A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a hitelkártyák piacán közelgő trónfosztásról, illetve az amögött meghúzódó trendekről beszélgetnek.Drasztikus és elsöprő váltásra nem számítanak az adás résztvevői, érdemes azonban felkészülni egy jelentősebb átalakulásra.

Az egyik fontos trend a cashback szolgáltatások elterjedése: a vásárlások után járó pénzvisszatérítések jó ideje a hitelkártyák egyik fontos előnyének számítanak, napjainkban az open banking megjelenésével azonban egyre több cashback szolgáltató tűnik fel, amely képes vonzó értékajánlatot tenni az ügyfeleknek. A szolgáltatás elterjedésével természetes, hogy egyre kevésbé számít kuriózumnak a cashback a hitelkártya-szolgáltatók termékpalettájában.

A bankközi jutalékok EU-s szinten való megnyirbálása ráadásul gyakorlatilag sarokba szorította az EU-s hitelkártyák esetén kínálható cashback mértékét, ami további csökkenéshez vezethet a megoldások népszerűségében. Ez a nehézség az amerikai szereplőket nem érinti, hiszen a tengerentúlon szignifikánsan magasabbak maradtak a bankközi jutalékok (2-3%).

A másik trend, amit a műsorban kiemelnek a BNPL cégek rohamos népszerűsödése. Ezek a vállalatok a vásárlások időben való elnyújtását teszik lehetővé, ráadásul kamatmentesen, így aligha lep meg bárkit, ha azt mondjuk, komoly veszélyt jelenthet a buy now, pay later előretörése a tradicionális hitelkártyákra. Ezt a jelenséget láthatóan az Apple is felismerte, amely a múlt héten jelentette be saját BNPL megoldásának érkezését, amivel párhuzamosan kivezették az Apple Card névre hallgató hitelkártyájukat. A változás jelei tehát markánsan érzékelhetőek, a kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben történik meg a piaci részesedés transzfere.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a személyek közötti, más néven peer-to-peer hitelezésről. A résztvevők az adás elején röviden említik az Apple tech óriás új termékét, amellyel bejelentették belépésüket a buy now, pay later piacra, ezt követően azonban már a peer-to-peer hitelezésre kerül át a hangsúly.

Az adásban röviden bemutatásra kerül a személyek közötti hitelezés, valamint annak legfőbb előnyei, úgy, mint a rugalmasság, a hitelekhez való hozzáférés kiterjesztése, valamint a banki díjak elkerülése. Ugyanakkor a szolgáltatás számos veszéllyel is rendelkezik, a betétbiztosítás hiányában például jelentősen nagyobbak a kockázatok, valamint egyes országokban, például hazánkban nem is megengedett a peer-to-peer hitelezés, mint tevékenység.

Szó esik a P2P hitelezés népszerűségéről a világ egyes országaiban, az elkövetkezendő éveket illető várakozásokról, valamint tüzetesebben kitárgyalásra kerül a Bondora, az észt peer-to-peer hitelezési platform. A személyek közötti hitelezéssel kapcsolatos szabályozások és kockázatok nehezíthetik ugyan a terjedést, 2025-re mégis 370 milliárd dollárra becsülik a szolgáltatás piacát világszerte.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a célhoz kötött megtakarításokról beszélgetnek. A megtakarítani kívánó emberek a jelenlegi alacsony, vagy nem létező kamatok miatt mostoha helyzetben vannak, hiszen nem kapnak érdemi, minőségi opciót a spórolásra. Az end-user fintechek és neobankok célhoz kötött megtakarításokkal igyekszik rábírni a klienseket a pénzük náluk történő megtakarításához, akár akkor is, ha ők sem kínálnak nekik kamatokat.

A szolgáltatás lényege, hogy külön megtakarítási zseb hozható létre minden olyan jövőbeli költésre, amire az ügyfél előre spórolni szeretne. A tetszetős vizuális elemek és az informatív funkciók (hol tartunk a spórolásban, mennyi hiányzik még, ebben a tempóban mikorra ér véget a gyűjtés stb.) további vonzerővel bírnak, amivel az ügyfelek rábírhatók a megtakarításra.

Az adásban elhangzik az is, hogy a célhoz kötött megtakarítások kiváló példáját jelentik az ideális digitális innovációnak: nem egy bonyolult, túlontúl újító funkcióról beszélünk, hanem gyakorlatilag a fizikai térben érvényes logikát adaptálják a digitális térbe, így mivel a mögöttes gondolat egyezik, az ügyfelek elsőre tökéletesen megértik miről is van szó.

A funkció az egyszerű vázon túl számtalan módon személyre szabható, abszolút és relatív módon is ütemezhető a megtakarítás (pl. havi 5 ezer forint, minden hónapban a fizetés 2%-a, minden héten 2 ezer forint), közös célok és zsebek hozhatók létre, áruhitelek és biztosítások is építhetők rá a gyűjtés tárgyát képző termék vagy szolgáltatás függvényében (pl. biztosítás a biciklire vagy utazásra, áruhitel a játékkonzolra). További lehetőség a banknak, hogy a partnereinél elérhető termékek után cashbacket – pénzvisszatérítéseket - is nyújthat az ügyfeleknek, így felgyorsíthatja számukra a folyamatot. Végül egy ötödik logikát is megemlítenek az adás résztvevői, zöld pénzügyi termékek révén ugyanis az ügyfél semlegesítheti is a megvásárolt termékhez köthető szén-dioxid kibocsátást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek és a digitális bankok szaúd-arábiai megjelenéséről beszélgetnek. Az arab ország a Saudi Vision projekt megalkotásával készül 2030-ra, céljuk az, hogy az ország innovatívabbá és globális szinten is vonzóbbá váljon. Ebből az átfogó stratégiából természetesen a pénzügyi szektor sem maradhatott ki, ez szolgáltatja a mai adás témáját.
Szaúd-Arábia központi bankja nemrégiben kibocsátott két digitális banki engedélyt, de a fintechek is feljövőben vannak az országban, ezt az elmúlt időszak 16 újabb fizetési szolgáltatói engedélye is igazolja. A pénzügyi szektor digitalizációjával az ország egyik legfőbb célja, hogy a készpénzes fizetések helyét a lehető legjobban átvegyék a bankkártyás fizetések, valamint az egyéb innovatív fizetési módok. Az azonnali fizetési rendszer létrehozása szintén prioritásnak számít egyébként Szaúd-Arábiában.

A pénzügyi innovációt érintő tervek része még az open banking protokollok bevezetése 2022 elején, egy kkv-kra szakosodott fejlesztési bank létrehozása, valamint egy új, azonnali fizetési rendszer megalkotása az IBM-mel és a Mastercarddal közösen.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgetnek az inkumbens bankok és a fintech szervezeti struktúrájáról, illetve azt érintő eltérésekről.

Az adásban bemutatásra kerül a két csoport tipikus szervezeti struktúrája, valamint feltárásra kerülnek a különbségek okai, valamint az azokból levonható tanulságok. A résztvevők emellett részletesen taglalják a fintechek rugalmasságból és innovációs hajlamból fakadó előnyeit, de a bankok és fintechek közötti együttműködések sikerének zálogait is górcső alá veszik.

Az inkumbens bankok számára további lehetőséget jelenthet a fintech spinoff létrehozása, amely a megfelelő struktúra és a kellő integráció, valamint függetlenség biztosításával fontos eszköze lehet a fintechek elleni piaci versenynek.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt egy hét számottevő fintech híreiről beszélgetnek. Szó esik az amerikai neobanki piac aktuális és jövőbeli helyzetéről, a hét talán legfontosabb tőkebevonásáról a Nubank kapcsán, valamint az eBay új szolgáltatásáról, melynek keretein belül az e-kereskedelmi óriás 300 ezer vállalati ügyfelének kínál hiteleket a közeljövőben.

Az adás elején egy hallgatói kérésnek eleget téve szóba kerül a Pi névre hallgató, kriptodevizát önmagába foglaló blockhain rendszerről, amely az első olyan digitális valuta, amit okostelefonról is lehet bányászni. A cél, hogy a kriptobányászat ezáltal környezetkímélőbb legyen, ez mostanában kifejezetten aktuális téma, mivel a kriptovaluták mainstreambe való betörésével a kritikák is felhangosodtak.

Ezt követően a hangsúly átkerül az amerikai neobanki piac pillanatnyi állására. Sokatmondó, hogy jelenleg 20,2 millió amerikai lakos vezet számlát valamelyik amerikai neobanknál, ráadásul az iparági elemzők szerint ez a szám 2025-re 39,1 millióra fog emelkedni. A piaci szereplők versenyét egyébként a Chime vezeti, mögöttük jelenleg az Aspiration áll, de várhatóan még az idén átveszi a második helyet a Current.

Az amerikai kontinens déli részéről érkezett a hét legjelentősebb tőkebevonásának híre, a brazil digitális bank, a Nubank ugyanis 750 millió dollárt vont be legújabb tőkebevonási körének keretein belül. A kört a Warren Buffett neve által fémjelzett Berkshire Hathaway befektetési vállalat vezette a maga 500 millió dolláros befektetésével. A történet kuriózuma, hogy a Berkshire Hathaway eddig kifejezetten a konzervatív befektetési döntéseiről volt ismert, most azonban úgy tűnik készek voltak eltérni a bevett stratégiától.

További hírmorzsák a hétről, amelyekről szó esik az adásban: a Revolut magyarországi tervei és eredményei, az eBay kikacsintása a hitelezés irányába és az Adyen új, környezetbarát e-kereskedelmi funkciója.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt hetek legjelentősebb fintech híreiről beszélgetnek.

Az idén eddig kirobbanó népszerűségnek örvendő buy now, pay later piacról a múlt hét legfontosabb híre az Amazontól érkezett, az e-kereskedelmi óriás ugyanis bejelentette, hogy az Affirm BNPL szolgáltató jóvoltából hamarosan a kamatmentes részletfizetési konstrukciók is elérhetővé válnak a vállalat amerikai vásárlóinak. Emellett szóba kerül még a Commonwealth Bank of Australia friss döntése is, miszerint saját megoldással veszik fel a versenyt az Ausztráliában rendkívül népszerű BNPL szolgáltatókkal.

Egy másik fontos trend is folytatódott, hiszen idén már számos érettebb fázisban lévő fintech cég került ki a tőzsdére, az egyre népesebb listához pedig hamarosan a Nubank is csatlakozik. A hatalmas, több, mint 40 milliós ügyfélkörrel rendelkező brazil digitális bank állítólag 55 milliárd dolláros vállalatértéken jutna tőzsdére, ami rendkívül magas összegnek számítana a neobanki IPO-k között. Tőzsdére vinné papírjait az amerikai zöld neobank, az Aspiration is.

Az adás résztvevői beszélnek még a kriptovaluták feljöveteléről is, ami a volatilis árfolyamok ellenére továbbra is töretlenül halad előre. Érkezett releváns hír erről a területről a PayPal és a Visa irányából többek között, de a futballt is elérni látszik a kriptoláz a rajongói tokenek megjelenésével. Az adásban elhangzik még néhány hír a zöld pénzügyek kapcsán is, így a NatWest új, fenntarthatósági kezdeményezése, valamint egy zöld kriptovaluta is bemutatásra kerül.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Horváth Dáviddal, a Concorde Csoport pénzügyi elemzőjével beszélgetnek a Curve frissen bejelentett közösségi finanszírozási kampányáról. A londoni székhelyű fintech startup már korábban, 2019-ben lebonyolított egy crowdfunding kampányt, amely rendkívül sikeres volt, akkor 40 perc alatt 4 millió fontot gyűjtöttek be az érdeklődőktől.

Az adásban elhangzik, hogy a mostani kampány vélhetően inkább a vállalat ambiciózus terveinek alátámasztásának, valamint a vállalat ügyfélkörének aktivitásának növelésének céljából jött létre. Az „egy kártya mind felett” címszóra építő vállalat egyben bejelentette azt is, működésüket hamarosan kiterjesztik az Egyesült Államokra is, ez kifejezetten ígéretes projekt lehet, mivel az USÁ-ban a lakosok jelentős része 6-8 bankkártyával rendelkezi, külön-külön célokra. Épp ezért a Curve fokozott egyszerűséggel és kényelemmel kecsegtető értékajánlata kifejezetten népszerűnek bizonyulhat a tengerentúlon, a cél legalábbis biztosan ez lesz.

A résztvevők elmondják azt is, hogy a közösségi finanszírozásra határozottan jellemzőek a különböző csalások, átverések, a Curve esetében azonban a 2 milliós ügyfélbázis és az ígéretes jövő némiképp limitálja a befektetéssel járó kockázatok mértékét. A crowdfunding jellemzően hosszú távú befektetést jelent, az exit stratégia ugyanis várhatóan évekig nem nyílik még meg a most befektetőknek, akkor azonban a teljes bukás mellett a hatalmas hozam is elképzelhető.

Horváth Dávid, a Concorde elemzője az adásban kifejti, hogy bár a Curve részvényei kifejezetten drágán lettek beágyazva, a jelenség nem számít ismeretlennek a fintechek körében, a vezetőség előrejelzései alapján pedig így is vonzó hozam válhat elérhetővé a szerencsés folytatás esetén.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Juhász Benedekkel, a Peak COO-jával beszélgetnek a tavalyi nyár egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi botrányáról, amely a Wirecard fizetési szolgáltatóval volt kapcsolatos. A 2020 júniusában kirobbant Wirecard botrány középpontjában az állt, hogy a frankfurti tőzsdén (és annak DAX indexén) jegyzett Wirecard AG meghamisította könyveit, és 1,9 milliárd Euró értékű fiktív bevételt tárolt fiktív távol-keleti számlákon.

Az adásban elhangzik, hogy az eset az elmúlt évtized legnagyobb fintech botránya volt, nem csupán a felderített csalások jellege és mértéke miatt, hanem azért is, mert egyes vélemények szerint a helyzet létrejöttében a német hatóságoknak, sőt a német kormányzat tagjainak is szerepe lehetett. A német pénzügyi felügyeletet számos kritika érte amiatt, hogy nem volt kellően szigorú és alapos a vállalat beszámolóinak áttekintésében, hiszen megfelelő alaposság és szakértelem mellett észre kellett volna venniük, hogy a vállalat könyvei nincsenek rendben. A helyzetet tovább fokozza, hogy a Wirecardra a német gazdaság pénzügyi/technológiai unikornisaként, a technológiai fejlődés és siker megtestesítőjeként tekintettek, nem sokkal a botrány kirobbanása előtt még személyesen Angela Merkel járt közben Kínában a vállalat ázsiai terjeszkedéséért.

A résztvevők elmondják, hogy ugyan a történet fontos tanulságokkal szolgál és hatékony eszköze lehet a pénzügyi biztonság fontosságával kapcsolatos diskurzus elindításának, összességében nem ad okot a fintech szektor egészének megkérdőjelezésére. Végtére is a Wirecard esetében sem a fintech aspektus került elsősorban górcső alá, sokkal inkább a tőzsdefelügyeleti szervek mulasztása borzolta fel a kedélyeket.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az idei évet ezidáig meghatározó trendekről és témákról beszélgetnek. Szóba kerül a fintech cégek tőzsdei bevezetése, amely egyértelmű bizonyítéka a szektor jelentőségének és a vezető fintech cégek éretté válását jelzi. Az Afterpay BNPL szolgáltató és a Marqeta kártyakibocsátó platform egyaránt áprilisban jelentették be, hogy tőzsdei bevezetésre készülnek, ez szintén jelzésértékű lépésnek tekinthető.

Az adásból kiderül az is, hogy a magánkézben maradó fintecheknek sincs oka az aggodalomra, többen is szignifikáns tőkebevonást hajtottak végre a hetekben, ahogyan ezt már megszokhattuk. Kifejezetten erős időszakot élnek a családi bankok, a piacvezető szereplők közül a Greenlight, valamint a hírességekkel reklámozó Step egyaránt fontos tőkeinjekción vannak túl. A családi bankolás területén ígéretes újításokról is beszámoltak az adás résztvevői, így például az Ensemble az elvált szülőket, a Till Financial a gyeremekeket veszi célba új szolgáltatásaival.

Végül, a műsor második felében szó esik a fenntarthatósággal kapcsolatos fejleményekről a fintechek világából. A Klarna BNPL szolgáltató 90 millió ügyfelének kínál karbonkövetési megoldást, a Mastercard szintén hasonló funkciót tesz majd elérhetővé bankoknak a közeljövőben. Az efféle hírekből is jól látható, hogy a zöld pénzügyi termékek mögött a hangzatos kijelentések helyett egyre gyakrabban áll valódi érték.