A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak elemzőjével beszélgetnek a november 8-12 között lezajló Singapore Fintech Festival-ról. A fesztivál egyike a világ legjelentősebb fintech és pénzügyi digitalizációs fókuszú szakmai eseményeinek, az itt összegyűlő prominens szereplők gondolatai pedig alkalmasak a jelen és a jövő meghatározó trendjeinek felvázolására.

Az adás témáját azok a fintechen belüli területek adják, amelyekről mi is írtunk a fesztivál alatt, cikkeink ezen a linken érhetők el. Jól látszik például, hogy a témát körbelengő hype ellenére még mindig csak kezdeti fázisban jár a blockchain technológia felhasználása a pénzügyi szektorban, ezen a területen számos fontos kihívással áll szemben a piac, ezek leküzdésével azonban végre kihasználásra kerülhet a blockchain transzformatív ereje.

Látványos továbbá a beágyazott pénzügyi szolgáltatások térnyerése, ezúttal a fizetési szolgáltatásokat és a biztosítási termékeket emeltük ki, mint két olyan megoldás, amelyet egyre több fogyasztó vesz igénybe az adott élethelyzetben, amikor felmerül az irántuk való igény, ez pedig jelentősen színvonalasabb ügyfélélményt eredményez a hagyományos modellel szemben. Korábban a biztosítási konstrukciók igénybevételéhez az ügyfelek be kellett fáradjanak egy irodába, míg manapság egyre többen akkor képesek igénybe venni ezeket, amikor például épp megvásárolnak egy adott terméket, amire egyúttal biztosítást is szeretnének kötni.

Végezetül szó esik még a 2021 egyik slágertémájának számító BNPL jelenségről, illetve a zöld pénzügyek forradalmáról, akit pedig érdekel, hogy mit gondolnak ezekről a beszélgetés résztvevői az a lenti linken böngészőből, vagy a SoundCloudon is meghallgathatja az adást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Toldi Balázzsal, a Citi magyarországi kereskedelmi banki üzletágának vezetőjével beszélgetnek. A beszélgetés témáját egyebek mellett a KKV-k finanszírozása, valamint a bankok és a fintechek ilyen irányú törekvései szolgáltatják, de szóba kerülnek a Citi régiós fintech törekvései.

A KKV-kat nevezhetjük a gazdaság motorjának mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. 2018-ban a KSH adatai szerint a magyar vállalkozások 99.1%-a volt KKV. Az adás elején elhangzik, hogy a KKV-knak szóló fintech megoldások terjedésével egyre nagyobb nyomás nehezedik az inkumbens bankokra is, hiszen fontos, hogy tartsák a lépést az agilis szereplőkkel ezen a fronton is. A világ húsz legnagyobb bankjainak egyike, a Citi is felismerte ennek a kérdésnek a jelentőségét, stratégiájuk központi elemeként pedig a digitálisan aktív és a növekvőben lévő vállalatok mellett a hazai közép- és nagyvállalatokat, valamint a multinacionális vállalatok leánycégeit egyaránt igyekszik kiszolgálni színvonalas megoldásokkal.

Suppan Márton szerint a KKV-k igényeinek kiszolgálására alkalmas termékek már rendelkezésre állnak, a legtöbb vállalat azonban ezekhez nehezen vagy egyáltalán nem fér hozzá, ami továbbra is jelentős problémát jelent globális szinten. A fintech szektorban több vállalkozás is a KKV-k kiszolgálására alakította üzleti modelljét, a brit Funding Circle például alternatív finanszírozási lehetőségeket nyújt KKV-knak. A Funding Circle hitelminősítési és hitelbírálati technológiájának köszönhetően jelentősen gyorsabban tud KKV-kat finanszírozni, amit egyébként egyéni és intézményi befektetők pénzéből tesz meg, peer-to-peer finanszírozási alapon.

Ha valakit érdekel, hogy miként látják a résztvevők a fintechek és a bankok által a KKV-k kegyeiért vívott versenyt, hogyan ítélik meg az ügyféligények változását és milyen tervekkel rendelkezik ezeken a területeken a Citi azok a lenti linken böngészőből vagy Soundcloudon is meghallgathatják a teljes adást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak Science tanácsadói csapata által elkészített Októberi Fintech körképről beszélgetnek. A körkép célja, hogy segítségével minden hónapban körvonalazódjanak a meghatározó trendek a fintech szektorban, legyen szó termékfejlesztésről, terjeszkedésről és friss megállapodásokról.

Október egyik meghatározó trendje a kkv-kat célzó fintechek előretörése volt, ez a folyamat egyébként már jó ideje megfigyelhető, különösen látványos a vállalati költségmenedzsment megoldásokat és költségkártyát szolgáltató fintechek népszerűségének növekedése. Szintén látványos volt a családi bankok előretörése, hiszen többek között új edukációs megoldást jelentett be a GoHenry, fontos tőkét vont be az amerikai Copper Banking, valamint a gyermekek szülei felé is elkezdett nyitni az amerikai Greenlight, vagyis eseménydús hónapot zárt ez az alszektor is októberben.

Továbbra is slágertéma volt a BNPL, főként a Klarna hallatott magáról sokat októberben, hiszen jelentős megállapodást kötöttek a Stripe-pal és a Wix-szel is, majd felvásárolták az utazás tervezési szolgáltatást nyújtó Inspirockot. A svéd vállalat emellett új funkciókkal bővítette szolgáltatását, amivel vélhetően a BNPL veszélyeit érintő kritikák élét szeretnék elvenni, éppen ezért nagyobb választási lehetőséget és kényelmet biztosítanak mostantól az ügyfeleknek.

A lenti linken meghallgatható adásban a résztvevők számos további kérdést megvitatnak, például a tőkebevonások terén tapasztalt trendeket és a kriptovaluták aktuális helyzetét.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos fintech megoldásokról beszélgetnek. A globális munkaerőpiaci helyzetet ismerve egyre fontosabbak a különböző munkavállalói benefitek. Mivel ezek nagyrészt pénzügyi/biztosítási termékek lehetnek, sorsszerű, hogy ezt a piacot is elérte a fintech jelenség.

A nagyvállalatok megtehetik, hogy saját jutalmazási terveket készítenek, és építenek fel, de sok ezer alkalmazott kell ahhoz, hogy megérje teljesen saját platformban gondolkodni, ezért egy jó értékajánlattal komoly szelet hasítható ki a kkv szektor szereplői közül.

Nemzetközi szintű szolgáltatással rendelkezik ezen a területen a spanyol Cobee, amely röviden bemutatásra is kerül az adásban. A Cobee egy online platformmal rendelkezik, amely egyszerűbbé teszi és automatizálja a vállalatok számára a munkavállalói kedvezmények menedzselését. A vállalat maga is kínál rugalmas kompenzációs struktúrákat a munkavállalóknak. Termékpalettájukon számos típusú benefit szerepel. Céljuk, hogy a vállalatok az automatizáció előnyeivel élve több időt szánhassanak azokra a teendőikre, amelyek igazán fontosak. 2021 júliusában egy 14 millió dolláros tőkebevonást hajtottak végre.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a megújult fintech.hu-ról beszélgetnek. A Fintech Világa brand 2016-ban azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül izgalmas fintech szektor hírei, történései és trendjei úgy kerüljenek feldolgozásra és közzétéve, hogy közben az olvasók szórakoztatása is megvalósuljon, és olyanokhoz is eljussanak ezek az információk, vagy akár edukációs tartalmak, akik nem rajonganak a pénzügyi és technológiai hírekért.

A Fintech Világa rádióműsor közelít a 300. adáshoz, ez idő alatt több, mint 100 vendég járt a műsorban, hogy elmondja véleményét vagy csak beszélgessen egyet a pénzügyi piacokat felforgató trendekről. Az idei évben két tematikus adás is elindult, hogy megkapják a kiérdemelt figyelmet a zöld pénzügyek és a blockchain technológia is, ugyanis ez két olyan terület ami megérdemli a kiemelt odafigyelést.
A fintech.hu 2017 őszén indult el, azóta több, mint 50 animációs videó, számos tematikus cikksorozat, infografika és elemzés került fel a felületre. A cikkeken az évek során több, mint 20 kolléga dolgozott, így mára ezek száma átlépte a 3700-at és töretlenül halad a 4000-es mérföldkő felé. A további újdonságokról az adás meghallgatásával lehet tájékozódni.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak tanácsadó üzletága, a Peak Science által elkészített Havi Fintech körképről beszélgetnek. A körkép célja, hogy oly módon aggregáljon minden az adott hónapban kiemelt fontossággal bíró hírt a fintechek világából, hogy azzal hozzáadott értéket teremtsen az ökoszisztéma hazai követőinek. A szolgáltatás fontos része, hogy a hírek magyar nyelven történő részletes bemutatása mellett a Peak Science tanácsadói személyes kommentárt is fűznek az eseményekhez és a fintech szektort egészére nézve elemzik az egyes fejleményeket.

A körkép minden olyan piaci szereplőnek releváns lehet, akik nyomon követik a fintech szektort, legyen szó fintechekről, bankokról és egyéb pénzintézetekről, vagyonkezelőkről, biztosító cégekről, telekommunikációs, vagy épp technológiai vállalatokról. A hírek részletes leírása, valamint a hozzájuk fűzött kommentár nem csupán a befogadást hivatottak segíteni, hanem a fintech fókuszú termékfejlesztéshez is hasznosak, ezeket kifejezetten ezzel a céllal is alkotják meg a körképet előállító elemzők. A rendszeres témák között a hónap legnagyobb hírei mellett feltűnik a marketing, a UI és UX trendek, de szóba kerülnek a Bigtech cégek és a bankok fintech újításai is, ahogyan a blokklánc világában megfigyelhető trendek is.

Magyar nyelvű anyagról lévén szó, nem maradhatnak ki a hazai piacon végbemenő fontos események (legyen szó bankokról, fintechekről, insurtechekről, vagy épp egyéb fontos szereplőkről), emellett pedig a V4-es országok piacai is rendre górcső alá kerülnek, hiszen ezek jellegzetességeiket tekintve hasonlítanak a magyar piacra és fontos prediktív erővel is bírnak arra nézve.

A Peak Science csapatának tagjai minden hónapban elkészítik a Havi Fintech körképt, a teljes körképpel, vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban a science@peakfs.io email címre várják a felmerülő kérdéseket.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Latin-amerikai banki helyzet alakulásáról beszélgetnek. A 650 milliós lakossággal rendelkező régióban az átlagéletkor mindössze 31 év, ami ideális közeggé teszi az innovatív, digitális pénzügyi szolgáltatások számára ezt a régiót. A nyelvi nehézségek hiánya, valamint a jelentős bankolatlan populáció megléte szintén ígéretessé teszi a régiós jelenlétet a helyi fintechek és neobankok számára.

A helyi neobankok közül kiemelkedik a brazil Nubank, amely több, mint 40 millió klienssel rendelkezik, közelgő tőzsdei bevezetésük folyamán pedig a hírek szerint 55 milliárd dolláros értékelésre tennének szert. A Nubank hatékonyan szolgálja ki digitális banki megoldásokkal az ezekhez korábban hozzáférni képtelen lakosságot. Jól érzékelteti a régiós terjeszkedés viszonylagos könnyedségét, hogy a Nubank Mexikóba és Kolumbiába is elviszi szolgáltatását, a kezdeti jelek alapján pedig ott is a brazíliai piacon tapasztalthoz hasonló sikerekre kell számítani.

A Nubank ráadásul az inkumbensekkel való összevetést is szépen állja, a jelentősen alacsonyabb betétek és folyósított hitelek ellenére a neobank értéke már megközelíti - egyes esetekben felül is múlja - a kontinens meghatározó, hagyományos pénzintézetei által birtokolt vállalatértéket. Szintén feltűnő, hogy mennyivel hatékonyabbak a Nubank munkavállalói, hiszen náluk minden alkalmazottra 10 ezer kliens jut, ugyanez a mutató az inkumbensek esetén 500 és 1000 ügyfél között mozog. A tízszeres szorzó ellenére is jelentősen nagyobb elégedettséget mutatnak a Nubank ügyfelei, vagyis munkavállalóik a digitális banki modellből fakadóan több, mint tízszer olyan hatékonyak, mint a hagyományos pénzintézetek alkalmazottai.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a spanyol fintech piacról, valamint a nemrégiben bejelentett Hungarian-Spanish Fintech Bridge projektről beszélgetnek, melynek célja a spanyol és a magyar fintech ökoszisztémák szereplőinek megismertetése egymással, valamint a környező piacokkal.

Az adás elején elhangzik, hogy a spanyol fintech piacról méltatlanul kevés szó esik, pedig Nagy-Britannia kilépésével ez a piac lehet az EU-s fintech ökoszisztéma egyik meghatározó szereplője, ugyanis számos izgalmas fintech megoldás található meg itt, melyek túlnyomó része valóban spanyol alapítású és központú cég nevéhez fűződik.

A Hungarian-Spanish Fintech Bridge projekt kapcsán elhangzik, hogy a magyar fintech szereplők számára Spanyolország önmagában is jelentős lehetőségeket rejteget, emellett pedig egy kapunak tekinthető a latin-amerikai piacokra nézve, melyek digitális bankolás és fintech tekintetében egyaránt növekvő jelentőséggel bírnak napjainkban. A megállapodás egyébként három termékvonalra, fintech alszektorra fókuszál majd, melyek az alábbiak: (1) kkv digitalizációs megoldások; (2) családi bankolás; (3) fenntarthatóság, zöld pénzügyi termékek.

Érdekes, hogy Spanyolország általában konzervatív piacként él a köztudatban a banki és pénzügyi szolgáltatások tekintetében, a valóság ezzel szemben az, hogy a lakosság egyre nyitottabb az innovatív megoldásokra, nem véletlen, hogy a spanyol inkumbensek is érzik a lépési kényszert és igyekeznek digitális szolgáltatásokkal kiszolgálni ügyfeleiket.

Az adás végén Suppan Márton elmondja, hogy a friss megállapodással a Peak két dolgot szeretne elérni: egyrészről szeretnék eljuttatni termékeiket a spanyol és a latin-amerikai piacokon is a lehető legtöbb klienshez, emellett azonban azt is szeretnék elősegíteni, hogy a Magyarországra beragadó, innovatív fintechek kijussanak a nemzetközi piacokra, ezáltal a most még kiaknázatlan növekedési lehetőségeket is képesek legyenek megragadni.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az edukáció fintech szektorban betöltött szerepéről beszélgetnek. Hazánk szempontjából látszik, hogy a pénzügyi ismeretek elméleti oldalon még megvannak ugyan, a gyakorlatba ugyanakkor a lakosság többsége mindezt nem tudja átültetni, ebben az összevetésben nemzetközi szinten sem állunk jól. Ez természetesen nem elsősorban a társadalom a felelőssége, hiszen az adásban is elhangzik, hogy a fontos gazdasági és pénzügyi szereplők, de még a fintechek sem járnak élen a pénzügyi edukációban. Az inkumbensek ráadásul nem ritkán ki is használják ügyfeleik pénzügyi ismereteinek hiányát.

Amíg a Duolingo a nyelvtanulás, a Khan Academy pedig az általános oktatás területén lettek vezető felületek, addig úgy tűnik, hogy a pénzügyi edukáció területén nem látni egy óriási, világszerte használt szereplőt. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban már érzékelhetők egy edukációs trend előszelei a fintech piacokon. Erre jó példa a Quirk, amely egy olyan pénzügyi felület, ahol pszichológiai elemeket felhasználva határozzák meg az emberek pénzügyi személyiségét és ahhoz passzoló pénzügyi, büdzsézési tanácsokkal, valamint személyre szabott oktatási anyagokkal látják el őket. Egy másik példa a W1TTY brit neobank, amely a pályakezdő és az egyetemi tanulmányaikat megkezdő fiatalokat célozza meg szolgáltatásaival, ezeknek a jövőben egy nagy részét fogja képezni a fejlesztés alatt álló edukációs moduljuk, ami felelősségteljes költésre ösztönöz.

Az inkumbenseknél kevesebb ilyen ötletes megoldást látni, de mindenképp említést érdemel banki fronton a Royal Bank of Canada és az orosz VTB Bank, melyek egyaránt kártyamegoldásokkal próbálják edukálni a fiatalabb generációk tagjait (gyermekek, tinédzserek) és beemelni őket ügyfélkörükbe zsebpénzkártya szolgáltatásukon keresztül. Hasonlóan gondolkodik, az AIB, Írország egyik legnagyobb bankja is, amely pénzügyi műveltségi programot indít 12-18 éveseknek, melyre az ír gimnáziumok 70%-a már jelentkezett is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az ausztrál fintech szektorról, valamint annak jellegzetességeiről beszélgetnek. Az első pillantásra is jól látszik, hogy egyre érettebb az ökoszisztéma és növekszik a szereplők közötti verseny élessége is, amibe belejátszik az a tény is, hogy a kormány is nyitott a fintech agenda népszerűsítésére és nyitottságot mutat az open banking irányába, ami szintén kedvező a helyi fintecheknek. A fintechek előretörése kényszerhelyzetbe hozta az inkumbenseket is, akik elkezdtek reagálni saját újításokkal és felvásárlásokkal.

Ami a neobankokat illeti, a négy legfontosabb szereplő közül a Xinja tavaly év végén bedobta a törölközőt és visszatért eredeti, fintech tevékenységéhez. Az inkumbensek aktivitásának növekedését igazolja, hogy az 86 400-at felvásárolta a National Australia Bank (NAB), a Bendigo Bank akvirálta az Up Bankot, így már csak a Volt Bank maradt saját kézben, velük kapcsolatban érdekesség, hogy a neobanki paletta mellett Banking-as-a-service szolgáltatóként is megpróbálnak érvényesülni a térségben.

A neobankoknál is sokkal nagyobb népszerűségnek örvend a buy now, pay later szektor Ausztráliában, ami kifejezetten meglepő, mivel az ausztrál hitelkártya piac igencsak telítettnek minősül, a digitális megoldásokra nyitott lakosság mégis megtalálta az utat az önmagukat reformerként hirdető BNPL szolgáltatókhoz. Közülük a piacvezető Afterpayt nemrég vásárolta fel 29 milliárd dollárért a Square, míg a szintén ausztrál Zip agresszív nemzetközi terjeszkedést folytat, belépésüket már végre is hajtották Európában, Afrikában és a Közel-Keleten. A forrósodó szektorra reagálva az inkumbensek közül saját BNPL megoldást dobott piacra nemrégiben a Commonwealth Bank of Australia (CBA) is, tervük az, hogy a kereskedők elcsábításával nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a piacból.

A műsor második felében pedig az is kiderül, hogy a pénzügyi szolgáltatások közül melyek azok, amelyek további innovációra és korszerű, digitális megoldásokra szorulnak, valamint az is elhangzik, hogy milyen jövőbeli trendekre érdemes felkészülni az ausztrál fintech szektorban.