Megjelenésükkor a rosszabb anyagi helyzetű ügyfelek felkarolását, társadalmi problémák kezelését, a bankolás demokratizálását ígérték a neobankok. Most mégis úgy tűnik, hogy a nyereség iránti vágy a legtisztábbnak induló víziót is megrontotta. Néhány amerikai neobank a működésének alapígéreteit sem tartja be. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Bátorfi Botond fintech szakértővel beszélgettek néhány olyan amerikai neobanki fiaskóról, amiből a világ többi részén is tanulhatunk.

A neobankok kontinensenként eltérően pozicionálják magukat. Az USA-ban például jellemzően azt a széles lakossági csoportot veszik célba, amelynek tagjai hónapról hónapra élnek. Ez az alacsony jövedelmű, gazdaságilag háttérbe szorult, alulbankolt társadalmi réteg a klasszikus bankok radara alatt él és nem juthat értékelhető pénzügyi szolgáltatáshoz vagy éppen hitelhez. Nekik szólt az amerikai neobankok ígérete a könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatásokról. A kitörés lehetőségét jelentő pénzügyi segítség helyett azonban pontosan az ellenkező szándék látszik néhány pénzintézet tevékenységén. Gyakran a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező tömegek félrevezetésével és kizsákmányoló hitelekkel találkozni.

A Fintech Világa legújabb adásában szereplő hat neobank több mint 40 millió ügyfelet, a teljes egyesült államokbeli lakosság mintegy 10 százalékát szolgálja ki. Úgy tűnik, nemhogy nem segítenek ügyfeleiknek, de a neobankokra vonatkozó enyhébb szabályokkal is visszaélnek.

A Chime például tavaly több, mint ezer számlát zárt be minden ok vagy érdemi indoklás nélkül. Sokan emiatt tartósan nem tudtak hozzáférni a pénzükhöz. Egy technikai probléma még elnézhető lenne, de a neobank bizonyos lakossági szolgáltatásai sem hordoznak akkora értéket, amit a kapcsolódó kommunikáció ígér. A korai, a fizetésnapot két nappal megelőző fizetésigénylés például egyszeri segítség lehet egy megszorult családnak, de rendszer szinten nem javít a személyes pénzügyeken. A szolgáltatás azon alapul, hogy a bank 13 millió felhasználójának jelentős része ezt nem tudja logikailag végig gondolni.

A Dave neobank szerint a személyi gyorskölcsön vagy mikrohitel felvételéhez meggyőző és jogos érv egy 100 dolláros sorsolás és egy promóciós kampány, ami optikai és pszichés félrevezetéssel hiteti el a gyanútlan ügyfelekkel, hogy 1 az 5-höz esélyük van a nyerésre. Egy ilyen marketing fogás azt is jelzi, hogy egy vállalat mennyire tiszteli a saját ügyfeleit.

 Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a különleges fenntarthatósági kommunikációval építkező Aspiration a környezetvédelem mellett azért saját, az ügyfelek költéségén szerzett extraprofitjára is odafigyel faültetés közben. 35 millió, az ügyfelek nevében ültetett fát ígért a cég, a valóságban 12 millió facsemete került darabonként 10 centes költségen földbe. A zöldülés finanszírozására felkerekített tranzakciók és az ültetési díj különbözete pedig az Aspirationhöz került. Ezzel a neobank az alapműködését és brand értékét meghatározó kommunikációs üzenetet teszi semmissé. Közben egyszerre árt a környezetvédelem és a fintech ügyének is.

A Current kripto-megtakarításainak kockázatossága az ügyfeleinek pénzügyi ismeretei és válságos helyzetben csökkenő vagyonuk mellett is kérdéseket vet fel. A MoneyLion működése azonban már nem csak morális kérdés. Az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal vizsgálatot indított a bank ellen, mert úgy hiteleztek az ügyfeleknek, hogy szándékosan alábecsülték a kamatokat és egy előfizetési csomag meglétéhez kötötték a hitelhez jutást. Aki később ki akart lépni a csomagból, nem tudta megtenni, amíg teljesen vissza nem fizette a hitelét, ez pedig szembe megy minden vonatkozó szabályozással.

Egy kisebb ország GDP-jét, évi mintegy 12 milliárd dollárt fektet IT és digitális fejlesztésekbe a JPMorgan Chase. A világ egyik legnagyobb bankja éppen 2000 fejlesztő felvételét tervezi, miközben az ágazatban folytatódnak a leépítések. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a fintech világ legfontosabb híreit hozták el.

A legnagyobb amerikai bank már eddig is szorosan követte a fintech és technológiai fejleményeket. A JPMorgan aktív a blockchain szférában és lakossági bankját, a Chase-t teljesen digitálisan indította el az Egyesült Királyságban. A bank a feltörekvő technológiák és az átalakuló pénzügyi piac éllovasa és diszruptora szeretni, nem pedig a trendeket megkésve követő inkumbens. Ennek érdekébenaz év elején 12 milliárd dollárt különítettek el IT-költségekre. A bank állítása szerint jelenleg 50 ezer technológiai feladatokkal foglalkozó alkalmazottjuk van. Amíg a pénzügyi és fintech szektorban világszerte leépítések zajlanak, a JPMorgan Chase további 2000 fejlesztő felvételét tervezi.

Nem gyakori, de nem is példátlan egy klasszikus pénzintézet nagyszabású digitális fejlesztése. Ahogyan nemrég beszámoltunk róla, a Goldman Sachs fintech platformmá szeretne válni. Egy ilyen nagyszabású átalakulás nagy potenciált, de jelentős kockázatot is tartogat – a Fintech Világából kiderül, hogy milyen kihívások várnak a digitalizálódó nagybankokra és JPMorgan Chasere.

Miközben a hagyományos nagybankok a digitalizációs lehetőségeiket aknázzák ki, folytatódik a fintech szektor leépítéseinek jelensége. A délkelet-ázsiai fintech unikornis, a Xendit néhány hónappal 300 millió dolláros befektetési köre után bejelentette, hogy elbocsátja alkalmazottainak öt százalékát. Ez már a sokadik leépítésekről szóló hír az elmúlt hónapokban.

A borús fintech hírek zöld színfoltja, hogy a megszokottnál több környezetet segítő startup került fel az egyik legnépszerűbb közösségi finanszírozási platformra, a Crowdcube-ra. Az érdeklődők itt már pár száz forinttal is támogathatnak ötletes zöld kezdeményezéseket. A Cleaner Seas Group saját fejlesztésű speciális mosógép szűrője például a becslések szerint háztartásonként évi 91 millió mikroműanyag rost élővizekbe jutását akadályozná meg. A Fintech Világában a mindennapok környezettudatos vásárlási döntéseit támogató applikációról, a Shop Greenr-ről és dízel buszok környezetkímélő átalakítását végző Kleanbus-ról is szó esett.

A műsor zárásaként blockchain technológia és kripto eszközök biztonságosságáról beszélgetett a Peak szakértője a közelmúlt egyik legjelentősebb kriptoheckje kapcsán.  Nemrég mintegy 570 millió dollár értékű BNB tokent loptak el a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjén, a Binance rendszerében.

Az elmúlt évek legerősebb fintech trendjének számított a BNPL (‘Buy Now Pay Later’, azaz “Vásárolj most, fizess később”). A halasztott fizetési szolgáltatás a pandémia alatt tört be a köztudatba, rengetegen éltek a lehetőséggel, hogy kamatmentesen tolhassák el vásárlásaik összegének befizetését. Az idei évben viszont vegyesen alakul a szektor sorsa. A jelen kihívásairól és a vízválasztó jövőről beszélgetett a Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András.

Aggasztó trendekben sajnos nincs hiány manapság. Amerikában a legtöbb BNPL szolgáltató ügyfelei már 25-40 százalékban élelmiszerek vásárlásakor élnek a kényelmes fizetési opcióval. A gazdaság visszaesése miatt sokan lényegében hitelre veszik meg a mindennapi élethez szükséges étel-italt. Ez semmiképp nem nevezhető egészséges fogyasztói szokásnak. 

Suppan Márton szerint további aggályokra ad okot a tudatosság hiánya. A BNPL-t használó ügyfelek jelentős ugyanis része nem érti, hogy ez egy hiteltermék. Emiatt kevésbé veszik komolyan a visszafizetés fontosságát és az apróbetűs részeknek sem szentelnek akkora figyelmet. A jelenlegi, gazdaságilag kiélezett helyzetben ez sokakat taszíthat adósságspirálba. 

A Fintech Világa állandó szakértője szerint temetni azért nem kell a BNPL-t. A legtöbb szolgáltató védekező üzemmódba áll át, méghozzá nem véletlenül. Érzékelhetően csökkent a megoldást övező hype, óvatosabbak lettek a befektetők is. A következő időszakban többet tudunk majd arról, hogy egy piaci racionalizációt és átmeneti visszaesést látunk, vagy a pandémia legnagyobb fintech sikersztorijának ledőlését. 

A BNPL szektor helyzetének kiemelzését követően az adás második felében újabb izgalmas téma kerül terítékre. A Peak alapítója bemutatja a rugalmas munkavégzést érintő legérdekesebb trendeket a fintech szektorban.

A pénzügyi szektorban uralkodó bizonytalanság leginkább a kis- és középvállalkozásokat viseli meg. A kis cégek kiszolgáltatottak az elszálló inflációval, a növekvő hitelkockázattal, a bankok csökkenő hitelkihelyezési hajlandóságával és az energiaárak elszabadulásával szemben. Eközben a hagyományos bankok látszólag nem sietnek reagálni a változó KKV piaci környezethez. Sőt egyre jellemzőbb a hiteltermékek visszavonása.

Egy közelmúltbéli felmérés rámutatott, hogy az angol kis- és középvállalkozások negyede nem jut hitelhez saját számlavezető bankjától. A recesszióval kapcsolatos félelemben ugyan logikus a hitelezési hajlandóság csökkenése, ez nem vigasztalja a cashflow problémákkal küzdő vállalkozásokat.

Az információ és szolgáltatáshiány most az elmúlt éveknél is jobban nehezíti a KKV-k életben maradását. A bankok szolgáltatásfejlesztését a merev jogi és IT struktúra nehezíti. Emellett a hagyományos pénzintézetek a piac alakulását figyelve kivárnak. Ugyanakkor így a GDP 60%-át termelő, tekintélyes KKV szegmens hitel és használható pénzügyi termékek nélkül marad, legalábbis az klasszikus pénzintézetek részéről.

Ezzel a momentummal élnek azok az agilis fintech cégek, amelyek automatikus cashflow elemzést, biztosítási termékeket nyújtanak és átfogó költségmenedzsment szolgáltatásokkal vértezik fel a hozzájuk forduló kis- és középvállalkozásokat. A piaci igényt a Revolut most induló, egyéni vállalkozóknak szóló szolgáltatása is jelzi.

A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech szolgáltatókat mutatnak be, akik a nehéz gazdasági helyzetben biztosítási és hiteltermékekkel, automatizációval sietnek a KKV szektor segítségére.

Nem mindennapi, hogy egy széles körben ismert nagybank elkezd fintech cégként viselkedni. Általában ennek az ellentétét látjuk, inkább a fintechek próbálnak sokszor felnőni a bankok szintjére. A Goldman Sachs mégis egy szokatlan utat kezdett még néhány éve.  A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában a befektetési bankóriás ambiciózus vállalásáról beszélget Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető.

A Goldman nem csak fogadkozik, mostanra több, mint 5 milliárd dollárt költött a technológiailag innovatív, ügyfélbarát szolgáltatások fejlesztésére. A vállalat célja, hogy az ügyfelek ne elavult, hagyományos pénzintézetként gondoljanak rá, hanem az innovációs trendekkel folyamatosan lépést tartó tech cégként. Ez viszont nem megy egyik pillanatról a másikra, ahogy azt az eddigi kísérletek vegyes eredményei is jelzik.

Az egyik ígéretes projekt a Marcus lakossági üzletág, amely mára 14 millió ügyféllel rendelkezik. A két legerősebb ügyfélszerzési csatornát eddig az azonos nevű neobank és az Apple-lel való együttműködés jelentette. A Marcus neobank személyi kölcsönöket, megtakarítási számlát, cashbacket és hitelkártyákat kínál több millió ügyfelének. Tavaly tavasz óta a szolgáltatás Nagy-Britanniában is elérhető.

Még több - a hírek szerint 8-9 millió - ügyfélt hozott az, hogy a Goldman állt pénzügyi szolgáltatóként az Apple saját hitelkártyája, az Apple Card mögött. Itt némileg árnyalja a képet, hogy egészen friss adatok szerint jelentős, 2,93 százalékos a hitelkártya-portfólió hitelveszteségi rátája. Ezzel együtt pánikolni nem kell, idővel ez az arány javulhat, a veszteségek pedig nem akkorák, hogy az igazán fájjon.

A további technológiai projektek is nagy tervek meglétéről tanúskodnak. Köztük van a Marquee, egy az intézményi ügyfelek kiszolgálására használt kockázatkezelési és adatelemzési platform. Említést érdemel még a TxB, a Goldman új,  tranzakciós banki és treasury szolgáltatásokat tömörítő tech platformja. A TxB-től sokat várnak, hiszen a Goldman eddig nagy lemaradásban volt treasury fronton a riválisokhoz képest. Most elkezdhetik csökkenteni a lemaradást a JPMorgannel és a Morgan Stanley-vel szemben. 

Az adásból kiderül az is, hogy milyen ambiciózus projekt van még alakulóban házon belül. Suppan Márton emellett elmondja hogyan érdemes értékelni a hagyományos pénzintézetek technológiai projektjeit. A sok kérdőjel mellett azt már látjuk, hogy a Goldman Sachs elindult a tech céggé válás útján és nem sajnál költeni nagyszabású terveire. 

Magyarország élen jár az azonnali fizetések terén. Több mint két éve működik a rendszer, amelyben legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalásokat az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesítenie kell a bankoknak. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Varga Lóránttal, az MNB Pénzforgalom Fejlesztési főosztályvezetőjével arról beszélgettek, hogy milyen hozzáadott értéke van az azonnali fizetéseknek, akár egy ország GDP-jére, akár társadalmára nézve és mi a következő lépése a fizetések digitalizációjának.

Egy felmérés szerint az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése 3,8 milliárd dollárral növeli 2026-ig az ország GDP-jét. A valós idejű fizetésekben rejlő potenciál azonban ennél is sokkal nagyobb: a Cebr szerint a fizetések valós idejűvé válása 2026-ban akár 2,7 százalékkal is növelhetné az ország GDP-jét, ez pedig már 98 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen: ez a mostani árfolyamon majdnem 40 ezer milliárd forint, a 2020-as magyar GDP közel kétharmada (63,2 százaléka).

Bár hasonló felmérés nem készült nálunk, Magyarországon már két éve működik az azonnali fizetések rendszere. Nálunk alapvetően felülről érkezett az MNB, mint szabályozó reformja. Az időszerűségét jól mutatta, hogy sokkal együttműködőben fogadta a szektor, mint a korábbi napközbeni átutalások 2012-ben bevezetett szabályát. A digitális fejlődés, a változó ügyféligények és a fintech cégek agilitása egyaránt ösztönző volt a pénzintézetek számára. Az MNB ezzel részben a bankok érdekeit is képviselte, hiszen digitális fejlődés nélkül veszélyben van minden pénzintézet versenyképessége. Mindezt felismerve a jegybank célkitűzése a hazai pénzügy és a bankolás teljes digitalizációja, a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések részarányának 50 százalékra növelése.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy a nemzetközi piac hogyan viszonyul az azonnali kifizetésekhez és, hogy Magyarországon hogyan fejlődik tovább az azonnali kifizetések rendszere és a digitális bankolás.

A cégfelvásárlások és értékeltség-csökkenések hírei az utóbbi időszakban mindennaposak a fintech piacon.  Az emelkedő kamatlábak és az infláció a szektor tisztulásának katalizátorai.  A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen körülmények vezetnek egyes fintechek bukásához és mások felemelkedéséhez és, hogy mire számíthatnak a piac szereplői a következő időszakban.

A Peak szakértője már a koronavírus válság idején prognosztizálta a fintech piac konszolidációját, ám akkoriban senki sem számíthatott arra, hogy ehelyett a károk mérséklésére - sokszor feltételek - nélkül juttatott állami támogatások részvénypiaci rallyt, kripto hype-ot vagy például az online brókerek előretörését okozzák. Az „ingyen ebéd végével” azonban a piac behúzta a kéziféket. A fintechek a kamatemelések miatt szigorúbb feltételekkel szerezhetnek kockázati tőkét, a kiugró infláció és a geopolitikai helyzet is mélyen érinti az ágazatot. A Fintech Világa adásából kiderül, hogy kik a helyzet vesztesei és nyertesei.

A Nubank, a latin-amerikai térség legnagyobb neobankjának piaci értéke tőzsdére lépést követően harmadára csökkent ugyan, de hiteltermékeivel és színvonalas szolgáltatásaival, folyamatosan növekvő ügyfélkörével ekkor is vonzotta az olyan befektetőket, mint Warren Buffett. Tavaly volt először profitábilis a cég működése Brazíliában, idén pedig az első negyedévben rekord bevételeket ért el és tovább folytatta nyereségességi szériáját. Így más fintechekkel szemben erősebb pozícióból figyeli a piaci fejleményeket a neobank. A vezetőség gondosan követi a felvásárlási lehetőségeket. David Velez alapító-vezérigazgató arról számolt be, hogy a jelenlegi tárgyalásokon 70 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árakról beszélgetnek partnereikkel, mint egy évvel korábban.

A nyári piaci értesülések szerint a francia Qonto felvásárolja a német Pentát. A két neobank igencsak hasonló, mindkettő egyéni vállalkozókat, startupokat, valamint kis- és középvállalatokat szolgál ki. A Qonto az egyik legnagyobb francia neobank, az év elején 552 millió dollárt vont be 5 milliárd dolláros értékeltség mellett. A Penta viszont bármennyire is nagy név a német fintech szektorban, tőkebevonásban jóval elmarad. Az első német KKV neobankként összesen 80 millió euró körüli külső befektetést tudott szerezni eddigi működése során, így sorsa megpecsételődött.

 A Chip, egy vagyonkezelő startup pedig csak nemrég érkezett az alternatív befektetések piacára, és már át is veszi versenytársa ügyfélbázisát. A Koia az alternatív eszközökbe való befektetés magas belépési küszöbének kiiktatására töredékes befektetések lehetőségeket biztosított ügyfeleinek, akiket most önként ad át a Chip számára.

 És szenved a BNPL szektor is, amelyet a profitábilissá válása küszöbén torpantott meg a válság. 2022-ben a BNPL-szolgáltatók a tőzsdén küzdöttek, piacokat hagytak el, a már jobban beágyazott pénzügyi szolgáltatók növekvő versenyével szembesültek, és egyre inkább a szigorodó szabályozói környezettel kellett szembenézniük világszerte.

Eltelt már két év a Wirecard-botrány kirobbanása óta, így ma már talán átfogóbb képet lehet kapni a történtekről. A fintech szektor egyik, ha nem a legnagyobb botrányáról könyv is készült, ez adta az apropóját a Trend FM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásának, melyben Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszéltek a történtekről.

Két hónappal ezelőtt jelent meg annak az oknyomozó újságírónak a könyve, aki „jórészt egyedül derítette fel” az egész Wirecard-ügy részleteit, hátterét. A Financial Times újságírójával, Dan McCrummal a Fintech.hu interjút is készített.

Az, hogy valami nem stimmel a német cég körül, az első repedések már 2014-ben láthatóak voltak, a Financial Times pedig 2015-ben kezdett el aktívan foglalkozni a Wirecarddal. Az újságírónak öt év munkája volt benne, hogy először kapjon egy olyan megerősítést, hogy neki volt igaza.

A történet egyik legfontosabb konklúziója az, hogy mennyire nem számított sokáig az igazság. 2019 őszére lett elég bizonyíték ahhoz, hogy ezt magabiztosan le lehessen írni: csalnak a Wirecardnál. És még onnan is egy évnek kellett eltelnie, hogy ezt széles körben el is fogadják.

A fintech szektor befektetőinek először fel kell tenniük maguknak a kérdést: értik-e egyáltalán a vállalatokat, amikbe befektetnek? Sokszor a kockázatitőke-alapoknak és a felhasználóknak sincs fogalmuk arról, hogy mi történik a szektorban. Bár ez nem új keletű, elég csak a Theranos-ügyre gondolni: ez az akkoriban „sikercégnek” titulált vállalkozás végig azt hazudta magáról, hogy egy olyan új technológiát fejlesztett, amivel ujjbegyből vett vércseppből gyorsan el tud készíteni egy olyan laborleletet, amely tartalmazza a legfontosabb egészségügyi adatokat.

Könnyű erre rácsúszni: a befektetők általában 50-esek, a fintech szektorban pedig 20-30 évesek a cégvezetők: az ötletek jól hangzanak, de az átlag befektető nem is biztos, hogy érti. Sokszor nem is próbálják megérteni, mert az elmúlt években annyira felmentek a fintech szektorban a különböző vállalatok értékeltségei, hogy gyakorlatilag egy folyamatos versenyfutás van az izgalmas vállalatokért. Egy Wirecard megtehette és meg is tette: azt érzékeltette a befektetőivel, hogy azzal fog együttműködni, aki a „legkevesebb gondot okozza” ebben a folyamatban – gyorsan akar megállapodni, nem akar a mélyére nézni a folyamatoknak. A Softbanknál pedig úgy érezték, hogy nem akarnak lemaradni, nekik elég a rendelkezésre álló információ.

Hiába jöttek a hírek, hogy nem biztos, minden úgy van a Wirecardnál, ahogy azt a cég állítja, az erről cikkeket közlő újságokat hazugnak titulálták, perrel fenyegették – ahogy az ügyet végül felgöngyölítő Financial Timest is. Mégis dőlt a pénz a cégbe. A Softbank – a fintech szektor egyik legnagyobb befektetője – például mindezek ellenére további 900 millió eurót fektetett a Wirecardba, akkor, amikor már azért elkezdtek kidőlni a csontvázak a szekrényből. Ezzel a befektetéssel gyakorlatilag az volt a céljuk, hogy hiteltelenné tegyék a Financial Times gyanúsítgatásait.

„Azt gondolták, hogy most bajban vagyunk, bukhatjuk a befektetésünknek egy igen nagy részét. Mit tegyünk, hogy ezt megvédjük? Ha beteszünk 900 millió eurót, akkor az átlagember azt mondja majd, hogy valószínűleg olyan nagy gond nincs” – mondta Bátorfi Botond. A befektetők tehát bízhattak abban, hogy a Softbanknál „ezt megnézték”, bíznak a vállalatban.

Az interjúnak is volt egy pontja, amikor McCrum arról beszélt, főnöke megkereste ezzel a hírrel, miszerint „a Softbank most arra fogad körülbelül 1 milliárd dollár értékben, hogy nincs igazad”. A Financial Times-nál mégis kitartottak saját igazuk mellett, és végül nekik lett igazuk.

 Suppan Márton szerint naivitás azt h...

A 2020-as lakossági befektetői robbanás jót tett az online brókereknek, az USA-ban tömegek fektették be ekkor stimulus csekkjeiket és összességében a legtöbb befektető optimista volt a tech részvények kapcsán. Azóta azonban mint minden szektorba, a fintechbe is begyűrűzött a válság, az online brókerek piaca pedig különösen érintett a visszaesésben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Bátorfi Botond, a Peak szakértői Érczfalvi András műsorvezetővel beszélgettek az online és diszkont bróker cégek lehetőségeiről, valamint arról, hogy mire számíthatunk a piacon.

A pandémiát követő visszaesésben a korábbi egyszeri pozitív hatások megszűntek, a magas infláció miatt erősen csökken a befektetési kedv, a tőzsdék pedig tavaly ősz óta negatív irányba mozdultak el. A kriptovaluták meredek esése is sokak kedvét szegte, hiszen ez egy különösen népszerű eszközosztály volt az újonnan csatlakozó, fiatalabb lakossági befektetők körében. Az ágazat visszaesését nap mint nap új hírek támasztják alá. Korábban beszámoltunk például arról is, hogy a Robinhood megvált alkalmazottjainak 9 százalékától. A jutalékmentes kereskedést biztosító vállalat évekig a legnagyobb fintech nevek egyike volt, azonban manapság főleg hanyatló teljesítményével vagy botrányaival kerül a hírekbe.

A témában korábban az Interactive Brokers alapítója, a világ leggazdagabb magyarja is megszólalt. Péterffy Tamás szerint évekig velünk maradhat az infláció, és a Bitcoin értéke hamarosan nulla lesz.

A Fintech Világa legújabb műsorában szakértőink arra keresik a választ, hogy piaci konszolidáció, időszakos visszaesés vagy tartós átrendeződés látható-e a piacon. Szó esik arról is, hogy milyen új szolgáltatásokkal ellensúlyozhatják az online bróker szolgáltatók a mindenkit érintő pénzügyi folyamatokat és, hogy a jelenlegi helyzetből hogyan profitálhatnak a neobankok.

Az emelkedő kamatlábak, az infláció, a kiberbiztonsági kockázatok és a szabályozói környezet szigorodása a BNPL (‘buy now pay later’, azaz “vásárolj most, fizess később”) szolgáltatókat sem kíméli. Naponta érkeznek hírek a szektor zuhanó értékeltségű fintech cégeiről, de az is kérdéses, hogy a szolgáltatók bízhatnak-e a felhasználóik pénzügyi ismereteiben, felelős döntéseiben és legfőképp fizetőképességükben. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető vendége az egyik első hazai BNPL szolgáltatást, a PastPay-t fejlesztő Péntech ügyvezető igazgatója és üzletfejlesztési vezetője, dr. Réti Bálint volt.  

A BNPL koncepció lényege, hogy online vásárlás során a vevőnek nem kell azonnal kifizetnie a termék árát: a szolgáltatások lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy a fizetést egy későbbi időpontra halasszák, vagy a vásárlásokat kamatmentes részletekre bontva fizessék ki.

A "Buy Now, Pay Later" (BNPL) szolgáltatások, mint például az Affirm vagy a Klarna, robbanásszerűen terjedtek el, amikor az e-kereskedelem a világjárvány idején felélénkült, de most a növekvő kamatlábak és az infláció hatására bizonyos BNPL üzleti modellek életképessége kérdésessé vált. A felhasználók fizetőképességét is befolyásoló világpiaci helyzet azonban csak növeli a BNPL üzleti alkalmazásának értékét és létjogosultságát.

Hazánkban fontos fintech mérföldkő volt az első BNPL megjelenése, a PastPay, amely a Péntech digitális faktoring szolgáltató saját fejlesztése. A PastPay olyan webshopoknak és e-kereskedőknek szól, amelyek vállalatokat szolgálnak ki. A megoldás lényege, hogy a cégek rugalmas konstrukcióban, késleltetve rendezhetik fizetéseiket, ami segíti őket likviditásuk javításában és a késedelmes fizetések elkerülésében. A vállalatoknak a vásárlástól számítva 15-60 napjuk van a végösszeg befizetésére. A kereskedői oldal is jól jár, hiszen a BNPL konstrukciók bizonyítottan növelik a vásárlások átlagos kosárértékét és csökkentik kosárelhagyást is.

A Fintech Világa legújabb adásában szakértőink a BNPL szektor kihívásairól, a vállalati BNPL modellről és az ágazat jövőjéről beszélgettek.