A Sziget Fesztiválon beszélgetettünk Maria Lukash-sal, a Revolut közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetőjével, erről az interjúról mesél Siklós Bence a Fintech Világában is. Az interjúban szó esett a neobank stratégiájáról, a magyar piac jelentőségéről, valamint arról, hogy a Revolut hogyan tervezi levetkőzni az „utazókártya” imázst, és elsődleges pénzügyi szolgáltatóvá válni hazánkban.

A Revolut ma már több mint 60 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és néhány éven belül 100 millióra szeretné növelni ügyfélszámát. Magyarország ebből kiemelt szerepet kap: jelenleg közel 2 millió magyar ügyfél használja a szolgáltatást, és az elmúlt 1–2 évben tapasztalták a legnagyobb bővülést.

Karrier, pszichológia és fintech

Maria Lukash pályafutását az OTP Banknál kezdte marketing területen, majd a Google-nél szerzett tapasztalatokat. Pszichológia mesterdiplomáját szintén hasznosítja a munkájában, hiszen szerinte elengedhetetlen, hogy egy pénzügyi szolgáltató valóban a felhasználók szemszögéből lássa a világot. A Google-t elhagyva kézzelfoghatóbb termékfejlesztési kihívások után kutatott, ekkor érkezett a Revoluthoz. A cég termékfejlesztéseit saját maga is látta, hiszen 2018 óta felhasználója az alkalmazásnak.

Lukash elmondása szerint a Revolut termékfejlesztési filozófiája három pilléren nyugszik: adat, termék és problémamegoldás. Minden új funkció abból indul ki, hogy a felhasználók valódi igényeire adjon választ.

Magyar piac: már nem csak utazóknak

Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felhasználók tranzakcióinak 75 százaléka már belföldön történik. Ez világosan mutatja, hogy a Revolut mára jóval több, mint egy praktikus kártya külföldi utazásokhoz. A növekedésben az előfizetéses szolgáltatások is szerepet játszanak, bár Lukash szerint a több bankszámlával rendelkező ügyfelek ritkán fizetnek több prémium csomagra.

A közép-kelet-európai régió kiemelten fontos a Revolut számára, különösen a valuták sokszínűsége miatt. Ennek részeként a fintech továbbra is tervezi magyarországi fiók megnyitását és a magyar IBAN bevezetését, ami Lukash szerint a bizalom erősítésének kulcslépése lehet.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma 1-es megjelenésétől a bankok zöld vállalásainak gyengülésén át a mesterséges intelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.

Revolut az Audi Forma 1-es csapatánál

A Revolut egyre határozottabban építi globális jelenlétét, most éppen a Forma 1 világába lépve: a brit fintech lesz a 2026-ban rajtoló Audi csapat névadó szponzora. A két márka együttműködése igazán izgalmas: az Audi egy régi múltú, tradicionális, míg a Revolut egy feltörekvő, modern brand. A Revolut világszerte óriási ügyfélbázissal rendelkezik, a partnerség célja pedig a rajongói élmény új szintre emelése – akár rajongói tokenekkel, nyereményjátékokkal és prémium ügyfélprogramokkal.

Repedező klímaszövetségek

Az ESG-hullám nemcsak erősödni, de gyengülni is tud: a HSBC kilépett az ENSZ klímaszövetségéből, és több nagybank is hasonló lépésre készül. Bár a globális felmelegedés kézzelfogható tény, a pénzintézetek zöld ígéreteinek jelentős része Suppan Márton szerint puszta „greenwashing” volt – hangzatos, de kevés konkrét eredménnyel. A politikai támogatás és az ügyfélérdeklődés csökkenése egyaránt gyorsítja a trendet.

AI-milliárdok: OpenAI és Anthropic

A mesterséges intelligencia piaca továbbra is forró, a tőke pedig szinte korlátlanul áramlik. Az OpenAI idén 40 milliárd dollárt szeretne bevonni 300 milliárd dolláros cégértékelés mellett, az Anthropic pedig 5 milliárd dollárt gyűjtött be 170 milliárdos értékeltségen – mindezt néhány év működés után. Bár a cégek még nem nyereségesek, az előfizetői bázis és az árbevétel dinamikusan növekszik, miközben a technológia egyre több iparágat hálóz be.

A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Farkas Adriánt, a Fülöp-szigeteki Munkavállalók Közép-európai Foglalkoztatásáért Szövetség elnökét látták vendégül. A beszélgetés középpontjában a Magyarországon egyre jelentősebb szerepet betöltő filippínó vendégmunkások helyzete, társadalmi és gazdasági hatásai, valamint jövőbeli kilátásai álltak.

Miért éppen a Fülöp-szigetek?

Farkas Adrián elmondta, hogy ma már több mint nyolcezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a szövetségük pedig tíz alapító taggal – köztük logisztikai, turisztikai és élelmiszeripari nagyvállalatokkal – jött létre. A filippínók számos szektorban jelen vannak, az autóipartól kezdve, a turizmuson át az agráriumig. Az ország 7641 szigetből áll, és 116 milliós lakossággal rendelkezik – csak Manilában 20 millióan élnek. Az átlagéletkor 23,4 év, és az aktív, munkaképes korú filippínók 61 százalékát teszik ki a teljes populációnak.

Department of Migrant Workers

A filippínó vendégmunkások külföldi foglalkoztatását a Fülöp-szigeteken egy rendkívül szigorúan szabályozott állami rendszer biztosítja, amelynek élén ma a Department of Migrant Workers áll. Farkas Adrián hangsúlyozta, hogy ez a struktúra nem új keletű:

„Ez egy negyvenéves, nagyon szabályozott, nagyon szigorú rendszer, amelyen keresztül tudnak a munkavállalók elmenni más országokba munkát vállalni.”

A minisztérium célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac tehermentesítése, másrészt annak garantálása, hogy a külföldre távozó filippínók biztonságos és törvényes keretek között dolgozhassanak. A rendszer lényege, hogy csak akkreditált foglalkoztatók alkalmazhatnak vendégmunkásokat – az akkreditáció során több mint tizennégy féle dokumentumot vizsgálnak meg, beleértve a munkakörülmények és a fogadó vállalat működésének ellenőrzését.

Sőt, sok esetben a magyar minisztérium helyi képviselői is személyesen felkeresik a cégeket. Ezzel biztosítják, hogy a filippínó munkavállalók valódi munkahelyeken, tisztességes körülmények között helyezkedhessenek el, elkerülve az illegális toborzásból fakadó visszaéléseket. A rendszer tehát nem csupán a munkavállalók érdekeit védi, hanem a fogadó országok számára is garanciát jelent a megbízható és stabil munkaerőre.

Hol van a legnagyobb igény rájuk?

A legnagyobb kereslet az autóiparban mutatkozik, ahol a gyárak és beszállítók számára kulcsfontosságú a folyamatos munkaerő-utánpótlás. A második helyen a turizmus áll, ahol a vendégmunkások jelenléte különösen a szállodaiparban és vendéglátásban jelent megoldást a munkaerőhiányra. Adrián szerint a filippínók kedvessége és szolgálatkészsége miatt kifejezetten jól illeszkednek a turisztikai ágazat igényeihez. A harmadik legfontosabb terület az agrárium, ahol a mindennapi munkákhoz elengedhetetlen a megbízható és kitartó munkaerő. 

„Az agráriumban is óriási szükség van rájuk: a mezőgazdaságban, például dinnye- vagy zöldségtermesztésben már most is sokan dolgoznak.” – emelte ki.

Emellett más iparágakban, például a feldolgozóiparban, szintén egyre nagyobb az igény filippínó munkavállalókra, különösen ott, ahol a magyar munkaerő nehezen elérhető vagy nem áll rendelkezésre.

Ez a széles ágazati jelenlét azt mutatja, hogy a filippínó munkaerő nem csupán átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is kulcsfontosságú szereplővé válhat a magyar gazdaságban.

Mi...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámmal, a BUPA üzletág vezetőjével beszélt a digitális platform friss nemzetközi díjáról, illetve következő nagy dobásáról.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az MBH Bankhoz köthető BUPA platform. A pénzügyi szektor egyik legrangosabb eseményén, a Euromoney Global Awards for Excellence díjátadón nemzetközi elismerést nyert. A „Best Digital Banking Solution for SMEs in Hungary” díjat Londonban vette át a csapat. Olyan piaci szereplőkkel említik őket így egy lapon, mint a Revolut vagy a Citi.

A Bupa digitális megoldásait az MBH Bank 100 százalékos leányvállalata, az MBH eFIN Technologies Zrt. fejleszti és üzemelteti. A platform az elmúlt években fokozatosan építkezett, ma pedig már több tízezer KKV-t szolgál ki számlázási, cégalapítási és egyéb digitális szolgáltatásokkal.

Hamarosan pedig elindul az Iránytű nevű előfizetéses szolgáltatás is.

A BUPA következő nagy dobása a személyre szabott, automatizált könyvelési javaslatokat, kiadás-kategorizálást és cashflow előrejelzést fog nyújtani a vállalkozóknak. A mesterséges intelligenciával támogatott megoldások az egyes tételek – például egy IKEA-számla – szétbontását és értelmezését is könnyebbé teszik.

A díj apropóján Kovásznai Ádám, a BUPA üzletág vezetője volt a Fintech Világa rádióműsor vendége, ahol Suppan Mártonnal, a Peak alapító-vezérigazgatójával és Érczfalvi Andrással beszélgetett a stratégia sikeréről, az adatalapú működésről és arról, hogyan válik egy magyar platform nemzetközi szinten is kiemelkedővé.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról.

Mi is az a predikciós piac?

A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint

A pápaválasztástól az a globális átlaghőmérsékletig – minden is lehet tét

A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket:

• Lesz recesszió 2025-ben?
• Trump nyeri a következő amerikai elnökválasztást?
• Történik-e katonai konfliktus egy adott ország ellen?
• Milyen lesz a globális átlaghőmérséklet jövőre?

A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma.

Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás?

Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre.

Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában.

A spekuláció és a fedezet között félúton?

Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját.

Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett.

A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet.

A teljes adás a...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését a 2025 júliusában elfogadott új szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.

A MiCA magyar kiegészítése

Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére.

A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet.  A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban.

Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör

A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.

Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.

A végfelhasználók is célkeresztben?

A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.

Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.

Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a digitális vállalati bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt.

Internet előtt indult digitális vállalati bankolás

A Cardinal története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan. 

Azóta az Electra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is.

A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket.

Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három sokkoló fintech sztorit hozott: extrém kriptokereskedők, egy nagyon drága (bukott) brit banki app, valamint a magyar bankszámlákról eltűnt milliárdok álltak a középpontban.

Trenchies: a spekuláció végletei a kriptopiacon

A műsor első részében a „Trenchies” nevű kereskedési jelenség került terítékre. Ez az extrém spekulatív kereskedői stílus mémcoinokkal történő villámgyors adásvételt jelent, ahol a hozam akár másodpercek alatt is elérheti a több száz százalékot. 

A módszer azonban rendkívül kockázatos: egy rossz pillanatban kivett mosdószünet is pénzügyi katasztrófát okozhat. Mint Suppan Márton fogalmazott: ez nem magányos harcosok terepe, hanem jól informált, technológiailag felkészült közösségek terepasztala.

35 milliárdos bukás: a Zing története

A HSBC brit leányvállalata által fejlesztett Zing nevű pénzküldő alkalmazás kudarca is elemzésre került. A bank két év és 35 milliárd forint elköltése után döntött úgy, hogy beszünteti a projektet. 

Az indok: a belső szervezeti kultúra, a túlzott technológiai kötöttség és az elégtelen vezetői támogatás. A Revolut és a Wise példáját követő projekt jó ötletnek indult, de nem tudott versenyképes fintech alternatívát kínálni.

8 milliárd forint három hónap alatt – a digitális bűnözés új hulláma

Az adás zárásaként egy friss MNB-jelentés adatai borzolták a kedélyeket: három hónap alatt 8 milliárd forint tűnt el rosszindulatú tranzakciók révén a magyar lakosság bankszámláiról. A probléma nemcsak technikai, hanem edukációs is – a pénzintézetek jelentős lemaradásban vannak a digitális bűnözéssel szembeni tájékoztatás terén. Suppan szerint törvényi kötelezettséggé kellene tenni az edukációs költéseket, különben a készpénz felé forduló bizalmatlanság marad a fő válaszreakció.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Ángyán Balázzsal, a Számlázz.hu ügyvezetőjével beszélgettek arról a jogszabályi változásról, amely 2025. július 1-től minden hazai vállalkozásra hatással lesz: ezentúl csak elektronikus formában kapják meg a villamosenergia- és gázszolgáltatóktól érkező számláikat, és ezeket digitálisan is kell archiválniuk.

Az új előírás kizárólag nem lakossági felhasználókra, vagyis minden vállalkozás, alapítvány és szervezet érintett, akik nem magánszemélyként kötöttek közüzemi szerződést. Az érintett cégek száma akár százezres nagyságrendű is lehet, beleértve a mikrovállalkozásokat és egyéni vállalkozókat is.

Mi tekinthető elektronikus számlának?

Fontos tudni, hogy mi tekinthető digitális/elektronikus számlának. A jogi megfelelés mellett a kifinomult digitális csalások elterjedése miatt is érdemes tisztában lenni a formátummal. A digitális számla nem csupán egy e-mailben érkező PDF-fájl. Jogilag csak akkor tekinthető érvényesnek, ha:

• elektronikusan kerül kibocsátásra, továbbításra és befogadásra,
• elektronikus formában archiválják, nem elegendő a kinyomtatott verzió,
• az archiválás jogszabályi követelményeknek felel meg: olvashatóság, változatlanság, visszakereshetőség, biztonságos tárolás.

Mi történik, ha nem archiválják helyesen?

A vállalkozás köteles biztosítani, hogy a számlák elektronikus formában visszakereshetők és ellenőrizhetők legyenek. Ellenkező esetben mulasztási bírságra számíthatnak a vállalkozások egy esetleges NAV-ellenőrzés során. Fontos, hogy a számla kinyomtatása nem helyettesíti a digitális archiválást!

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője szerint:

• A legtöbb digitális számlázási rendszer alapvetően nem képes megfelelni az archiválási követelményeknek.
• A Számlázz.hu „Profit” csomagja viszont képes a NAV-tól letölteni a bejövő számlák adatait, és azokat a felhasználó kérésére archiválni is.
• Ehhez azonban az ügyfélnek még fel kell töltenie az e-mailben kapott számlaképet (PDF) a rendszerbe. Ezzel már biztosított a törvény szerinti archiválás, és a számlák 13 évig megőrzésre kerülnek.

Hogyan készüljenek a vállalkozások a jogszabály változásra?

1. Ellenőrizzék, hogy a szolgáltatóknál milyen e-mail címmel szerepelnek.
2. Készüljön fel mindenki arra, hogy júliustól már nem érkezik papíralapú számla.
3. Gondoskodjanak arról, hogy a digitális archiválás megfeleljen a jogszabályoknak.

Az új szabályozás célja hosszú távon előrem

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a bank befektetési szolgáltatások vezetőjével folytatták a digitális befektetések témáját. A fókusz ezúttal a tudatos befektetési döntések meghozatalán, a személyes preferenciák szerepén és a változó gazdasági környezet kihívásain volt.

Mi változott a befektetők fejében?

A befektetők kockázatvállalása jelentősen átalakult az elmúlt években:

• A fiatalabb generációk bátrabbak, hosszabb időtávban gondolkodnak, és könnyebben kísérleteznek új eszközökkel – például kriptovalutákkal.
• Az idősebb korosztályok inkább konzervatív megoldásokban gondolkodnak, és fontos számukra a stabilitás.
• A közös nevező: tudatosabbak a befektetők, és egyre többen keresik a fejlődésre, tudatosság növelésére a lehetőségeket.

Miből választhat ma egy befektető?

Már szinte minden elérhető digitális formában, a befektetőknek és ügyfeleknek azonban mégis érdemes az alábbi szempontokat mérlegelni:

• Platformhasználat: digitális vagy személyes?
• Költségszerkezet: vannak rejtett költségek? Mennyibe kerül a kereskedelem?
• Termékkínálat: Mivel tudnak kereskedni? Hogyan illeszkedik ez a preferenciáikhoz, kockázatvállalásukhoz?

Változó gazdasági környezet = új döntési logika

Az adás egyik központi kérdése volt, hogyan reagálnak a befektetők a geopolitikai kockázatokra, mint a Trump-féle vámháború:

• Óvatosabbá váltak a befektetők, de a piacok már elkezdtek visszakapaszkodni.
• A részvénypiacok továbbra is vonzóak lehetnek, de nagyobb figyelmet és kockázatvállalást igényelnek.
• Azoknak, akik kevésbé aktívan követik a piacot, a befektetési alapok jelenthetnek ideális választást.

Ember vagy algoritmus?

A mesterséges intelligencia térnyerésével új kérdés merül fel: szükség van még élő tanácsadókra? A kérdés jogos, ugyanakkor jelenleg nem tart még ott a technológia, hogy egyik kizárja a másikat.

Aki szereti önállóan kezelni pénzügyeit például egyre több eszközt kap a kezébe az AI tanácsadókkal. Aki viszont bizonytalanak, azoknak fontos lehet a személyes kapcsolat, akár videóbankon keresztül. A közeljövőben a legtöbb szolgáltatónál várhatóan meg fognak jelenni az AI tanácsadók is.

Mi a lélektani határ, amit elvárunk a befektetésünktől?

A beszélgetés során szó esett a hozamelvárásokról is. A szakértők szerint a jelenlegi inflációs környezetben 6–6,5 százalék körüli kamatszint jelenti azt a lélektani határt, ami mellett az ügyfelek többsége már hajlandó befektetni – de a magasabb hozamért vállalni kell a kockázatot.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.