A Fintech Világa szülinapi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a prepaid kártya
történetéről beszélgetnek. Az adás első felében megemlékeznek a Fintech Világa ötödik születésnapjáról és felelevenítik az első adás témáját, ami nem volt más, min a paypal maffia, akik a mai adásban is szerepet kapnak.
A prepaid kártya története nem mással, mint a telefonkártyákkal kezdődött. De mi, is a prepaid
kártya? Ahogy a neve is elárulja előre feltöltött kártya. A szakértők beszélgetnek arról, hogy miért sorolják másod vonalba ezt a termékcsaládot a bankok. Megtudhatjuk mit jelen a single-purpose card és a closed loop kifejezések. Hallhatunk röviden a szabályozói háttérről és arról, hol és hogyan ér össze az e-money története a prepaid kártya történetével. Emellett megtudhatjuk azt is,
hogy mi köze van a hongkongi és londoni tömegközlekedésnek a prepaid kártyákhoz. Az
adás végén pedig az 1998-ban elindult PayPal szerepéről hallhatunk és arról, hogyan rakta le a mai neobankok alapkövét.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Bácsfalvi András az MKB és a Magyar Bankholding Chief Compliance Officere, akitől megtudhatjuk mit is takar a compliance kifejezés és miért kiemelten fontos ez a terület a bankok és neobankok számára.
Az adásból kiderül, hogyan valósítható meg törvényileg helyes módon a távoli ügyfél-azonosítás, és milyen kihívásai vannak a megszokott fióki bankolás online térbe történő költöztetésének. Hallhatunk a pénzmosást érintő szabályozásokról, a PSD2-ről, valamint a szakértők arról is beszélgetnek, hogy van-e különbség a neobankok és a klasszikus pénzintézetek között a szabályozottság tekintetében. Az adás végén jó példákat hallhatunk az ügyfél azonosítási folyamatra, emellett az is kiderül, hogy miben más az azonosítási folyamat egy cég esetében.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elektronikuspénz történetét veszik górcső alá. Az adásból kiderül, hogyan függ össze a neobankok története az elektronikus pénzével, mi is egészen pontosan az elektronikus pénz, hogyan működik és miben különbözik a fiat és kripto devizáktól.
A történeti áttekintésből kiderül, hogy Western Union pénzküldési szolgáltatásának köszönhetően, már az 1800-as évek végén megjelentek az e-money alapjai. Az igazi áttörés mégiscsak 1960-ban a Sabre hozta, melynek megszületéséhez egy IBM mérnök és egy American Airlinesos értékesítő véletlen
találkozására volt szükség. Hallhatunk az 1980-as évek európai jó példáról a Minite-ről és a Homelink-ról; és megtudhatjuk azt is, hogy mi köze van az amerikai hadseregnek az elektronikuspénz történetéhez, fejlődéséhez, hogyan és mi célból született meg az eagle cash.
Az adás végén az egyre bonyolódó szabályozói rendszerről kapunk rövid áttekintést. A linken pedig további információt találtok a híres nigériai származású milliárdos vállalkozó E-moneyról.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Szenttamási Norber a BUPA szakmai vezetője, akivel a pénzügyi asszisztensekről, a BUPA indulásáról és az azóta történtekről beszélgetnek.
Az adás elején betekintést nyerhetünk a pénzügyi asszisztensek világába. Hallhatunk a magyar bankok pénzügyi asszisztenseiről készült elemzésről, mely részletesen a fintec.hu-n olvasható, és megtudhatjuk miért többnyire bankok ajánlják jelenleg ezt a fajta szolgáltatást. Emellett megismerkedhetünk a beyond banking és az open banking fogalmaival is.
A szakértők az adás második felében a BUPA által kínált szolgáltatásokról, funkciókról beszélgetnek. Hogyan sikerült rövid idő alatt az élre törniük, mi áll a sikeres indulás mögött. Megismerhetjük a BUPA új open banking funkcióit, mint az AISP, PISP és hogy ezek pontosan mit is jelentenek a gyakorlatban. Végül, pedig a BUPA által készített kutatás részleteiről hallhatunk, melyből többek között kiderült, hogy a független vagy a bankok által nyújtott pénzügyi asszisztens szolgáltatásokat részesítik előnyben a cégek és miért.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az aktuális fintech trendjeiről beszélgetnek. Az adás első felében a buy-now-pay-later azaz a vásárolj most, fizess később szolgáltatások térnyeréséről és működéséről tudhatunk meg többet.
A BNPL szolgáltatások nem hitelek, vagy kölcsönök, hanem több részletben történő termék kifizetések, amelyek ráadásul kamatmentesek. Megtudhatjuk milyen termékek vásárlására alkalmas az ilyen típusú szolgáltatás és hogy a covid mellett mi áll még népszerűségének hátterében, valamint információhoz juthatunk attól, miért éri meg kamatmentesen nyújtani szolgáltatásukat ezeknek a vállalkozásoknak. A piaci szereplők közül is megismerhetünk párat, ilyen a Klarna, Affirm, Twisto és a Zilch.
Az adás végén pedig a fintech cégek szélesedő termékpalettájáról lesz szó. Nem meglepő módon itt is megtaláljuk a jó példák között a Klarnát a Revolut és a TransferWise társaságában.

A Monitor délután tudatos fogyasztó rovatában Érczfalvi András és Suppan Márton folytatják beszélgetésüket a pénzügyi tudatosság témakörében méghozzá arról, hogy miben kell fejlődnie a pénzügyi szektornak az edukálás kapcsán.
Az adásban hallhatunk a pénzügyi tudatosság és az edukáció jelenlegi szintjéről hazai és régiós viszonylatban, valamint az e mögött álló okokról. Megtudhatjuk miért váltunk nehezen bankot és pénzügyi szolgáltatót, valamint, hogy a készpénz alapú kultúra, hogyan nehezíti a pénzügyi tudatosság fejlődését. Az adás második felében arról esik szó, melyik korosztály edukálása a legégetőbb, melyik a legköltségesebb és hogy az új generációs pénzügyi szolgáltatók mely korcsoportok edukálásában járnak élen és miért.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Muck Iván az ff.next társalapítója. Az adás első felében megismerhetjük a fiatalokat célzó ff.next- et, akik családi bankolással jelentek meg először a piacon, jelenleg pedig egy olyan megoldáson dolgoznak, amellyel a 0-18 éves korosztályt célozzák meg.
Az ff.next 2017-es indulása óta sok változáson ment keresztül. Megtudhatjuk, hogy milyen utakat jártak be az elmúlt évek során, mely korosztályokkal foglalkoznak és kiknél tartják a legfontosabbnak a design vezértel bankolási megoldásokat. Szó esik továbbá arról is, hogy kezdődött a bankszektorral közös munkájuk.
Az adás második felében megtudhatjuk milyen termékeken és együttműködésekben dolgoznak jelenleg. Hallhatunk a családokra és fiatalokra fókuszáló B2C megoldásukró, mellyel az Egyesült Királyságban vannak jelen, emellett dolgoznak egy zöld banki megoldáson, illetve ismét hallhatunk a Flint hitelezési platformról. Végezetül a szakértők a fiataloknak, főleg a 0-5 éves korosztálynak szóló megoldásokról és a pénzügyi edukációs lehetőségekre beszélgetnek.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Bek-Balla László az Erste Banktól, akivel George-ról az Erste Bank új mobil és internetbanki alkalmazásáról beszélgetnek. Megtudhatjuk, hogy Georg nagy előnye a választékos funkcionalitáson túl az, hogy szép, felhasználóbarát felületet biztosít a felhasználók számára, mely élménnyé teszi a bankolást. Emellett lehetőséget biztosít harmadik felese szolgáltatások becsatolására, mely kevés haza banknál valósult meg eddig. Az Erste Bank ezt kihasználva, már az idei év végére tervezi egy fintech szolgáltatás elérhetővé tételét hazai ügyfelei számára.
Megtudhatjuk, hol és mikor indította az Erste Bank a George szolgáltatást és milyen lehetőségekkel és előnyökkel jár a bankcsoport számára ugyanazon architektúra használata.
A George megjelenését követően a bank tervezi ugyanezzel a branddel ellátott számla, kártya és személyi kölcsön termék bevezetését; emellett hallhatunk az országspecifikus felhasználási szokásokról is. Az adás folyamán a szakértők többször visszakanyarodnak a funkcionális szépség témaköréhez, melynél példaként megismerhetjük George elasztikus keresőéjét.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Kalocsai Kornél a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke. Az elmúlt időszakban ismét egyre jobban nőtt az érdeklődés a blockchain technológia iránt. Az adás elején a technológia előzményeiről, alakulásáról hallhatunk, valamint arról, hogyan hatott a pandémiás időszak erre a technológiára és milyen felhasználhatósága van a koronavírus kapcsán. Szó esik a technológia biztonságosságából adódó veszélyeiről és arról, hogy milyen garancia van arra, hogy ez a technológia valóban nem lesz feltörhető.
Az adás második részében a szakértők a blockchain mindennapi használhatóságára hoznak példát, többek között ilyen az oltási igazolás és a termék nyomonkövetés. Valamint hallhatunk a szabályozás magyarországi hiányosságairól és létrehozásának fontosságáról, és megismerkedhetünk a nemzetközi jó példákkal is. Végezetül a tokenizáció és a tokenek működésébe kapunk betekintést egyszerű példákon keresztül.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak üzleti elemzőjével Bátorfi Botonddal beszélgetnek a környezettudatosság és fenntarthatóság kapcsán. A téma nem új a pénzügyi piacon, mégis Magyarország és a Középeurópai régió elmaradásban van a zöld banking területén, mind operatív, mind termék szempontjából.
A szakértők a pénzintézetek nehézségeiről és lehetőségeiről beszélgetnek, ilyen például a pénzügyi intézetek működésének zöldítése. Nemzetközi példák közül hallhatunk a Deutsche bankról és a HSBC karbon semlegességéről, valamint a Bank of Australia kockázatos lépéséről, mely szerint a fosszilis tüzelőanyagot használó vállalatoknak nem folyósít kölcsönt.
Az adás második felében hallhatunk a különböző zöld termékekről, mint a zöld bankszámlaszám, hitelek, kötvények és befektetések. Szó esik az MNP zöld programjának törekvéseiről és arról, hogy mi is a fenntartható bankkártya program. Valamint milyen stratégiát, lépéseket érdemes követni a bankoknak a zöld termékek bevezetése során.