Az elmúlt évek legerősebb fintech trendjének számított a BNPL (‘Buy Now Pay Later’, azaz “Vásárolj most, fizess később”). A halasztott fizetési szolgáltatás a pandémia alatt tört be a köztudatba, rengetegen éltek a lehetőséggel, hogy kamatmentesen tolhassák el vásárlásaik összegének befizetését. Az idei évben viszont vegyesen alakul a szektor sorsa. A jelen kihívásairól és a vízválasztó jövőről beszélgetett a Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András.

Aggasztó trendekben sajnos nincs hiány manapság. Amerikában a legtöbb BNPL szolgáltató ügyfelei már 25-40 százalékban élelmiszerek vásárlásakor élnek a kényelmes fizetési opcióval. A gazdaság visszaesése miatt sokan lényegében hitelre veszik meg a mindennapi élethez szükséges étel-italt. Ez semmiképp nem nevezhető egészséges fogyasztói szokásnak. 

Suppan Márton szerint további aggályokra ad okot a tudatosság hiánya. A BNPL-t használó ügyfelek jelentős ugyanis része nem érti, hogy ez egy hiteltermék. Emiatt kevésbé veszik komolyan a visszafizetés fontosságát és az apróbetűs részeknek sem szentelnek akkora figyelmet. A jelenlegi, gazdaságilag kiélezett helyzetben ez sokakat taszíthat adósságspirálba. 

A Fintech Világa állandó szakértője szerint temetni azért nem kell a BNPL-t. A legtöbb szolgáltató védekező üzemmódba áll át, méghozzá nem véletlenül. Érzékelhetően csökkent a megoldást övező hype, óvatosabbak lettek a befektetők is. A következő időszakban többet tudunk majd arról, hogy egy piaci racionalizációt és átmeneti visszaesést látunk, vagy a pandémia legnagyobb fintech sikersztorijának ledőlését. 

A BNPL szektor helyzetének kiemelzését követően az adás második felében újabb izgalmas téma kerül terítékre. A Peak alapítója bemutatja a rugalmas munkavégzést érintő legérdekesebb trendeket a fintech szektorban.

A pénzügyi szektorban uralkodó bizonytalanság leginkább a kis- és középvállalkozásokat viseli meg. A kis cégek kiszolgáltatottak az elszálló inflációval, a növekvő hitelkockázattal, a bankok csökkenő hitelkihelyezési hajlandóságával és az energiaárak elszabadulásával szemben. Eközben a hagyományos bankok látszólag nem sietnek reagálni a változó KKV piaci környezethez. Sőt egyre jellemzőbb a hiteltermékek visszavonása.

Egy közelmúltbéli felmérés rámutatott, hogy az angol kis- és középvállalkozások negyede nem jut hitelhez saját számlavezető bankjától. A recesszióval kapcsolatos félelemben ugyan logikus a hitelezési hajlandóság csökkenése, ez nem vigasztalja a cashflow problémákkal küzdő vállalkozásokat.

Az információ és szolgáltatáshiány most az elmúlt éveknél is jobban nehezíti a KKV-k életben maradását. A bankok szolgáltatásfejlesztését a merev jogi és IT struktúra nehezíti. Emellett a hagyományos pénzintézetek a piac alakulását figyelve kivárnak. Ugyanakkor így a GDP 60%-át termelő, tekintélyes KKV szegmens hitel és használható pénzügyi termékek nélkül marad, legalábbis az klasszikus pénzintézetek részéről.

Ezzel a momentummal élnek azok az agilis fintech cégek, amelyek automatikus cashflow elemzést, biztosítási termékeket nyújtanak és átfogó költségmenedzsment szolgáltatásokkal vértezik fel a hozzájuk forduló kis- és középvállalkozásokat. A piaci igényt a Revolut most induló, egyéni vállalkozóknak szóló szolgáltatása is jelzi.

A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech szolgáltatókat mutatnak be, akik a nehéz gazdasági helyzetben biztosítási és hiteltermékekkel, automatizációval sietnek a KKV szektor segítségére.

Nem mindennapi, hogy egy széles körben ismert nagybank elkezd fintech cégként viselkedni. Általában ennek az ellentétét látjuk, inkább a fintechek próbálnak sokszor felnőni a bankok szintjére. A Goldman Sachs mégis egy szokatlan utat kezdett még néhány éve.  A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában a befektetési bankóriás ambiciózus vállalásáról beszélget Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető.

A Goldman nem csak fogadkozik, mostanra több, mint 5 milliárd dollárt költött a technológiailag innovatív, ügyfélbarát szolgáltatások fejlesztésére. A vállalat célja, hogy az ügyfelek ne elavult, hagyományos pénzintézetként gondoljanak rá, hanem az innovációs trendekkel folyamatosan lépést tartó tech cégként. Ez viszont nem megy egyik pillanatról a másikra, ahogy azt az eddigi kísérletek vegyes eredményei is jelzik.

Az egyik ígéretes projekt a Marcus lakossági üzletág, amely mára 14 millió ügyféllel rendelkezik. A két legerősebb ügyfélszerzési csatornát eddig az azonos nevű neobank és az Apple-lel való együttműködés jelentette. A Marcus neobank személyi kölcsönöket, megtakarítási számlát, cashbacket és hitelkártyákat kínál több millió ügyfelének. Tavaly tavasz óta a szolgáltatás Nagy-Britanniában is elérhető.

Még több - a hírek szerint 8-9 millió - ügyfélt hozott az, hogy a Goldman állt pénzügyi szolgáltatóként az Apple saját hitelkártyája, az Apple Card mögött. Itt némileg árnyalja a képet, hogy egészen friss adatok szerint jelentős, 2,93 százalékos a hitelkártya-portfólió hitelveszteségi rátája. Ezzel együtt pánikolni nem kell, idővel ez az arány javulhat, a veszteségek pedig nem akkorák, hogy az igazán fájjon.

A további technológiai projektek is nagy tervek meglétéről tanúskodnak. Köztük van a Marquee, egy az intézményi ügyfelek kiszolgálására használt kockázatkezelési és adatelemzési platform. Említést érdemel még a TxB, a Goldman új,  tranzakciós banki és treasury szolgáltatásokat tömörítő tech platformja. A TxB-től sokat várnak, hiszen a Goldman eddig nagy lemaradásban volt treasury fronton a riválisokhoz képest. Most elkezdhetik cs&ou

Magyarország élen jár az azonnali fizetések terén. Több mint két éve működik a rendszer, amelyben legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalásokat az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesítenie kell a bankoknak. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Varga Lóránttal, az MNB Pénzforgalom Fejlesztési főosztályvezetőjével arról beszélgettek, hogy milyen hozzáadott értéke van az azonnali fizetéseknek, akár egy ország GDP-jére, akár társadalmára nézve és mi a következő lépése a fizetések digitalizációjának.

Egy felmérés szerint az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése 3,8 milliárd dollárral növeli 2026-ig az ország GDP-jét. A valós idejű fizetésekben rejlő potenciál azonban ennél is sokkal nagyobb: a Cebr szerint a fizetések valós idejűvé válása 2026-ban akár 2,7 százalékkal is növelhetné az ország GDP-jét, ez pedig már 98 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen: ez a mostani árfolyamon majdnem 40 ezer milliárd forint, a 2020-as magyar GDP közel kétharmada (63,2 százaléka).

Bár hasonló felmérés nem készült nálunk, Magyarországon már két éve működik az azonnali fizetések rendszere. Nálunk alapvetően felülről érkezett az MNB, mint szabályozó reformja. Az időszerűségét jól mutatta, hogy sokkal együttműködőben fogadta a szektor, mint a korábbi napközbeni átutalások 2012-ben bevezetett szabályát. A digitális fejlődés, a változó ügyféligények és a fintech cégek agilitása egyaránt ösztönző volt a pénzintézetek számára. Az MNB ezzel részben a bankok érdekeit is képviselte, hiszen digitális fejlődés nélkül veszélyben van minden pénzintézet versenyképessége. Mindezt felismerve a jegybank célkitűzése a hazai pénzügy és a bankolás teljes digitalizációja, a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések részarányának 50 százalékra növelése.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy a nemzetközi piac hogyan viszonyul az azonnali kifizetésekhez és, hogy Magyarországon hogyan fejlődik tovább az azonnali kifizetések rendszere és a digitális bankolás.

A cégfelvásárlások és értékeltség-csökkenések hírei az utóbbi időszakban mindennaposak a fintech piacon.  Az emelkedő kamatlábak és az infláció a szektor tisztulásának katalizátorai.  A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen körülmények vezetnek egyes fintechek bukásához és mások felemelkedéséhez és, hogy mire számíthatnak a piac szereplői a következő időszakban.

A Peak szakértője már a koronavírus válság idején prognosztizálta a fintech piac konszolidációját, ám akkoriban senki sem számíthatott arra, hogy ehelyett a károk mérséklésére - sokszor feltételek - nélkül juttatott állami támogatások részvénypiaci rallyt, kripto hype-ot vagy például az online brókerek előretörését okozzák. Az „ingyen ebéd végével” azonban a piac behúzta a kéziféket. A fintechek a kamatemelések miatt szigorúbb feltételekkel szerezhetnek kockázati tőkét, a kiugró infláció és a geopolitikai helyzet is mélyen érinti az ágazatot. A Fintech Világa adásából kiderül, hogy kik a helyzet vesztesei és nyertesei.

A Nubank, a latin-amerikai térség legnagyobb neobankjának piaci értéke tőzsdére lépést követően harmadára csökkent ugyan, de hiteltermékeivel és színvonalas szolgáltatásaival, folyamatosan növekvő ügyfélkörével ekkor is vonzotta az olyan befektetőket, mint Warren Buffett. Tavaly volt először profitábilis a cég működése Brazíliában, idén pedig az első negyedévben rekord bevételeket ért el és tovább folytatta nyereségességi szériáját. Így más fintechekkel szemben erősebb pozícióból figyeli a piaci fejleményeket a neobank. A vezetőség gondosan követi a felvásárlási lehetőségeket. David Velez alapító-vezérigazgató arról számolt be, hogy a jelenlegi tárgyalásokon 70 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árakról beszélgetnek partnereikkel, mint egy évvel korábban.

A nyári piaci értesülések szerint a francia Qonto felvásárolja a német Pentát. A két neobank igencsak hasonló, mindkettő egyéni vállalkozókat, startupokat, valamint kis- és középvállalatokat szolgál ki. A Qonto az egyik legnagyobb francia neobank, az év elején 552 millió dollárt vont be 5 milliárd dolláros értékeltség mellet

Eltelt már két év a Wirecard-botrány kirobbanása óta, így ma már talán átfogóbb képet lehet kapni a történtekről. A fintech szektor egyik, ha nem a legnagyobb botrányáról könyv is készült, ez adta az apropóját a Trend FM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásának, melyben Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszéltek a történtekről.

Két hónappal ezelőtt jelent meg annak az oknyomozó újságírónak a könyve, aki „jórészt egyedül derítette fel” az egész Wirecard-ügy részleteit, hátterét. A Financial Times újságírójával, Dan McCrummal a Fintech.hu interjút is készített.

Az, hogy valami nem stimmel a német cég körül, az első repedések már 2014-ben láthatóak voltak, a Financial Times pedig 2015-ben kezdett el aktívan foglalkozni a Wirecarddal. Az újságírónak öt év munkája volt benne, hogy először kapjon egy olyan megerősítést, hogy neki volt igaza.

A történet egyik legfontosabb konklúziója az, hogy mennyire nem számított sokáig az igazság. 2019 őszére lett elég bizonyíték ahhoz, hogy ezt magabiztosan le lehessen írni: csalnak a Wirecardnál. És még onnan is egy évnek kellett eltelnie, hogy ezt széles körben el is fogadják.

A fintech szektor befektetőinek először fel kell tenniük maguknak a kérdést: értik-e egyáltalán a vállalatokat, amikbe befektetnek? Sokszor a kockázatitőke-alapoknak és a felhasználóknak sincs fogalmuk arról, hogy mi történik a szektorban. Bár ez nem új keletű, elég csak a Theranos-ügyre gondolni: ez az akkoriban „sikercégnek” titulált vállalkozás végig azt hazudta magáról, hogy egy olyan új technológiát fejlesztett, amivel ujjbegyből vett vércseppből gyorsan el tud készíteni egy olyan laborleletet, amely tartalmazza a legfontosabb egészségügyi adatokat.

Könnyű erre rácsúszni: a befektetők általában 50-esek, a fintech szektorban pedig 20-30 évesek a cégvezetők: az ötletek jól hangzanak, de az átlag befektető nem is biztos, hogy érti. Sokszor nem is próbálják megérteni, mert az elmúlt években annyira felmentek a fintech szektorban a különböző vállalatok értékeltségei, hogy gyakorlatilag egy folyamatos versenyfutás van az izgalmas vállalatokért. Egy Wirecard megtehette és meg is tette: azt érzékeltette a befektetőivel, hogy azzal fog együttműködni, aki a „legkevesebb gondot okozza” ebben a folyamatban – gyorsan akar megállapodni, nem akar a mélyére nézni a folyamatoknak. A Softbanknál pedig úgy érezték, hogy nem akarnak lemaradni, nekik elég a rendelkezésre álló információ.

Hiába jöttek a hír

A 2020-as lakossági befektetői robbanás jót tett az online brókereknek, az USA-ban tömegek fektették be ekkor stimulus csekkjeiket és összességében a legtöbb befektető optimista volt a tech részvények kapcsán. Azóta azonban mint minden szektorba, a fintechbe is begyűrűzött a válság, az online brókerek piaca pedig különösen érintett a visszaesésben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszélgettek az online és diszkont bróker cégek lehetőségeiről, valamint arról, hogy mire számíthatunk a piacon.

A pandémiát követő visszaesésben a korábbi egyszeri pozitív hatások megszűntek, a magas infláció miatt erősen csökken a befektetési kedv, a tőzsdék pedig tavaly ősz óta negatív irányba mozdultak el. A kriptovaluták meredek esése is sokak kedvét szegte, hiszen ez egy különösen népszerű eszközosztály volt az újonnan csatlakozó, fiatalabb lakossági befektetők körében. Az ágazat visszaesését nap mint nap új hírek támasztják alá. Korábban beszámoltunk például arról is, hogy a Robinhood megvált alkalmazottjainak 9 százalékától. A jutalékmentes kereskedést biztosító vállalat évekig a legnagyobb fintech nevek egyike volt, azonban manapság főleg hanyatló teljesítményével vagy botrányaival kerül a hírekbe.

A témában korábban az Interactive Brokers alapítója, a világ leggazdagabb magyarja is megszólalt. Péterffy Tamás szerint évekig velünk maradhat az infláció, és a Bitcoin értéke hamarosan nulla lesz.

A Fintech Világa legújabb műsorában szakértőink arra keresik a választ, hogy piaci konszolidáció, időszakos visszaesés vagy tartós átrendeződés látható-e a piacon. Szó esik arról is, hogy milyen új szolgáltatásokkal ellensúlyozhatják az online bróker szolgáltatók a mindenkit érintő pénzügyi folyamatokat és, hogy a jelenlegi helyzetből hogyan profitálhatnak a neobankok.

Az emelkedő kamatlábak, az infláció, a kiberbiztonsági kockázatok és a szabályozói környezet szigorodása a BNPL (‘buy now pay later’, azaz “vásárolj most, fizess később”) szolgáltatókat sem kíméli. Naponta érkeznek hírek a szektor zuhanó értékeltségű fintech cégeiről, de az is kérdéses, hogy a szolgáltatók bízhatnak-e a felhasználóik pénzügyi ismereteiben, felelős döntéseiben és legfőképp fizetőképességükben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető vendége az egyik első hazai BNPL szolgáltatást, a PastPay-t fejlesztő Péntech ügyvezető igazgatója és üzletfejlesztési vezetője, dr. Réti Bálint volt.  

A BNPL koncepció lényege, hogy online vásárlás során a vevőnek nem kell azonnal kifizetnie a termék árát: a szolgáltatások lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy a fizetést egy későbbi időpontra halasszák, vagy a vásárlásokat kamatmentes részletekre bontva fizessék ki.

A "Buy Now, Pay Later" (BNPL) szolgáltatások, mint például az Affirm vagy a Klarna, robbanásszerűen terjedtek el, amikor az e-kereskedelem a világjárvány idején felélénkült, de most a növekvő kamatlábak és az infláció hatására bizonyos BNPL üzleti modellek életképessége kérdésessé vált. A felhasználók fizetőképességét is befolyásoló világpiaci helyzet azonban csak növeli a BNPL üzleti alkalmazásának értékét és létjogosultságát.

Hazánkban fontos fintech mérföldkő volt az első BNPL megjelenése, a PastPay, amely a Péntech digitális faktoring szolgáltató saját fejlesztése. A PastPay olyan webshopoknak és e-kereskedőknek szól, amelyek vállalatokat szolgálnak ki. A megoldás lényege, hogy a cégek rugalmas konstrukcióban, késleltetve rendezhetik fizetéseiket, ami segíti őket likviditásuk javításában és a késedelmes fizetések elkerülésében. A vállalatoknak a vásárlástól számítva 15-60 napjuk van a végösszeg befizetésére. A kereskedői oldal is jól jár, hiszen a BNPL konstrukciók bizonyítottan növelik a vásárlások átlagos kosárértékét és csökkentik kosárelhagyást is.

A Fintech Világa legújabb adásában szakértőink a BNPL szektor kihívásairól, a vállalati BNPL modellről és az ágazat jövőjéről beszélgettek.

Mintha váratlanul érte volna a világpiacot a közelmúltban tapasztalható féktelen infláció. A koronavírus válság idején számtalan digitális technológiai megoldás állt készen az új helyzet kezelésére, most azonban lassabban jelennek meg az inflációkezelésre szolgáló új alkalmazások és funkciók. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech megoldásokat mutatnak be, amelyek segítségével könnyebben kezelhető a pénzromlás.

A magyar piacon egyelőre nem tapasztalható más reakció a jelenlegi helyzetre azon kívül, hogy elkezdtek emelkedni a lekötött betétek kamatai, illetve magasabb kamatozású állam- és vállalati kötvények kerülnek piacra. A nemzetközi színtéren azonban több érdekes fintech megoldás is megjelent a közelmúltban.

Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók. Pénzszűkében az emberek jobban figyelnek személyes költéseikre. Ezt támogatja egy közösségi finanszírozási kampányát nemrég záró cég, a Steven amely a családon és baráti társaságon belüli pénzkezelésre és elszámolásra ad hatékony megoldást. Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók.

Szintén közösségi finanszírozással tör előre a Lumio, amely az automatizáció segítségével ígér nagyobb pénzügyi hatékonyságot, ideális inflációkezelési megoldást ügyfeleinek. Az alkalmazás teljesen személyre szabott pénzügyi élményt kínál. A felhasználók percek alatt összekapcsolhatják az appot pénzügyi szolgáltatásaikkal, így egy helyen tekinthetik át bankszámláik, hitelkártyáik, kereskedési számláik, valamint kriptovaluta tárcáik egyenlegét és pénzmozgását. A Lumio automatizmusokat épített az alkalmazásába, amelyek minden számlával kapcsolatban javaslatot tesznek a megtakarítandó és befektetendő összeg javasolt mértékére, valamint a megtakarítás és befektetés ideális módjára. Ha a felhasználónak szimpatikusak a kapott javaslatok, néhány kattintással engedélyt adhatnak azok elvégzésére.

A pénzügyi rugalmasság egyedülálló példája a vagyonkezelést és a fizetést ötvöző UnitPlus, melynek ügyfelei tőzsdén jegyzett befektetési alapokba tett pénz&uu

Jack Ma, a kínai technológiai és pénzügyi szolgáltató óriás, az Ant Group alapítója lemondott a vállalat vezetéséről. A milliárdos üzletember még 2020-ban fogalmazott meg erős kritikát a Kínai Kommunista Párttal szemben, ezt követően az általa vezetett Ant Group sorsa is kétségessé vált. Egyesek szerint a bejelentés normalizálhatja a jelentős értékeltség csökkenésen keresztülment vállalat helyzetét. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető a Jack Ma lemondásához vezető tényezőket, a kínai bigtech elmúlt éveinek történéseit és Kína közelmúltban nyilvánosságra hozott fintech stratégiáját elemzik.

Az Ant Group, korábbi nevén Ant Financial, a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba Group konglomerátum leányvállalata és pénzügyi szolgáltatója volt. A csoport tulajdonában van a világ legnagyobb mobilfizetési platformja, az Alipay, amely több mint 1,3 milliárd felhasználót és 80 millió kereskedőt szolgált ki 2020-ban. A kínai bigtech ma már a lakosság 70%-ának nyújt pénzügyi szolgáltatásokat.

A vállalatot megalapító Jack Ma tevékenységének hozzáadott értéke Kína pénzügyi digitalizációhoz vitathatatlan. A Kínai Népköztársasággal szemben megfogalmazott korábbi kritikái azonban annak ellenére komoly következményekkel jártak, hogy a vállalat mindvégig együttműködésre törekedett az állammal. A szabályozók 2020-ban például meghiúsították az Ant tőzsdei bevezetését, amire válaszul a vállalat átszervezte működését, hogy a szigorúbb elvárásoknak is maradéktalanul megfeleljen. A valaha 300 milliárd dollárra becsült vállalt értéke most egyes elemzések alapján mégis alig több, mint a korábbi érték 20%-a, 64 milliárd dollár. Eközben a pénzügyi szuperapp, az AliPay szolgáltatásait a szabályozói környezet nyomása elemeire szedte szét. Úgy tűnik, hogy az aggasztó mennyiségű személyes adatot kezelő, monopol piaci helyzetbe kerülő szuperappokból nem csak az amerikai fogyasztók, de a kínai állam sem kér, ha mégis akkor saját kézben tartaná.

A Fintech Világa legújabb adásában Jack Ma döntése és az Ant Group kilátásai mellett a kínai fintech ökoszisztéma helyzetéről és a népköztársaság új fintech stratégiájáról is szó esett, valamint arról, hogy miként befolyásolja az állami beavatkozás az ország fintech szektor&