A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos fintech megoldásokról beszélgetnek. A globális munkaerőpiaci helyzetet ismerve egyre fontosabbak a különböző munkavállalói benefitek. Mivel ezek nagyrészt pénzügyi/biztosítási termékek lehetnek, sorsszerű, hogy ezt a piacot is elérte a fintech jelenség.

A nagyvállalatok megtehetik, hogy saját jutalmazási terveket készítenek, és építenek fel, de sok ezer alkalmazott kell ahhoz, hogy megérje teljesen saját platformban gondolkodni, ezért egy jó értékajánlattal komoly szelet hasítható ki a kkv szektor szereplői közül.

Nemzetközi szintű szolgáltatással rendelkezik ezen a területen a spanyol Cobee, amely röviden bemutatásra is kerül az adásban. A Cobee egy online platformmal rendelkezik, amely egyszerűbbé teszi és automatizálja a vállalatok számára a munkavállalói kedvezmények menedzselését. A vállalat maga is kínál rugalmas kompenzációs struktúrákat a munkavállalóknak. Termékpalettájukon számos típusú benefit szerepel. Céljuk, hogy a vállalatok az automatizáció előnyeivel élve több időt szánhassanak azokra a teendőikre, amelyek igazán fontosak. 2021 júliusában egy 14 millió dolláros tőkebevonást hajtottak végre.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a megújult fintech.hu-ról beszélgetnek. A Fintech Világa brand 2016-ban azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül izgalmas fintech szektor hírei, történései és trendjei úgy kerüljenek feldolgozásra és közzétéve, hogy közben az olvasók szórakoztatása is megvalósuljon, és olyanokhoz is eljussanak ezek az információk, vagy akár edukációs tartalmak, akik nem rajonganak a pénzügyi és technológiai hírekért.

A Fintech Világa rádióműsor közelít a 300. adáshoz, ez idő alatt több, mint 100 vendég járt a műsorban, hogy elmondja véleményét vagy csak beszélgessen egyet a pénzügyi piacokat felforgató trendekről. Az idei évben két tematikus adás is elindult, hogy megkapják a kiérdemelt figyelmet a zöld pénzügyek és a blockchain technológia is, ugyanis ez két olyan terület ami megérdemli a kiemelt odafigyelést.
A fintech.hu 2017 őszén indult el, azóta több, mint 50 animációs videó, számos tematikus cikksorozat, infografika és elemzés került fel a felületre. A cikkeken az évek során több, mint 20 kolléga dolgozott, így mára ezek száma átlépte a 3700-at és töretlenül halad a 4000-es mérföldkő felé. A további újdonságokról az adás meghallgatásával lehet tájékozódni.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Peak tanácsadó üzletága, a Peak Science által elkészített Havi Fintech körképről beszélgetnek. A körkép célja, hogy oly módon aggregáljon minden az adott hónapban kiemelt fontossággal bíró hírt a fintechek világából, hogy azzal hozzáadott értéket teremtsen az ökoszisztéma hazai követőinek. A szolgáltatás fontos része, hogy a hírek magyar nyelven történő részletes bemutatása mellett a Peak Science tanácsadói személyes kommentárt is fűznek az eseményekhez és a fintech szektort egészére nézve elemzik az egyes fejleményeket.

A körkép minden olyan piaci szereplőnek releváns lehet, akik nyomon követik a fintech szektort, legyen szó fintechekről, bankokról és egyéb pénzintézetekről, vagyonkezelőkről, biztosító cégekről, telekommunikációs, vagy épp technológiai vállalatokról. A hírek részletes leírása, valamint a hozzájuk fűzött kommentár nem csupán a befogadást hivatottak segíteni, hanem a fintech fókuszú termékfejlesztéshez is hasznosak, ezeket kifejezetten ezzel a céllal is alkotják meg a körképet előállító elemzők. A rendszeres témák között a hónap legnagyobb hírei mellett feltűnik a marketing, a UI és UX trendek, de szóba kerülnek a Bigtech cégek és a bankok fintech újításai is, ahogyan a blokklánc világában megfigyelhető trendek is.

Magyar nyelvű anyagról lévén szó, nem maradhatnak ki a hazai piacon végbemenő fontos események (legyen szó bankokról, fintechekről, insurtechekről, vagy épp egyéb fontos szereplőkről), emellett pedig a V4-es országok piacai is rendre górcső alá kerülnek, hiszen ezek jellegzetességeiket tekintve hasonlítanak a magyar piacra és fontos prediktív erővel is bírnak arra nézve.

A Peak Science csapatának tagjai minden hónapban elkészítik a Havi Fintech körképt, a teljes körképpel, vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban a science@peakfs.io email címre várják a felmerülő kérdéseket.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Latin-amerikai banki helyzet alakulásáról beszélgetnek. A 650 milliós lakossággal rendelkező régióban az átlagéletkor mindössze 31 év, ami ideális közeggé teszi az innovatív, digitális pénzügyi szolgáltatások számára ezt a régiót. A nyelvi nehézségek hiánya, valamint a jelentős bankolatlan populáció megléte szintén ígéretessé teszi a régiós jelenlétet a helyi fintechek és neobankok számára.

A helyi neobankok közül kiemelkedik a brazil Nubank, amely több, mint 40 millió klienssel rendelkezik, közelgő tőzsdei bevezetésük folyamán pedig a hírek szerint 55 milliárd dolláros értékelésre tennének szert. A Nubank hatékonyan szolgálja ki digitális banki megoldásokkal az ezekhez korábban hozzáférni képtelen lakosságot. Jól érzékelteti a régiós terjeszkedés viszonylagos könnyedségét, hogy a Nubank Mexikóba és Kolumbiába is elviszi szolgáltatását, a kezdeti jelek alapján pedig ott is a brazíliai piacon tapasztalthoz hasonló sikerekre kell számítani.

A Nubank ráadásul az inkumbensekkel való összevetést is szépen állja, a jelentősen alacsonyabb betétek és folyósított hitelek ellenére a neobank értéke már megközelíti - egyes esetekben felül is múlja - a kontinens meghatározó, hagyományos pénzintézetei által birtokolt vállalatértéket. Szintén feltűnő, hogy mennyivel hatékonyabbak a Nubank munkavállalói, hiszen náluk minden alkalmazottra 10 ezer kliens jut, ugyanez a mutató az inkumbensek esetén 500 és 1000 ügyfél között mozog. A tízszeres szorzó ellenére is jelentősen nagyobb elégedettséget mutatnak a Nubank ügyfelei, vagyis munkavállalóik a digitális banki modellből fakadóan több, mint tízszer olyan hatékonyak, mint a hagyományos pénzintézetek alkalmazottai.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a spanyol fintech piacról, valamint a nemrégiben bejelentett Hungarian-Spanish Fintech Bridge projektről beszélgetnek, melynek célja a spanyol és a magyar fintech ökoszisztémák szereplőinek megismertetése egymással, valamint a környező piacokkal.

Az adás elején elhangzik, hogy a spanyol fintech piacról méltatlanul kevés szó esik, pedig Nagy-Britannia kilépésével ez a piac lehet az EU-s fintech ökoszisztéma egyik meghatározó szereplője, ugyanis számos izgalmas fintech megoldás található meg itt, melyek túlnyomó része valóban spanyol alapítású és központú cég nevéhez fűződik.

A Hungarian-Spanish Fintech Bridge projekt kapcsán elhangzik, hogy a magyar fintech szereplők számára Spanyolország önmagában is jelentős lehetőségeket rejteget, emellett pedig egy kapunak tekinthető a latin-amerikai piacokra nézve, melyek digitális bankolás és fintech tekintetében egyaránt növekvő jelentőséggel bírnak napjainkban. A megállapodás egyébként három termékvonalra, fintech alszektorra fókuszál majd, melyek az alábbiak: (1) kkv digitalizációs megoldások; (2) családi bankolás; (3) fenntarthatóság, zöld pénzügyi termékek.

Érdekes, hogy Spanyolország általában konzervatív piacként él a köztudatban a banki és pénzügyi szolgáltatások tekintetében, a valóság ezzel szemben az, hogy a lakosság egyre nyitottabb az innovatív megoldásokra, nem véletlen, hogy a spanyol inkumbensek is érzik a lépési kényszert és igyekeznek digitális szolgáltatásokkal kiszolgálni ügyfeleiket.

Az adás végén Suppan Márton elmondja, hogy a friss megállapodással a Peak két dolgot szeretne elérni: egyrészről szeretnék eljuttatni termékeiket a spanyol és a latin-amerikai piacokon is a lehető legtöbb klienshez, emellett azonban azt is szeretnék elősegíteni, hogy a Magyarországra beragadó, innovatív fintechek kijussanak a nemzetközi piacokra, ezáltal a most még kiaknázatlan növekedési lehetőségeket is képesek legyenek megragadni.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az edukáció fintech szektorban betöltött szerepéről beszélgetnek. Hazánk szempontjából látszik, hogy a pénzügyi ismeretek elméleti oldalon még megvannak ugyan, a gyakorlatba ugyanakkor a lakosság többsége mindezt nem tudja átültetni, ebben az összevetésben nemzetközi szinten sem állunk jól. Ez természetesen nem elsősorban a társadalom a felelőssége, hiszen az adásban is elhangzik, hogy a fontos gazdasági és pénzügyi szereplők, de még a fintechek sem járnak élen a pénzügyi edukációban. Az inkumbensek ráadásul nem ritkán ki is használják ügyfeleik pénzügyi ismereteinek hiányát.

Amíg a Duolingo a nyelvtanulás, a Khan Academy pedig az általános oktatás területén lettek vezető felületek, addig úgy tűnik, hogy a pénzügyi edukáció területén nem látni egy óriási, világszerte használt szereplőt. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban már érzékelhetők egy edukációs trend előszelei a fintech piacokon. Erre jó példa a Quirk, amely egy olyan pénzügyi felület, ahol pszichológiai elemeket felhasználva határozzák meg az emberek pénzügyi személyiségét és ahhoz passzoló pénzügyi, büdzsézési tanácsokkal, valamint személyre szabott oktatási anyagokkal látják el őket. Egy másik példa a W1TTY brit neobank, amely a pályakezdő és az egyetemi tanulmányaikat megkezdő fiatalokat célozza meg szolgáltatásaival, ezeknek a jövőben egy nagy részét fogja képezni a fejlesztés alatt álló edukációs moduljuk, ami felelősségteljes költésre ösztönöz.

Az inkumbenseknél kevesebb ilyen ötletes megoldást látni, de mindenképp említést érdemel banki fronton a Royal Bank of Canada és az orosz VTB Bank, melyek egyaránt kártyamegoldásokkal próbálják edukálni a fiatalabb generációk tagjait (gyermekek, tinédzserek) és beemelni őket ügyfélkörükbe zsebpénzkártya szolgáltatásukon keresztül. Hasonlóan gondolkodik, az AIB, Írország egyik legnagyobb bankja is, amely pénzügyi műveltségi programot indít 12-18 éveseknek, melyre az ír gimnáziumok 70%-a már jelentkezett is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az ausztrál fintech szektorról, valamint annak jellegzetességeiről beszélgetnek. Az első pillantásra is jól látszik, hogy egyre érettebb az ökoszisztéma és növekszik a szereplők közötti verseny élessége is, amibe belejátszik az a tény is, hogy a kormány is nyitott a fintech agenda népszerűsítésére és nyitottságot mutat az open banking irányába, ami szintén kedvező a helyi fintecheknek. A fintechek előretörése kényszerhelyzetbe hozta az inkumbenseket is, akik elkezdtek reagálni saját újításokkal és felvásárlásokkal.

Ami a neobankokat illeti, a négy legfontosabb szereplő közül a Xinja tavaly év végén bedobta a törölközőt és visszatért eredeti, fintech tevékenységéhez. Az inkumbensek aktivitásának növekedését igazolja, hogy az 86 400-at felvásárolta a National Australia Bank (NAB), a Bendigo Bank akvirálta az Up Bankot, így már csak a Volt Bank maradt saját kézben, velük kapcsolatban érdekesség, hogy a neobanki paletta mellett Banking-as-a-service szolgáltatóként is megpróbálnak érvényesülni a térségben.

A neobankoknál is sokkal nagyobb népszerűségnek örvend a buy now, pay later szektor Ausztráliában, ami kifejezetten meglepő, mivel az ausztrál hitelkártya piac igencsak telítettnek minősül, a digitális megoldásokra nyitott lakosság mégis megtalálta az utat az önmagukat reformerként hirdető BNPL szolgáltatókhoz. Közülük a piacvezető Afterpayt nemrég vásárolta fel 29 milliárd dollárért a Square, míg a szintén ausztrál Zip agresszív nemzetközi terjeszkedést folytat, belépésüket már végre is hajtották Európában, Afrikában és a Közel-Keleten. A forrósodó szektorra reagálva az inkumbensek közül saját BNPL megoldást dobott piacra nemrégiben a Commonwealth Bank of Australia (CBA) is, tervük az, hogy a kereskedők elcsábításával nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a piacból.

A műsor második felében pedig az is kiderül, hogy a pénzügyi szolgáltatások közül melyek azok, amelyek további innovációra és korszerű, digitális megoldásokra szorulnak, valamint az is elhangzik, hogy milyen jövőbeli trendekre érdemes felkészülni az ausztrál fintech szektorban.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a kínai pénzügyi piacról, azon belül pedig annak kiemelkedő jelentőségű szereplőjéről, az Alipay beszélgetnek. Az Alipay digitális pénztárcája és szuperappja több, mint 1 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkezik, ami hűen érzékelteti sikertörténetük valódi monumentalitását.

Az elmúlt időszakban érkeztek azért aggasztó hírek a vállalat háza tájáról: először is a pekingi államvezetés gyakorlatilag megvétózta az Alipay mögött álló Ant Group IPO-ját (tőzsdei bevezetését), ami egyértelműen arra utalt, hogy a kínai vezetés aggályokkal viszonyul az Ant Group előretöréséhez. Ezt a döntést követően az borzolta a kedélyeket, hogy az alapító-tulajdonos Jack Ma a tavalyi év végén 3 hónapra eltűnt, ez érthető módon számos aggasztó találgatásnak ágyazott meg ebben az időszakban. További feszültségekre utalt az is, hogy Kínában hirtelen rendkívül szigorú szabályozás alá kezdték vonni a nem banki hitelezőket, amely lépés szignifikánsan befolyásolta az Alipay kilátásait. Éppen ezért sokan odáig merészkedtek, hogy ezt a fejleményt kifejezetten egy az Alipay helyzetének megnehezítésére irányuló lépésként azonosították.

Az Alipay sikere egyébként jórészt abból is fakad, hogy elsők között ismerték fel a lakosság digitális kompetenciáinak hiányából fakadó lehetőséget. Modern fizetési megoldásaikkal felbecsülhetetlen hatásuk volt a kínai fizetési piac digitalizációjához és a fogyasztók százmillióinak digitális térbe való megérkezéséhez.

Az Alipay szuperappos termékpalettájában mára a fizetési szolgáltatások mellett különböző hiteltermékek, sokszínű vagyonkezelési szolgáltatások, edukációs tartalmak egyaránt megtalálhatók, így túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az app valóban alkalmas az ügyfelek legfontosabb pénzügyi igényeinek kielégítésére és aktívan segíti is őket pénzügyeik menedzselésében.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Payday loanról beszélgetnek. Payday loan, avagy fizetésnapi kölcsön alatt olyan szolgáltatásra gondolunk, ahol a pénzintézet a fizetésnap előtt a munkavállalóknak hozzáférést ad a már ledolgozott, de még ki nem fizetett napok béréhez, vagy akár a még le nem dolgozott, de nagy valószínűséggel ledolgozásra kerülő napok bérére is kiterjeszthetik a szolgáltatást.

A szolgáltatás arra az elgondolásra épül, hogy a világ az elmúlt évszázadokban úgy rendezkedett be, hogy a munkavállalóktól alapvető elvárás, hogy munkáltatójuknak hitelbe dolgozzanak, azaz utólag kapják meg fizetésüket. A payday loan az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehézségeket, a hónap vége érzést hivatott kiküszöbölni.

A fizetésnapi kölcsönök egyre több országban vannak terjedőben, ez hazánkban egyelőre nincs így. Amerikában azonban a payday loan szolgáltatók kifejezetten a hitelkártya igénylésre nem jogosultakat (sok esetben vendégmunkások, migránsok) szeretnék kiszolgálni. Erre az üzleti modellre jó példa az amerikai B9, vagy az egyesült arab emírségekbeli Now Money is. A klasszikus szolgáltatóknál egyébként jellemzően rendkívül magas kamatokkal működik a termék, hiszen van, hogy eléri az éves 400%-ot, ami tulajdonképpen egy legális uzsorának is tekinthető. Általában nem százalékos kamatot határoznak meg, hanem összegszerű költséget, például minden 100 dollár elérése 15 dollárba kerül.

Az adásban elhangzik, hogy egy jól összerakott payday loan termék megfelelő edukációval segítheti a családok pénzügyi tervezését és cashflow-ját, a pénzintézeteknek pedig egy nagyon alacsony kockázatú (a ledolgozott napok finanszírozása esetén nem a magánszemély, hanem a munkáltató jelenti a kockázatot, akinek a csődje esetén az állami béralap helytáll), újracsomagolt személyi kölcsön jellegű terméket jelent. Technológiai tekintetben sem bonyolult a megvalósítás. Egy ilyen termék piacra vitele is abba az irányba mutat, hogy a bankok képesek lehetnek a kártyaportfóliójuk 90%-át kitevő debitkártyákból kvázi hitelkártyát előállítani. Ezek mellett jobb értékajánlat adható a számlacsomagok tekintetében is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Bitpanda felemelkedéséről beszélgetnek. Az osztrák központú vállalat annak idején kriptokereskedelmi szolgáltatással kezdte meg történetét, mára azonban teljes körűnek nevezhető neobanki termékpalettával rendelkeznek, amelyben a kriptoszolgáltatásnak azért továbbra is jelentős szerep jut. A Bitpanda augusztus második felében zárta le 263 millió dolláros Series C tőkebevonási körét, melynek értelmében 4,1 milliárd dollárra nőtt a vállalat értéke.

Az adásban elhangzik, hogy a Bitpanda kimagasló felhasználói felületet és élményt kínál klienseinek, vagyis mind UI, mind UX területen kiemelkednek a számos kriptoszolgáltató és neobank sorából. A Bitpanda sikerének kuriózuma, hogy Ausztriáról lévén szó, egy meglehetősen kis piacon kezdték meg működésüket, ahonnan azonban gyorsan ki tudtak törni, mára pedig kiemelkedő eredménynek mondható a fent taglalt értékeltségük.

Sikerük záloga, hogy rendkívül innovatív megközelítést alkalmaznak. Ennek ékes példája egy nemrégiben bejelentett debitkártya megoldásuk, ami mögé 50 különböző eszközosztály rendelhető. Ezek ráadásul sorba is rendezhetők, majd a fizetéskor a megadott sorrendben kerülnek visszaváltásra az egyes eszközosztályokban tartott összegek.

Magabiztosságukat igazolja, hogy a vállalat saját megoldását dobozos formában, API-kon keresztül elérhetővé teszi olyan szolgáltatóknak, akik ezáltal akár a Bitpanda riválisaivá is válhatnak. Nem véletlen, hogy viszonylag kevés neobank nyújt egyben Banking-as-a-service szolgáltatást is, hiszen ez esetben fennáll az esélye, hogy a vállalat létrehozza saját konkurenseit. A tény, hogy mindezt mégis megkísérli a Bitpanda egyértelműen saját sikerükbe vetett hitük töretlenségét jelzi.