A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a szuperappok tartós, jó ideje megfigyelhető térhódításáról. Szuperappok alatt elsősorban olyan alkalmazásokat értünk, melyek fő célja, hogy az ügyfelek a lehető legtöbb dolgot rajtuk keresztül intézhessenek el és ezáltal központi szerepet tudjanak betölteni az életükben.

Ahogy az az adásban is elhangzik, jól megfigyelhető, hogy Ázsiában egyre több példát látunk az ilyen appok menetelésére (gondoljuk csak a WeChat, az AliPay, vagy épp a Grab ügyfélbázisának elképesztő méretére), ott ráadásul nem csak a pénzügyi, hanem számos egyéb tevékenységet is el tudnak intézni az appból az ügyfelek. Ezek közül a legfontosabbak talán a fizetések, vásárlások, közösségi médiás felületek használata, taxi rendelés, hotelfoglalás, orvosi tanácsadás igénybevétele, videojátékok és koncertjegyek vásárlása. Jól látható tehát, hogy az ázsiai szuperappok a paletta egyre nagyobb részét lefedik, így valóban folyamatos részei az ügyfelek mindennapjainak.

Míg Ázsiában egyértelműen nagy a hajlandóság arra, hogy mindent egy helyen intézzenek az emberek addig Európában azért itt még nem tartunk, ahogy az Egyesült Államokban is csak most indul be a folyamat. Ez elsősorban a telítettebb piac miatt van, de sokan ódzkodnak is attól, hogy teljesen egy appra fókuszálják a főbb tevékenységeiket. Vannak azért kísérletek, ilyen például az orosz Tinkoff, ahol egyre több ügyfél él a szuperapp adta lehetőséggel, de ők érhető módon jórészt keleti irányba is terjeszkednek.

Az adás résztvevői azt is megállapítják, hogy Európában a pénzügyi szuperappok kora érezhetően elérkezni látszik, ez azt jelenti, hogy sokan próbálnak minden pénzügyi és banki tevékenységet egymaguk nyújtani (számla, fizetések, hitelek, befektetések, zöld megoldások, családi banki megoldások, BNPL, cashback, adományok stb.), de a pénzügyi területen túl még csak kevesen mernek elmenni. Erre példa a Revolut, akik nemrég jelentették be, hogy az utazási szektorra is kivetik a hálójukat, hiszen az appból is lehet majd szállást foglalni az ügyfeleknek. A Revolutot már csak ezért is érdemes lesz követni, hiszen sikerükön keresztül akár az is felmérhető lesz, hogy mennyire működik ez a modell nyugaton is.

Az adás második felében három kifejezetten eltérő hátterű szuperapp is bemutatásra került, ezeket a hét folyamán egy-egy cikkben is körbejárjuk majd a fintech.hu-n.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a fintechek és az influenszerek egyre szorosabbá váló kapcsolatáról. Az adás apropóját a fintech.hu témában iródó cikksorozata szolgáltatja, melynek 1. és 2. epizódja itt, illetve itt érhetők el.

Az adásban elhangzik, hogy érzékelhetően egyre több fintech veti be a közösségi médiás influenszereket a marketing stratégiájuk részeként, de itt is elmondható, hogy ezek a vállalatok alkalmaznak néhány csavart, amiben eltérnek a megszokottól: (1) csak olyannal működnek együtt, aki hiteles az adott területen (pl. pénzügyi edukációs tartalmat gyárt, sokat beszél a témáról és a követői ezáltal kifejezetten fogékonyak), (2) valóban használja a fintech cég szolgáltatását és érdemben gyárt róla tartalmat, amiben részletesen be is mutatja azt (nem pedig kirak egy teljesen sablon posztot), valamint (3) közérthetővé is teszi a terméket a követőinek.

A fintechek azt a fontos tanulságot is levonták, hogy nem az a lényeg, hogy hány követője van az adott influenszernek, hanem sokkal inkább a követőtáboruk elkötelezettsége és aktivitása a mérvadó. Egy hatalmas táborral rendelkező influenszer is gyárthat olyan tartalmat, ami alig mozgatja meg a követőit, de a megfelelő targetálással egy hozzá képest kisebb elérésű tartalomgyártóval is jelentős hatás váltható ki.

Mivel a fintechek szignifikáns része a fiatalabbakat veszi célba elsősorban, így nagy felelősség is hárul rájuk, épp ezért kulcsfontosságú a korrekt tájékoztatás biztosítása és a félrevezető szövegek elkerülése. Ugyanakkor pontosan ez az oka annak, hogy a fintechek ezen a közösségi médiás terepen is kiválóan boldogulnak, mivel a transzparens tájékoztatás nagyon fontos jellemzőjük, míg a hagyományos bankokkal kapcsolatban sokszor épp ezt hiányolják az ügyfelek. A fintechek pedig nemcsak arra fektetnek hangsúlyt, hogy korrektül tájékoztassanak a termékeikről, de az általános edukációt (cikkek, podcastek, videók) is fontosnak tekintik.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András egy a szokásosnál komolyabb hangvételű történetről beszélgetnek, a Peak alapítóját ugyanis kirabolták. Mint az adásban elmondja, Suppan Márton hajnalban arra ébredt, hogy számos értesítést kapott a Binance kriptotőzsde appjától, majd a belépést követően szembesült a ténnyel, hogy a kripto pénztárcájában található pénzét átváltották Tetherre, a Binance tranzakciós kriptovalutájára. A kriptovalutákat ezt követően néhány órával el is utalták egyéb számlákra.

A történet számos általános tanulsággal is rendelkezik, például azzal, hogy a kellően kifinomult tolvajok ellen a legfelkészültebb és tapasztaltabb ügyfeleknek is nehéz dolga van a védekezéssel. Az ügyfélszolgálat elérhetősége és segítőkészsége szintén nem nevezhető biztatónak, ez végképp óvakodásra intheti azokat a kezdő befektetőket, akik szeretnék elkerülni a nem menedzselhető kockázatokat.

Suppan Márton szerint a problémára még a téma kiemelkedő szakértői sem tudtak megoldást találni, a Magyar Nemzeti Bank pedig mivel nem tekinti pénzeszköznek a kriptovalutákat, így szintén jelezte, hogy nem tudnak segítséget nyújtani az ügyben.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek tőzsdei bevezetéseiről beszélgetnek. Szóba kerülnek az egykori úttörők, a közelmúlt legjelentősebb tőzsdére lépései, valamint az előttünk álló időszakban várható bevezetések is.

Az egyértelműen látszik, hogy a fintechek lassan, de biztosan elkezdenek beszivárogni a tőzsdére, ráadásul egyre több alszektor jelenik meg a világ részvénytőzsdéin. Annak idején a Peter Thiel és Elon Musk nevével fémjelzett PayPal kezdte meg a sort, a vállalat részvényeinek ára ráadásul egy hónap után háromszorosára növekedett. Őket a Square, valamint a Green Dot követték nagyjából 10 évvel ezelőtt, mostanra azonban jóval nagyobb merítésről beszélhetünk.

Az elmúlt időszak legnagyobb érdeklődésre számot tartó tőzsdei bevezetéseit a fintechek világában a Lemonade, a Coinbase, illetve a Wise mondhatják magukénak. Érdekes, hogy a Coinbase és a Wise egyaránt a direkt listázást választották a tőzsdére lépéskor, ami azt jelenti, hogy nem bocsátottak ki újabb részvényeket, hanem a már meglévő részvények egy részét adták el a tulajdonosok. Könnyen lehet, hogy ezzel a döntéssel azt az üzenetet szerették volna küldeni a piacnak, hogy nem szorulnak friss tőkére, vagyis stabil lábakon áll a bizniszük.

Az adás második felében kicsit a jövőre is kitekintenek a résztvevők: elhangzik például, hogy a közeljövőben sor kerül a Zopa, a Stripe, a Paytm, valamint a Kakao Pay tőzsdei bevezetése, míg a Robinhood kereskedési platform nemrégiben érkezett meg a NASDAQ-re. Iparági értesülések szerint pedig az N26, a Starling Bank, az Atom Bank és a Revolut esetén előbb-utóbb szintén sor kerülhet a tőzsdére lépésre.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a hitelkártyák piacán közelgő trónfosztásról, illetve az amögött meghúzódó trendekről beszélgetnek.Drasztikus és elsöprő váltásra nem számítanak az adás résztvevői, érdemes azonban felkészülni egy jelentősebb átalakulásra.

Az egyik fontos trend a cashback szolgáltatások elterjedése: a vásárlások után járó pénzvisszatérítések jó ideje a hitelkártyák egyik fontos előnyének számítanak, napjainkban az open banking megjelenésével azonban egyre több cashback szolgáltató tűnik fel, amely képes vonzó értékajánlatot tenni az ügyfeleknek. A szolgáltatás elterjedésével természetes, hogy egyre kevésbé számít kuriózumnak a cashback a hitelkártya-szolgáltatók termékpalettájában.

A bankközi jutalékok EU-s szinten való megnyirbálása ráadásul gyakorlatilag sarokba szorította az EU-s hitelkártyák esetén kínálható cashback mértékét, ami további csökkenéshez vezethet a megoldások népszerűségében. Ez a nehézség az amerikai szereplőket nem érinti, hiszen a tengerentúlon szignifikánsan magasabbak maradtak a bankközi jutalékok (2-3%).

A másik trend, amit a műsorban kiemelnek a BNPL cégek rohamos népszerűsödése. Ezek a vállalatok a vásárlások időben való elnyújtását teszik lehetővé, ráadásul kamatmentesen, így aligha lep meg bárkit, ha azt mondjuk, komoly veszélyt jelenthet a buy now, pay later előretörése a tradicionális hitelkártyákra. Ezt a jelenséget láthatóan az Apple is felismerte, amely a múlt héten jelentette be saját BNPL megoldásának érkezését, amivel párhuzamosan kivezették az Apple Card névre hallgató hitelkártyájukat. A változás jelei tehát markánsan érzékelhetőek, a kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben történik meg a piaci részesedés transzfere.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a személyek közötti, más néven peer-to-peer hitelezésről. A résztvevők az adás elején röviden említik az Apple tech óriás új termékét, amellyel bejelentették belépésüket a buy now, pay later piacra, ezt követően azonban már a peer-to-peer hitelezésre kerül át a hangsúly.

Az adásban röviden bemutatásra kerül a személyek közötti hitelezés, valamint annak legfőbb előnyei, úgy, mint a rugalmasság, a hitelekhez való hozzáférés kiterjesztése, valamint a banki díjak elkerülése. Ugyanakkor a szolgáltatás számos veszéllyel is rendelkezik, a betétbiztosítás hiányában például jelentősen nagyobbak a kockázatok, valamint egyes országokban, például hazánkban nem is megengedett a peer-to-peer hitelezés, mint tevékenység.

Szó esik a P2P hitelezés népszerűségéről a világ egyes országaiban, az elkövetkezendő éveket illető várakozásokról, valamint tüzetesebben kitárgyalásra kerül a Bondora, az észt peer-to-peer hitelezési platform. A személyek közötti hitelezéssel kapcsolatos szabályozások és kockázatok nehezíthetik ugyan a terjedést, 2025-re mégis 370 milliárd dollárra becsülik a szolgáltatás piacát világszerte.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a célhoz kötött megtakarításokról beszélgetnek. A megtakarítani kívánó emberek a jelenlegi alacsony, vagy nem létező kamatok miatt mostoha helyzetben vannak, hiszen nem kapnak érdemi, minőségi opciót a spórolásra. Az end-user fintechek és neobankok célhoz kötött megtakarításokkal igyekszik rábírni a klienseket a pénzük náluk történő megtakarításához, akár akkor is, ha ők sem kínálnak nekik kamatokat.

A szolgáltatás lényege, hogy külön megtakarítási zseb hozható létre minden olyan jövőbeli költésre, amire az ügyfél előre spórolni szeretne. A tetszetős vizuális elemek és az informatív funkciók (hol tartunk a spórolásban, mennyi hiányzik még, ebben a tempóban mikorra ér véget a gyűjtés stb.) további vonzerővel bírnak, amivel az ügyfelek rábírhatók a megtakarításra.

Az adásban elhangzik az is, hogy a célhoz kötött megtakarítások kiváló példáját jelentik az ideális digitális innovációnak: nem egy bonyolult, túlontúl újító funkcióról beszélünk, hanem gyakorlatilag a fizikai térben érvényes logikát adaptálják a digitális térbe, így mivel a mögöttes gondolat egyezik, az ügyfelek elsőre tökéletesen megértik miről is van szó.

A funkció az egyszerű vázon túl számtalan módon személyre szabható, abszolút és relatív módon is ütemezhető a megtakarítás (pl. havi 5 ezer forint, minden hónapban a fizetés 2%-a, minden héten 2 ezer forint), közös célok és zsebek hozhatók létre, áruhitelek és biztosítások is építhetők rá a gyűjtés tárgyát képző termék vagy szolgáltatás függvényében (pl. biztosítás a biciklire vagy utazásra, áruhitel a játékkonzolra). További lehetőség a banknak, hogy a partnereinél elérhető termékek után cashbacket – pénzvisszatérítéseket - is nyújthat az ügyfeleknek, így felgyorsíthatja számukra a folyamatot. Végül egy ötödik logikát is megemlítenek az adás résztvevői, zöld pénzügyi termékek révén ugyanis az ügyfél semlegesítheti is a megvásárolt termékhez köthető szén-dioxid kibocsátást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek és a digitális bankok szaúd-arábiai megjelenéséről beszélgetnek. Az arab ország a Saudi Vision projekt megalkotásával készül 2030-ra, céljuk az, hogy az ország innovatívabbá és globális szinten is vonzóbbá váljon. Ebből az átfogó stratégiából természetesen a pénzügyi szektor sem maradhatott ki, ez szolgáltatja a mai adás témáját.
Szaúd-Arábia központi bankja nemrégiben kibocsátott két digitális banki engedélyt, de a fintechek is feljövőben vannak az országban, ezt az elmúlt időszak 16 újabb fizetési szolgáltatói engedélye is igazolja. A pénzügyi szektor digitalizációjával az ország egyik legfőbb célja, hogy a készpénzes fizetések helyét a lehető legjobban átvegyék a bankkártyás fizetések, valamint az egyéb innovatív fizetési módok. Az azonnali fizetési rendszer létrehozása szintén prioritásnak számít egyébként Szaúd-Arábiában.

A pénzügyi innovációt érintő tervek része még az open banking protokollok bevezetése 2022 elején, egy kkv-kra szakosodott fejlesztési bank létrehozása, valamint egy új, azonnali fizetési rendszer megalkotása az IBM-mel és a Mastercarddal közösen.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgetnek az inkumbens bankok és a fintech szervezeti struktúrájáról, illetve azt érintő eltérésekről.

Az adásban bemutatásra kerül a két csoport tipikus szervezeti struktúrája, valamint feltárásra kerülnek a különbségek okai, valamint az azokból levonható tanulságok. A résztvevők emellett részletesen taglalják a fintechek rugalmasságból és innovációs hajlamból fakadó előnyeit, de a bankok és fintechek közötti együttműködések sikerének zálogait is górcső alá veszik.

Az inkumbens bankok számára további lehetőséget jelenthet a fintech spinoff létrehozása, amely a megfelelő struktúra és a kellő integráció, valamint függetlenség biztosításával fontos eszköze lehet a fintechek elleni piaci versenynek.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt egy hét számottevő fintech híreiről beszélgetnek. Szó esik az amerikai neobanki piac aktuális és jövőbeli helyzetéről, a hét talán legfontosabb tőkebevonásáról a Nubank kapcsán, valamint az eBay új szolgáltatásáról, melynek keretein belül az e-kereskedelmi óriás 300 ezer vállalati ügyfelének kínál hiteleket a közeljövőben.

Az adás elején egy hallgatói kérésnek eleget téve szóba kerül a Pi névre hallgató, kriptodevizát önmagába foglaló blockhain rendszerről, amely az első olyan digitális valuta, amit okostelefonról is lehet bányászni. A cél, hogy a kriptobányászat ezáltal környezetkímélőbb legyen, ez mostanában kifejezetten aktuális téma, mivel a kriptovaluták mainstreambe való betörésével a kritikák is felhangosodtak.

Ezt követően a hangsúly átkerül az amerikai neobanki piac pillanatnyi állására. Sokatmondó, hogy jelenleg 20,2 millió amerikai lakos vezet számlát valamelyik amerikai neobanknál, ráadásul az iparági elemzők szerint ez a szám 2025-re 39,1 millióra fog emelkedni. A piaci szereplők versenyét egyébként a Chime vezeti, mögöttük jelenleg az Aspiration áll, de várhatóan még az idén átveszi a második helyet a Current.

Az amerikai kontinens déli részéről érkezett a hét legjelentősebb tőkebevonásának híre, a brazil digitális bank, a Nubank ugyanis 750 millió dollárt vont be legújabb tőkebevonási körének keretein belül. A kört a Warren Buffett neve által fémjelzett Berkshire Hathaway befektetési vállalat vezette a maga 500 millió dolláros befektetésével. A történet kuriózuma, hogy a Berkshire Hathaway eddig kifejezetten a konzervatív befektetési döntéseiről volt ismert, most azonban úgy tűnik készek voltak eltérni a bevett stratégiától.

További hírmorzsák a hétről, amelyekről szó esik az adásban: a Revolut magyarországi tervei és eredményei, az eBay kikacsintása a hitelezés irányába és az Adyen új, környezetbarát e-kereskedelmi funkciója.