A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Zádor Balázzsal, a Recash CEO-jával beszélgetnek a vállalat jelenlegi helyzetéről és a nemrég elindított közösségi finanszírozási kampányáról. A Recash hazánkban elsők között szerzett AISP (számlainformációs) engedélyt, az elmúlt időszakban pedig dinamikusan bővítette B2C fintech termékpalettáját. Az értékajánlat egy cashback (pénzvisszatérítési) szolgáltatás köré épül.

Zádor Balázs szerint a nyílt bankolás és az azt definiáló PSD2 irányelv új, innovatív élményeket kínál az ügyfeleknek, ezért fontos, hogy a kezdeményezés dinamikusan fejlődjön a vártnál valamivel lassabb rajtot követően. A Recash organikus növekedést produkálva jutott el nemrég a 25 ezres ügyfélszámhoz, ennyien vannak tehát azok, akik a Recash partnereinél való vásárlások után az elköltött összeg 2-20 százalékát visszakapják. Ehhez csupán egy gyors regisztrációra van szükség, amelynek keretein belül a felhasználók jóváhagyják, hogy a fintech elérje bankszámlájuk alapvető tranzakciós adatait. 

A Recash egyébként több tőkebevonási kört követően nemrég egy crowdfunding finanszírozási kampányt indított, ez az első ilyen törekvés a magyar fintech szektor történetében. Az esemény mérföldkő jellegát erősíti, hogy a kampányra egy másik magyar fintech cég, a Tőkeportál felületén kerül sor. Az adásban említésre kerül még a közösségi finanszírozás hazai helyzete, valamint a Recash jövőbeli tervei közül is megismerhetünk néhányat.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Vágujhelyi Ferenccel, a Blockchain Koalíció elnökével beszélgetnek. Március elején elsőként írtunk az alakulásról és a koalíció azon törekvéséről, hogy növelni szeretné a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepét. 

Néhány hete pedig Czeglédi Tamás, a Blockchain Koalíció szakmai vezetője volt a Fintech Világa vendége, akivel az alakulásról, a koalíció összetételéről és legfontosabb feladatairól beszélgettünk. Ezúttal az újonnan alakuló szervezet jövőbeli céljai és lehetőségei szolgáltatták a témát. 

Vágujhelyi Ferenc egyébként a NAV elnöke is, ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a blockchain területén is ilyen aktív szerepet tölt be. Az elnök szerint a technológia hatalmas lehetőségeket tartogat, ezért fontos, hogy azok kiaknázásra kerüljenek. Az állam szerepével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy nem az ökoszisztéma kiépítése az elsődleges feladat, hanem a kutatás-fejlesztési és szolgáltatásfejlesztési tevékenységek támogatása, valamint az információhitelesség biztosítása. 

Vágujhelyi szerint a blockchain technológia által biztosított decentralizáció és transzparencia számos területen vezethet drasztikus változásokhoz. Ilyen a digitális személyazonosság igazolás, a digitális értéktárolás, vagy épp az elektronikus szerződéskötés. A speciális hitelesítési módszer hiánya, illetve a tény, hogy az emberek még nem férnek hozzá kvantumszámítógépekhez biztosítja, hogy senki ne tudja felülírni a demokratikus közösség által elfogadott és hitelesített információkat. Ezáltal számos területen sokkal egyszerűbbé válik a hitelesítés folyamata.

Az adás második felében egyebek mellett szóba kerül a digitális jegybankpénzek helyzete, valamint a kriptovaluták és a blockchain technológia viszonya.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt időszak legérdekesebb fintech híreiről beszélgetnek. A neobankok kifejezetten sok beszédtémát szolgáltattak mostanában, de a nyílt bankolás és a metaverzum világából is érkeztek izgalmas hírek.

Az elmúlt hetek egyik csalódást keltő híre, hogy csődbe ment a Fast, egy egy kattintásos fizetésekre szakosodott e-kereskedelmi fintech. A vállalatban a Stripe is jelentős részesedéssel is rendelkezett. Az ígéretes indulás ellenére a Fast rendkívül alacsony bevételeket könyvelt e 2021-ben, így nem is sikerült befektetőt találni egy életmentő tőkebevonáshoz. 

Jóval több optimizmusra ad okot a Zopa Bank menetelése. A vállalat 2020 óta rendelkezik banki engedéllyel, mostanra pedig nyereséges működést folytat. Mindez a neobanki mezőnyben kiemelkedő teljesítmény, amit váratlan gyorsasággal ért el a vállalat. 

Ambiciózus vállalást tett a Current, Amerika egyik meghatározó neobankja. A vállalat a hetekben jelentette be, hogy decentralizált pénzügyi (DeFi) megoldások kínálatába kezd és biztonságos környezetben teszi elérhetővé ügyfeleinek az ezekkel járó előnyöket. Érdekes lesz látni, hogy a Current kifejezetten fiatal ügyfélköre mennyire lesz nyitott az újszerű megoldásokra és a vállalat által preferált hibrid modellre. 

A beszélgetés során szóba került még egy izgalmas open banking újítás a Mastercardtól, valamint a metaverzum világra gyakorolt hatásáról. A teljes adás a lenti linken, Spotify-on visszahallgatható.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bodnár Viktort, a BENKER társalapítóját és vezérigazgatóját látták vendégül. Az év elején még a BENKER, egy blockchain alapú pénzintézet indulása adta a közös beszélgetés témáját. Most a pénzintézet egyik várható termékéről esett szó. A GOLDBACK egy aranyalpú lojalitás program, amellyel a BENKER képes lesz egyszerre elérni a lakossági és vállalati ügyfeleket is.

A kis- és középvállalati (kkv) szegmens továbbra is egy többnyire elhanyagolt terület a pénzügyi szektoron belül. Ez a lojalitás programok kapcsán sincs másként. Míg a nagyvállalatok képesek saját fejlesztéseket eszközölni, addig egy kkv-nak jellemzően nincsenek meg a megfelelő forrásai erre. Erre nyújt segítséget majd a BENKER aranyalapú lojalitás programja. A kkv-k egy általuk meghatározott százalékban nyújthatnak majd aranyalapú visszatérítést ügyfeleiknek minden vásárlásuk után. A megkapott aranyat pedig tetszésük szerint megtarthatják vagy euróra válthatják.

Az adás kitért arra, hogy mennyire állja meg a helyét egy ilyen szolgáltatás a kkv szegmensben. A fő érvek között szerepelt az arany erősödő népszerűsége a befektetők körében, valamint a lojalitás programok pozitív hatása az ügyfélmegtartásra és a bevételekre. Az ellenérvek között viszont felmerült, hogy közvetlenül készpénzt visszatéríteni könnyebb és vélhetően szélesebb körben igényelt, mint aranyt adni. Továbbá a hazai piacnál fennáll a kérdés, hogy készen állnak-e a helyi vállalkozások egy ilyen újszerű megoldás használatára. A beszélgetés során több más, megalapozott gondolat is elhangzott mindkét oldalról.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Ferenczi Ádámmal, az Insurwiz alapító-vezérigazgatójával beszélgetnek. A témát az Insurwiz mellett a biztosítási és az insurtech szektorok legizgalmasabb trendjei, új megoldásai szolgáltatták. Az Insurwiz egy a biztosítókat innovatív megoldásokkal kiszolgáló szereplő a hazai piacon.

Az adás elején elhangzik, hogy az insurtech szektor szereplői bizonyos értelemben nehéz helyzetben vannak az indulás óta. Biztosítási terméket már 5-10 évvel ezelőtt is lehetett online vásárolni, míg a banki és vagyonkezelési megoldások esetén ez csak néhány éve van így. Emiatt az insurtechek hozzáadott értéke elsőre nem számított olyan jelentősnek, ami sokakat a váltásra sarkallt volna. A lenti ábra ugyanakkor azt mutatja, hogy a fintech alszektorok közül finanszírozás tekintetében felzárkozóban vannak az insurtechek. A banki és fizetési technológiák mögött az insurtech szektor kapta a legtöbb finanszírozást. Ebben a mutatóban a szegmens mostanra megelőzi a befektetési banki, vagyonkezelési és szabályozói megoldásokat.

Később az Insurwiz megoldásaira terelődött a szó. A vállalat erőteljesen épít a blockchain technológiára, elsősorban annak transzparens és áttekinthető jellege miatt. Ferenczi Ádám szerint a blockchain szerepe a magasabb színvonalú ügyfélélmény nyújtása. A blockchain adaptációjának növekedéséhez felhasználóknak nem is kell tudniuk arról, hogy igénybe veszik a technológiát. Ehelyett elég ha élvezik annak előnyeit és emiatt igénylik a blockchain technológiát alkalmazó megoldásokat. 

Az adás második felében jutott idő a további insurtech trendek megtárgyalására is. A beágyazott biztosítási megoldások térnyerése várhatóan folytatódni fog és még többen fognak élethelyzet menedzsment modellben igénybe venni biztosítási termékeket. Az online tér jelentőségének növekedésével ugyanakkor a fizikai értékesítés is erős marad majd. Sok termék esetén az ügyfelek igénylik a személyes találkozást és szerződéskötést.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Füredi Júliával, a sparq tech alapítójával beszélgetnek a nők helyzetéről a fintech szektorban. A HR technológiai céget vezető Füredi szerint fontos beszélni erről a kérdésről, mivel a férfiak jelentős mértékben dominálják mind a pénzügyi, mind a technológiai szektort, így a fintechek esetén halmozottan nehéz a nők helyzete. 

Suppan Márton szerint a probléma meglétéhez hozzájárul, hogy nincs elég inspiráló példa a fintech szektorban elhelyezkedni kívánó nők előtt. A probléma a finanszírozási területen is jelen van. A kockázati tőkealapoknak csupán 13,3 százaléka rendelkezik női döntéshozóval, ami a finanszírozási döntéseken is meglátszik. A teljesen női alapítású fintechek a befektetések 6,5 százalékát kapják. A női és férfi alapítókkal is rendelkező fintechek esetén ez a ráta 25,3 százalék Amerikában. Ez két meglehetősen alacsony mutató. 

Az adás második felében a szó átkerül a jelenség mögött meghúzódó okokra. Füredi szerint a finanszírozási döntéshozók bizalmatlanul állnak a nőkhöz és ha be is fektetnek az általuk vezetett vállalatokba, jellemzően jóval kisebb összeget. A folytatásban a résztvevők izgalmas beszélgetést folytattak a jelenlegi nehézségek potenciális forrásáról.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Czeglédi Tamással, a frissen megalakuló Blockchain Koalíció szakmai vezetőjével beszélgetnek.  A Koalíciót a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívták életre. Március elején mi is hosszan írtunk a koalíció létrejöttéről, melynek célja a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepének növelése és a jó gyakorlatok széles körben történő átadása, elterjesztése. 

Czeglédi Tamás szerint a koalíciónak a hazai ökoszisztéma tudásszintjének emelése is fontos célja lesz, legyen szó gazdasági döntéshozókról, illetve a lakosságról. A frissen megválasztott elnökségi tagok számos különböző területről érkeznek. Találnunk a közszférában, egyetemi és tudományos területen, szakmai szervezetekben, valamint a versenyszférában tevékenykedő tagokat is, ami elősegítheti a széles körű pozitív hatások kifejtését. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a kitűzött célok eléréséhez koordinált, elkötelezett munkára lesz szükség a koalíció minden tagjának részéről.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Csontos Attilával, az Accenture szenior menedzserével beszélgetnek. A beszélgetés témáját az Accenture idei év elején publikált kutatása szolgáltatja, ami a 2022-es év tíz legerősebb banki trendjét mutatja be. A kutatásról írt összeállításunk ezen a linken érhető el.

Attila elmondása alapján a kutatás célja nem a jelenlegi, hanem sokkal inkább a feltörekvő trendek feltérképezése volt. A szuperapposodás máris az első helyre kívánkozik, ugyanis egyre több szereplő dönt úgy, hogy megpróbál minden szolgáltatást maga kínálni az ügyfeleknek. Ez a trend idén is folytatódni fog, az egyre több belépő ugyanis extra nyomást helyez a mezőny további részére.

A zöld pénzügyek és az ESG filozófia előretörését is határozottan várja 2022-re az Accenture. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent mindannyiunkra nézve, a pénzügyi szektornak pedig el kell kezdeni priorizálni ezt a kérdést. A dobogó harmadik fokára az innovatív inkumbensek kerültek fel. A várakozások szerint a hagyományos szereplők innovatív termékekkel állnak majd elő az év során. Erre rá is vannak kényszerülve, hiszen a fintechek rengeteg területen diktálják a tempót formabontó megoldásaikkal, így a bankoknak lépniük kell.

Az Accenture 10 legerősebb banki trendje 2022-re:

1. Szuperapposodás
2. A zöld pénzügyek felemelkedése
3. Innovatív inkumbens pénzintézetek
4. Transzparensebb banki díjszabás
5. A személyes kapcsolatok szofisztikálása a bankolásban
6. A digitális fizetőeszközök további érése
7. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a bankolásban
8. Minden korábbinál kényelmesebb fizetési szolgáltatások
9. Digitális bankok felvásárlása a hagyományos szereplők által
10. Intenzív harc a tehetséges pénzügyi, banki szakemberekért

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Polecsák Johannal, a QAN társalapítójával beszélgetnek a kvantumtitkosítástól. A QAN platformon a felhasználók kvantumtitkosítással ellátott okos szerződés alapú megoldásokat fejleszthetnek.

A QAN történetének érdekessége, hogy magát a társalapítót, Johannt is meg kellett győzni a blockchain technológia és az arra épülő megoldások validitásáról. A QAN platformjának középpontjában álló kriptográfia egyike a legérdekesebb felhasználási területeknek. 

Az adásban Johann kifejti a poszt-kvantumtitkosítás legfontosabb előnyeit, hangsúlyozva, hogy a jövőben bizonyosan beálló problémákra már most meg kell kezdeni a reagálást. Mint elmondta, a kvantumszámítógépek egyelőre nem tartanak magas fejlettségi szinten (nagyon magasak a költségeik és mégsem igazán megbízhatók), idővel olyan gépek kerülhetnek kifejlesztése, amelyek könnyedén oldanak meg ma még megoldhatatlannak hitt feladatokat. Ide tartozik a titkosító algoritmusok feltörése is, ami érzékeny személyes és banki adatokat, adott esetben államtitkokat is rosszindulatú felek kezére juttathat.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a francia fintech szektort elemzik. A francia fintechek meglepően ritkán kerültek szóba eddig a műsorban, pedig az öreg kontinens egyik legérettebb ökoszisztémájáról van szó. Párizs pedig London, Berlin és Stockholm mögött a negyedik helyen áll az európai fintech központok rangsorában. Értelemszerűen a legtöbb sikersztori is a fővárosból érkezik.

Franciaország egy kifejezetten diverzifikált piacnak számít. Szép számmal vannak jelen neobankok, KKV bankok és költségmenedzsment szolgáltatók, valamint zöld fintechek. A KKV szektor hagyományosan erős az országban, így nem meglepő, hogy ezen a területen olyan patinás neveket találunk itt, mint az egyaránt unikornisnak számító Spendesk és Qonto. Az insurtech versenyben Európában Németország mögött a második helyen állnak a francia szereplők. A PFM megoldások tekintetében szintén az élmezőnyhöz sorolható az ország. 

Az inkumbensekkel való viszonyt egyre inkább a szimbiózison alapuló partnerségek keresése jellemzi mindkét oldalról: méret és ügyfélszám tekintetében a fintechek többsége nem rivális, de technológia és UI/UX tekintetében jóval előrébb járnak, emiatt a bankok is érdekeltek a kollaborációban. Vannak persze nagyra nőtt vállalatok is, akik a saját területükön még a hagyományos szereplőkkel is versenyre tudnak kelni. Ide tartozik a már említett Spendesk és Qonto, a Lydia pénzügyi szuperapp és a Luko insurtech.