A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Juhász Benedekkel, a Peak COO-jával beszélgetnek a tavalyi nyár egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi botrányáról, amely a Wirecard fizetési szolgáltatóval volt kapcsolatos. A 2020 júniusában kirobbant Wirecard botrány középpontjában az állt, hogy a frankfurti tőzsdén (és annak DAX indexén) jegyzett Wirecard AG meghamisította könyveit, és 1,9 milliárd Euró értékű fiktív bevételt tárolt fiktív távol-keleti számlákon.

Az adásban elhangzik, hogy az eset az elmúlt évtized legnagyobb fintech botránya volt, nem csupán a felderített csalások jellege és mértéke miatt, hanem azért is, mert egyes vélemények szerint a helyzet létrejöttében a német hatóságoknak, sőt a német kormányzat tagjainak is szerepe lehetett. A német pénzügyi felügyeletet számos kritika érte amiatt, hogy nem volt kellően szigorú és alapos a vállalat beszámolóinak áttekintésében, hiszen megfelelő alaposság és szakértelem mellett észre kellett volna venniük, hogy a vállalat könyvei nincsenek rendben. A helyzetet tovább fokozza, hogy a Wirecardra a német gazdaság pénzügyi/technológiai unikornisaként, a technológiai fejlődés és siker megtestesítőjeként tekintettek, nem sokkal a botrány kirobbanása előtt még személyesen Angela Merkel járt közben Kínában a vállalat ázsiai terjeszkedéséért.

A résztvevők elmondják, hogy ugyan a történet fontos tanulságokkal szolgál és hatékony eszköze lehet a pénzügyi biztonság fontosságával kapcsolatos diskurzus elindításának, összességében nem ad okot a fintech szektor egészének megkérdőjelezésére. Végtére is a Wirecard esetében sem a fintech aspektus került elsősorban górcső alá, sokkal inkább a tőzsdefelügyeleti szervek mulasztása borzolta fel a kedélyeket.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az idei évet ezidáig meghatározó trendekről és témákról beszélgetnek. Szóba kerül a fintech cégek tőzsdei bevezetése, amely egyértelmű bizonyítéka a szektor jelentőségének és a vezető fintech cégek éretté válását jelzi. Az Afterpay BNPL szolgáltató és a Marqeta kártyakibocsátó platform egyaránt áprilisban jelentették be, hogy tőzsdei bevezetésre készülnek, ez szintén jelzésértékű lépésnek tekinthető.

Az adásból kiderül az is, hogy a magánkézben maradó fintecheknek sincs oka az aggodalomra, többen is szignifikáns tőkebevonást hajtottak végre a hetekben, ahogyan ezt már megszokhattuk. Kifejezetten erős időszakot élnek a családi bankok, a piacvezető szereplők közül a Greenlight, valamint a hírességekkel reklámozó Step egyaránt fontos tőkeinjekción vannak túl. A családi bankolás területén ígéretes újításokról is beszámoltak az adás résztvevői, így például az Ensemble az elvált szülőket, a Till Financial a gyeremekeket veszi célba új szolgáltatásaival.

Végül, a műsor második felében szó esik a fenntarthatósággal kapcsolatos fejleményekről a fintechek világából. A Klarna BNPL szolgáltató 90 millió ügyfelének kínál karbonkövetési megoldást, a Mastercard szintén hasonló funkciót tesz majd elérhetővé bankoknak a közeljövőben. Az efféle hírekből is jól látható, hogy a zöld pénzügyi termékek mögött a hangzatos kijelentések helyett egyre gyakrabban áll valódi érték.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Mariánovich Félixszel, a BitPadre kriptováltó vállalat társalapítójával beszélgetnek a kriptopiac aktuális eseményeiről, valamint a kriptó mainstreambe való betöréséről.

A beszélgetés résztvevői az adás első felében kivesézik a kriptovaluták jelenlegi helyzetét, valamint a még gyerekcipőben járó hazai piacot is górcső alá veszik. Itt szóba kerül a kriptovaluták általános megítélése, amely még mindig tévhitekről, hiányosságokról árulkodik a többség részéről. A megfelelő edukáció márpedig elengedhetetlen a biztonságos kereskedéshez, erről mindenképp érdemes előre gondoskodni az érdeklődőknek.

A kriptovaluták elfogadottságának markáns növekedése az elmúlt időszakban számos fontos változáshoz vezetett. A kriptók mostanra egyre több embert érdekelnek kortól függetlenül, ezt bizonyítja azt is, hogy a befektetési portfóliók visszatérő elemévé váltak, ugyanakkor az általánosan használt fizetőeszközök közé még nem érkeztek meg a legismertebb kriptók, a Bitcoin és az Ethereum sem.

A BitPadre tevékenysége kapcsán elhangzott, hogy a kriptováltók esetében az is rendkívül fontos, hogy az ügyfeleknek ne csupán venni és eladni legyen lehetősége, hanem a biztonságos tárolás is megoldott legyen, ez külön kompetenciákat igényel a szolgáltatóktól is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Puskás Andrással, a Budapest Bank kockázatvállalásért és működtetésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetnek a banki termékfejlesztést befolyásoló fintech trendekről. A fintech cégek által szabott minták évek óta növekvő befolyással vannak a bankok újításaira is, a trend pedig egyre inkább erősödni látszik.

Az adás során a résztvevők olyan aktuális fintech trendekről beszélgetnek, amelyek a bankok számára is jelentős lehetőséget jelentenek. Említésre kerül a 2021-ban eddig rohamtempóban felfutó buy now pay later (BNPL) szolgáltatás vonzó tulajdonságaival és potenciális hátulütőivel együtt. A családi bankolás kapcsán szó van a fiatalabb generációk felelősségteljes költekezésre nevelésének fontosságáról és a bankokat terhelő felelősségről ebben a kérdésben.

Jórészt a bankokon áll, hogy veszélyforrásként vagy lehetőségként tekintenek a fintechek tevékenységére, sok esetben pedig az együttműködés vezet a szinergiák kiaknázásához, ez pedig a nap végén mindig kedvez a klienseknek. A kkv szektor kiszolgálása például egy újabb olyan terület, ahol főként a digitális banki szolgáltatások terén tapasztalható némi elmaradás a hagyományos bankok oldalán, ennek csökkentése elengedhetetlen lesz az inkumbensek részéről, ha tartani akarják a lépést a fintech szereplőkkel. Ahhoz, hogy ez sikeresen végbemehessen a rugalmasság növelése mellett fontos tényező lesz a technológiai megújulás a bankok részéről.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak üzleti elemzőjével, Bátorfi Botonddal beszélgetnek a Big Tech cégek belépéséről a pénzügyi szolgáltatások területére. A nagy technológiai cégek évek óta tudatosan haladnak a pénzügyi szektor irányába, a téma azonban egyre relevánsabb.

Az adás első felében szó eszik a négy legnagyobb technológiai cég, név szerint a Google, az Amazon, az Apple, valamint a Facebook pénzügyi törekvéseiről, valamint az általuk eddig bevezetett termékekről és szolgáltatásokról is. Megfigyelhető, hogy míg az Amazon például több fronton is sikeres erőfeszítéseket tesz, addig a Facebook esetében egy sokkal több akadállyal tarkított, bizonytalan jövőjű törekvésről beszélhetünk.

Az adás második felében szó esik arról, hogyan érintheti majd a hagyományos bankokat, valamint a fintecheket a Big Techek berobbanása a pénzügyi szolgáltatói szektorba. Végül a résztvevők megvitatják, milyen érvek és ellenérvek kerülhetnek mérlegelésre a fogyasztókban az életük egyre több területére betörő technológiai óriásokkal kapcsolatban.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Czimer Gergely a Takarék Banktól, akivel a bankok szemszögéből beszélgetnek a fintech szektor jelenéről és jövőjéről.
Az adásban különböző nézőpontokból ismerhetjük meg a bank - fintech viszonyt és együttműködési lehetőségek, illetve azt hogyan változott, alakult az elmúlt öt évben a két szektor viszonya. Kiderül milyen hatással volt a PSD2 és az API-k az együttműködésekre és az is, mi a kulcs az inkumbens és a fintech szektor sikeres együttműködésének.
Megtudhatjuk, miért fontos a szemléletváltás a bankszektorban és milyen lépéseket tett a Takarék Bank a digitalizáció irányába. Hallhatunk a hazai pénzügyi piac egyik kiemelkedő jelentőségű mérföldkövéről az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetéséről, valamint arról mit hozott ez a bankszektor számára.

A Fintech Világa szülinapi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt öt év mintegy 250 adásából elevenítik fel a legemlékezetesebb témákat és pillanatokat.
Az első adás 2016. március 18-án látott napvilágot, amely óta közel 50 órányi hanganyag került felvételre.
Sok hazai és nemzetközi sikertörténetet dolgoztak fel az elmúlt öt év adásaiban, több olyan vendég is megfordult a stúdióban, akik azóta sikerre vitték fintech ötleteiket. Azt is megtudhatjuk a visszaemlékezésből, hogy már 2016 egyik adásában a fintech-ek és a bankok együttműködési lehetőségeit boncolgatták, valamint, hogy az első adásban a PayPal maffiáról esett szó, akik azóta szintén sikereket értek el. A 2017-es évet felidézve szó esik a PSD2-ről és a hozzá kapcsolódó változásokról, API-król, a Fintech lufiról és az azóta siker szórtivá vált MKB Fintechlab indulásáról is. Így jutunk 2018-hoz, ahonnan olyan témák kerülnek felidézésre, mint a készpénzmentes Papp László Sportaréna, a fintech edukációs videók sikere, illetve az év induló vállalkozása a Cherrisk. 2019-ben hatályba lépett a PSD2, készült is egy open banking körkép, elindult a Trustchain, a Salarify és a Hello, a Postabiztosító Insurtech brandje, valamint öt éves lett a Peak. Míg tavaly meghatározó téma volt a covid és annak hatása a fintech szekorra.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Görög Szabolcs a Peak pénzügyi vezetője, akivel a Buy Now Pay Later, azaz vásárolj most, fizess később szolgáltatásokról beszélgetnek.
Az adásból megtudhatjuk, hogy milyen jó példák elérhetőek a piacon, miért éri meg az kereskedőknek és mi állhat a szolgáltatás sikeressége mögött. A BNLP lehetőséget kínál a fogyasztónak arra, hogy a megvásárolni kívánt terméket később, kisebb összegekben törlesszék. A szolgáltatás népszerűségének egyik oka az lehet, hogy nincs kamat és hitelvizsgálat sem szükséges az igénybevételhez. A szakértők arról is beszélgetnek, hogy mely korosztályok körében a legnépszerűbb a szolgáltatás.
Az adás második felében a kereskedői oldalt ismerhetjük meg. Megtudhatjuk miért éri meg a kereskedőknek kifizetniük a kosárérték 4-6%-át a BNPL szolgáltatónak, és milyen kockázatokat rejt magában ez a szolgáltatás.

A Fintech Világa szülinapi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a prepaid kártya
történetéről beszélgetnek. Az adás első felében megemlékeznek a Fintech Világa ötödik születésnapjáról és felelevenítik az első adás témáját, ami nem volt más, min a paypal maffia, akik a mai adásban is szerepet kapnak.
A prepaid kártya története nem mással, mint a telefonkártyákkal kezdődött. De mi, is a prepaid
kártya? Ahogy a neve is elárulja előre feltöltött kártya. A szakértők beszélgetnek arról, hogy miért sorolják másod vonalba ezt a termékcsaládot a bankok. Megtudhatjuk mit jelen a single-purpose card és a closed loop kifejezések. Hallhatunk röviden a szabályozói háttérről és arról, hol és hogyan ér össze az e-money története a prepaid kártya történetével. Emellett megtudhatjuk azt is,
hogy mi köze van a hongkongi és londoni tömegközlekedésnek a prepaid kártyákhoz. Az
adás végén pedig az 1998-ban elindult PayPal szerepéről hallhatunk és arról, hogyan rakta le a mai neobankok alapkövét.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Bácsfalvi András az MKB és a Magyar Bankholding Chief Compliance Officere, akitől megtudhatjuk mit is takar a compliance kifejezés és miért kiemelten fontos ez a terület a bankok és neobankok számára.
Az adásból kiderül, hogyan valósítható meg törvényileg helyes módon a távoli ügyfél-azonosítás, és milyen kihívásai vannak a megszokott fióki bankolás online térbe történő költöztetésének. Hallhatunk a pénzmosást érintő szabályozásokról, a PSD2-ről, valamint a szakértők arról is beszélgetnek, hogy van-e különbség a neobankok és a klasszikus pénzintézetek között a szabályozottság tekintetében. Az adás végén jó példákat hallhatunk az ügyfél azonosítási folyamatra, emellett az is kiderül, hogy miben más az azonosítási folyamat egy cég esetében.