cél, hogy a kriptobányászat ezáltal környezetkímélőbb legyen, ez mostanában kifejezetten aktuális téma, mivel a kriptovaluták mainstreambe való betörésével a kritikák is felhangosodtak.

Ezt követően a hangsúly átkerül az amerikai neobanki piac pillanatnyi állására. Sokatmondó, hogy jelenleg 20,2 millió amerikai lakos vezet számlát valamelyik amerikai neobanknál, ráadásul az iparági elemzők szerint ez a szám 2025-re 39,1 millióra fog emelkedni. A piaci szereplők versenyét egyébként a Chime vezeti, mögöttük jelenleg az Aspiration áll, de várhatóan még az idén átveszi a második helyet a Current.

Az amerikai kontinens déli részéről érkezett a hét legjelentősebb tőkebevonásának híre, a brazil digitális bank, a Nubank ugyanis 750 millió dollárt vont be legújabb tőkebevonási körének keretein belül. A kört a Warren Buffett neve által fémjelzett Berkshire Hathaway befektetési vállalat vezette a maga 500 millió dolláros befektetésével. A történet kuriózuma, hogy a Berkshire Hathaway eddig kifejezetten a konzervatív befektetési döntéseiről volt ismert, most azonban úgy tűnik készek voltak eltérni a bevett stratégiától.

További hírmorzsák a hétről, amelyekről szó esik az adásban: a Revolut magyarországi tervei és eredményei, az eBay kikacsintása a hitelezés irányába és az Adyen új, környezetbarát e-kereskedelmi funkciója.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt hetek legjelentősebb fintech híreiről beszélgetnek.

Az idén eddig kirobbanó népszerűségnek örvendő buy now, pay later piacról a múlt hét legfontosabb híre az Amazontól érkezett, az e-kereskedelmi óriás ugyanis bejelentette, hogy az Affirm BNPL szolgáltató jóvoltából hamarosan a kamatmentes részletfizetési konstrukciók is elérhetővé válnak a vállalat amerikai vásárlóinak. Emellett szóba kerül még a Commonwealth Bank of Australia friss döntése is, miszerint saját megoldással veszik fel a versenyt az Ausztráliában rendkívül népszerű BNPL szolgáltatókkal.

Egy másik fontos trend is folytatódott, hiszen idén már számos érettebb fázisban lévő fintech cég került ki a tőzsdére, az egyre népesebb listához pedig hamarosan a Nubank is csatlakozik. A hatalmas, több, mint 40 milliós ügyfélkörrel rendelkező brazil digitális bank állítólag 55 milliárd dolláros vállalatértéken jutna tőzsdére, ami rendkívül magas összegnek számítana a neobanki IPO-k között. Tőzsdére vinné papírjait az amerikai zöld neobank, az Aspiration is.

Az adás résztvevői beszélnek még a kriptovaluták feljöveteléről is, ami a volatilis árfolyamok ellenére továbbra is töretlenül halad előre. Érkezett releváns hír erről a területről a PayPal és a Visa irányából többek között, de a futballt is elérni látszik a kriptoláz a rajongói tokenek megjelenésével. Az adásban elhangzik még néhány hír a zöld pénzügyek kapcsán is, így a NatWest új, fenntarthatósági kezdeményezése, valamint egy zöld kriptovaluta is bemutatásra kerül.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Horváth Dáviddal, a Concorde Csoport pénzügyi elemzőjével beszélgetnek a Curve frissen bejelentett közösségi finanszírozási kampányáról. A londoni székhelyű fintech startup már korábban, 2019-ben lebonyolított egy crowdfunding kampányt, amely rendkívül sikeres volt, akkor 40 perc alatt 4 millió fontot gyűjtöttek be az érdeklődőktől.

Az adásban elhangzik, hogy a mostani kampány vélhetően inkább a vállalat ambiciózus terveinek alátámasztásának, valamint a vállalat ügyfélkörének aktivitásának növelésének céljából jött létre. Az „egy kártya mind felett” címszóra építő vállalat egyben bejelentette azt is, működésüket hamarosan kiterjesztik az Egyesült Államokra is, ez kifejezetten ígéretes projekt lehet, mivel az USÁ-ban a lakosok jelentős része 6-8 bankkártyával rendelkezi, külön-külön célokra. Épp ezért a Curve fokozott egyszerűséggel és kényelemmel kecsegtető értékajánlata kifejezetten népszerűnek bizonyulhat a tengerentúlon, a cél legalábbis biztosan ez lesz.

A résztvevők elmondják azt is, hogy a közösségi finanszírozásra határozottan jellemzőek a különböző csalások, átverések, a Curve esetében azonban a 2 milliós ügyfélbázis és az ígéretes jövő némiképp limitálja a befektetéssel járó kockázatok mértékét. A crowdfunding jellemzően hosszú távú befektetést jelent, az exit stratégia ugyanis várhatóan évekig nem nyílik még meg a most befektetőknek, akkor azonban a teljes bukás mellett a hatalmas hozam is elképzelhető.

Horváth Dávid, a Concorde elemzője az adásban kifejti, hogy bár a Curve részvényei kifejezetten drágán lettek beágyazva, a jelenség nem számít ismeretlennek a fintechek körében, a vezetőség előrejelzései alapján pedig így is vonzó hozam válhat elérhetővé a szerencsés folytatás esetén.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Juhász Benedekkel, a Peak COO-jával beszélgetnek a tavalyi nyár egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi botrányáról, amely a Wirecard fizetési szolgáltatóval volt kapcsolatos. A 2020 júniusában kirobbant Wirecard botrány középpontjában az állt, hogy a frankfurti tőzsdén (és annak DAX indexén) jegyzett Wirecard AG meghamisította könyveit, és 1,9 milliárd Euró értékű fiktív bevételt tárolt fiktív távol-keleti számlákon.

Az adásban elhangzik, hogy az eset az elmúlt évtized legnagyobb fintech botránya volt, nem csupán a felderített csalások jellege és mértéke miatt, hanem azért is, mert egyes vélemények szerint a helyzet létrejöttében a német hatóságoknak, sőt a német kormányzat tagjainak is szerepe lehetett. A német pénzügyi felügyeletet számos kritika érte amiatt, hogy nem volt kellően szigorú és alapos a vállalat beszámolóinak áttekintésében, hiszen megfelelő alaposság és szakértelem mellett észre kellett volna venniük, hogy a vállalat könyvei nincsenek rendben. A helyzetet tovább fokozza, hogy a Wirecardra a német gazdaság pénzügyi/technológiai unikornisaként, a technológiai fejlődés és siker megtestesítőjeként tekintettek, nem sokkal a botrány kirobbanása előtt még személyesen Angela Merkel járt közben Kínában a vállalat ázsiai terjeszkedéséért.

A résztvevők elmondják, hogy ugyan a történet fontos tanulságokkal szolgál és hatékony eszköze lehet a pénzügyi biztonság fontosságával kapcsolatos diskurzus elindításának, összességében nem ad okot a fintech szektor egészének megkérdőjelezésére. Végtére is a Wirecard esetében sem a fintech aspektus került elsősorban górcső alá, sokkal inkább a tőzsdefelügyeleti szervek mulasztása borzolta fel a kedélyeket.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az idei évet ezidáig meghatározó trendekről és témákról beszélgetnek. Szóba kerül a fintech cégek tőzsdei bevezetése, amely egyértelmű bizonyítéka a szektor jelentőségének és a vezető fintech cégek éretté válását jelzi. Az Afterpay BNPL szolgáltató és a Marqeta kártyakibocsátó platform egyaránt áprilisban jelentették be, hogy tőzsdei bevezetésre készülnek, ez szintén jelzésértékű lépésnek tekinthető.

Az adásból kiderül az is, hogy a magánkézben maradó fintecheknek sincs oka az aggodalomra, többen is szignifikáns tőkebevonást hajtottak végre a hetekben, ahogyan ezt már megszokhattuk. Kifejezetten erős időszakot élnek a családi bankok, a piacvezető szereplők közül a Greenlight, valamint a hírességekkel reklámozó Step egyaránt fontos tőkeinjekción vannak túl. A családi bankolás területén ígéretes újításokról is beszámoltak az adás résztvevői, így például az Ensemble az elvált szülőket, a Till Financial a gyeremekeket veszi célba új szolgáltatásaival.

Végül, a műsor második felében szó esik a fenntarthatósággal kapcsolatos fejleményekről a fintechek világából. A Klarna BNPL szolgáltató 90 millió ügyfelének kínál karbonkövetési megoldást, a Mastercard szintén hasonló funkciót tesz majd elérhetővé bankoknak a közeljövőben. Az efféle hírekből is jól látható, hogy a zöld pénzügyi termékek mögött a hangzatos kijelentések helyett egyre gyakrabban áll valódi érték.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Mariánovich Félixszel, a BitPadre kriptováltó vállalat társalapítójával beszélgetnek a kriptopiac aktuális eseményeiről, valamint a kriptó mainstreambe való betöréséről.

A beszélgetés résztvevői az adás első felében kivesézik a kriptovaluták jelenlegi helyzetét, valamint a még gyerekcipőben járó hazai piacot is górcső alá veszik. Itt szóba kerül a kriptovaluták általános megítélése, amely még mindig tévhitekről, hiányosságokról árulkodik a többség részéről. A megfelelő edukáció márpedig elengedhetetlen a biztonságos kereskedéshez, erről mindenképp érdemes előre gondoskodni az érdeklődőknek.

A kriptovaluták elfogadottságának markáns növekedése az elmúlt időszakban számos fontos változáshoz vezetett. A kriptók mostanra egyre több embert érdekelnek kortól függetlenül, ezt bizonyítja azt is, hogy a befektetési portfóliók visszatérő elemévé váltak, ugyanakkor az általánosan használt fizetőeszközök közé még nem érkeztek meg a legismertebb kriptók, a Bitcoin és az Ethereum sem.

A BitPadre tevékenysége kapcsán elhangzott, hogy a kriptováltók esetében az is rendkívül fontos, hogy az ügyfeleknek ne csupán venni és eladni legyen lehetősége, hanem a biztonságos tárolás is megoldott legyen, ez külön kompetenciákat igényel a szolgáltatóktól is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Puskás Andrással, a Budapest Bank kockázatvállalásért és működtetésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetnek a banki termékfejlesztést befolyásoló fintech trendekről. A fintech cégek által szabott minták évek óta növekvő befolyással vannak a bankok újításaira is, a trend pedig egyre inkább erősödni látszik.

Az adás során a résztvevők olyan aktuális fintech trendekről beszélgetnek, amelyek a bankok számára is jelentős lehetőséget jelentenek. Említésre kerül a 2021-ban eddig rohamtempóban felfutó buy now pay later (BNPL) szolgáltatás vonzó tulajdonságaival és potenciális hátulütőivel együtt. A családi bankolás kapcsán szó van a fiatalabb generációk felelősségteljes költekezésre nevelésének fontosságáról és a bankokat terhelő felelősségről ebben a kérdésben.

Jórészt a bankokon áll, hogy veszélyforrásként vagy lehetőségként tekintenek a fintechek tevékenységére, sok esetben pedig az együttműködés vezet a szinergiák kiaknázásához, ez pedig a nap végén mindig kedvez a klienseknek. A kkv szektor kiszolgálása például egy újabb olyan terület, ahol főként a digitális banki szolgáltatások terén tapasztalható némi elmaradás a hagyományos bankok oldalán, ennek csökkentése elengedhetetlen lesz az inkumbensek részéről, ha tartani akarják a lépést a fintech szereplőkkel. Ahhoz, hogy ez sikeresen végbemehessen a rugalmasság növelése mellett fontos tényező lesz a technológiai megújulás a bankok részéről.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak üzleti elemzőjével, Bátorfi Botonddal beszélgetnek a Big Tech cégek belépéséről a pénzügyi szolgáltatások területére. A nagy technológiai cégek évek óta tudatosan haladnak a pénzügyi szektor irányába, a téma azonban egyre relevánsabb.

Az adás első felében szó eszik a négy legnagyobb technológiai cég, név szerint a Google, az Amazon, az Apple, valamint a Facebook pénzügyi törekvéseiről, valamint az általuk eddig bevezetett termékekről és szolgáltatásokról is. Megfigyelhető, hogy míg az Amazon például több fronton is sikeres erőfeszítéseket tesz, addig a Facebook esetében egy sokkal több akadállyal tarkított, bizonytalan jövőjű törekvésről beszélhetünk.

Az adás második felében szó esik arról, hogyan érintheti majd a hagyományos bankokat, valamint a fintecheket a Big Techek berobbanása a pénzügyi szolgáltatói szektorba. Végül a résztvevők megvitatják, milyen érvek és ellenérvek kerülhetnek mérlegelésre a fogyasztókban az életük egyre több területére betörő technológiai óriásokkal kapcsolatban.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Czimer Gergely a Takarék Banktól, akivel a bankok szemszögéből beszélgetnek a fintech szektor jelenéről és jövőjéről.
Az adásban különböző nézőpontokból ismerhetjük meg a bank - fintech viszonyt és együttműködési lehetőségek, illetve azt hogyan változott, alakult az elmúlt öt évben a két szektor viszonya. Kiderül milyen hatással volt a PSD2 és az API-k az együttműködésekre és az is, mi a kulcs az inkumbens és a fintech szektor sikeres együttműködésének.
Megtudhatjuk, miért fontos a szemléletváltás a bankszektorban és milyen lépéseket tett a Takarék Bank a digitalizáció irányába. Hallhatunk a hazai pénzügyi piac egyik kiemelkedő jelentőségű mérföldkövéről az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetéséről, valamint arról mit hozott ez a bankszektor számára.

A Fintech Világa szülinapi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt öt év mintegy 250 adásából elevenítik fel a legemlékezetesebb témákat és pillanatokat.
Az első adás 2016. március 18-án látott napvilágot, amely óta közel 50 órányi hanganyag került felvételre.
Sok hazai és nemzetközi sikertörténetet dolgoztak fel az elmúlt öt év adásaiban, több olyan vendég is megfordult a stúdióban, akik azóta sikerre vitték fintech ötleteiket. Azt is megtudhatjuk a visszaemlékezésből, hogy már 2016 egyik adásában a fintech-ek és a bankok együttműködési lehetőségeit boncolgatták, valamint, hogy az első adásban a PayPal maffiáról esett szó, akik azóta szintén sikereket értek el. A 2017-es évet felidézve szó esik a PSD2-ről és a hozzá kapcsolódó változásokról, API-król, a Fintech lufiról és az azóta siker szórtivá vált MKB Fintechlab indulásáról is. Így jutunk 2018-hoz, ahonnan olyan témák kerülnek felidézésre, mint a készpénzmentes Papp László Sportaréna, a fintech edukációs videók sikere, illetve az év induló vállalkozása a Cherrisk. 2019-ben hatályba lépett a PSD2, készült is egy open banking körkép, elindult a Trustchain, a Salarify és a Hello, a Postabiztosító Insurtech brandje, valamint öt éves lett a Peak. Míg tavaly meghatározó téma volt a covid és annak hatása a fintech szekorra.