dásában Érczfalvi András műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója megvizsgálja, hogyan vált a fizetés és vásárlás “élményből” egy mindennapi háttérfolyamattá, amelyet már alig tudunk nyomon követni.

Fizetés, ami már nem fizetés – hanem láthatatlan nyelv

A Fintech Világa legújabb adásában Kajum Danival, a Peak tanácsadójával arról beszélgetünk, hogyan változott meg gyökeresen az, amit fizetésnek hívtunk – és miért állítja Dani, hogy a fizetés ma már inkább egy „nyelv”, mint egy cselekvés.

Régen a fizetés egyetlen mozdulat volt: pénzt adtunk, cserébe kaptunk valamit. Ma viszont egy láthatatlan, háttérben futó folyamat, amely a mindennapjaink szövetébe épült be. Sokszor úgy fizetünk, hogy szinte fel sem fogjuk – csak csipog egy terminál, levonódik egy előfizetés, vagy elindul egy gördülékeny szolgáltatás a háttérben.

Vasrudaktól a láthatatlan tranzakciókig

Az adás egy nagyon plasztikus kontraszttal indul:

• valaha 20 centis vasrudakkal fizettek a kelták – ez volt a „pénz”, az övön csörgött, látható és súlyos volt,
• ma pedig bankkártyával, telefonnal, órával, rollerrel, hűtővel fizetünk – és jó eséllyel nem is figyeljük, hogy éppen tranzakció történik.

Hogyan tűnt el a fizetés, mint élmény a szemünk elől, miközben a tranzakciók száma megtöbbszöröződött? Ami régen egy hónapnyi pénzmozgás volt, azt ma egy egyetemista délelőtt „elintézi”. Mindeközben pedig van, hogy nem is nyúl a pénztárcájához, mert már nincs is nagyon mire.

Konkrét példák is előkerülnek:

• tömegközlekedés: jegyiroda helyett elég a kártya a metrókapunál;
• rollerek és mikromobilitás: QR-kód, csilingelés, megyünk – a fizetés a háttérben zajlik;
• autópálya, parkolás, előfizetések, streaming, randialkalmazások – minden apró élethelyzetre külön digitális szolgáltatás és külön fizetés épült rá.

A fizetés így válik folyamatos, halk háttérzenévé: mindig szól, de ritkán figyelünk rá.

A fizetés mint rendszerek közti nyelv

A modern fizetés valójában rendszerek közötti kommunikáció. Egyetlen tranzakció alatt rengeteg folyamat fut le a háttérben, különböző rendszerek között, amelyek olyan kérdésekre adnak választ, mint:

• Ki vagy, hogyan azonosít a rendszer?
• Jogosult vagy-e a hozzáférésre?
• Van-e pénz a számlán?
• Mit veszel: terméket, szolgáltatást, hozzáférést, élményt?
• Hol történik mindez, mennyiért, milyen adóval, milyen kedvezménnyel?
• Kit illet a pénz, és mikor tekintjük véglegesnek a fizetést?

Ezt a „párbeszédet” már nem mi folytatjuk, hanem a háttérben futó rendszerek. Mi legfeljebb jóváhagyjuk, vagy még azt sem, ha automatikus levonásról, előfizetésről, háttérben futó fizetési folyamatokról van szó.

Kényelem kontra kontroll – tudjuk még, mennyi pénzünk van?

Az adásban szóba kerül a láthatatlanság ára is. Miközben a fizetés gyorsabb, kényelmesebb, és élmény szinten szinte súrlódásmentes, közben könnyebben veszítjük el a kontrollt.

• alig emlékszünk, mire fizettünk elő,
• ritkán nézzük végig az értesítéseket,
• nem mindig tudjuk, hogy mennyit költöttünk aznap.

Az új fogyasztói szokások miatt kiemelten fontossá vált a tudatos pénzügyi önellenőrzés (időnként végignézni az előfizetéseket, levonásokat), és az alapvető pénzügyi edukáció – ideális esetben már családban, iskolában.

...

alapítója az AI jövőjét vizsgálta: lehet majd szuperapp a ChatGPT-ből, és mikor válhat a bankolás chat-alapúvá?

Már régóta velünk van az AI a bankolásban – csalásdetektálás, tranzakciók elemzése, automatizáció. Ezek viszont a „régi típusú” megoldások, és nem azok a látványos, generatív AI-eszközök, amiket ma például ChatGPT-ként ismerünk. 

Most viszont fordulóponthoz érkeztünk: megjelent a demokratizált, nagy nyelvi modellekre épülő AI, amely egy kicsit mindenhez is ért. A trend ugyanakkor, hogy a tudása egyre mélyebb lesz, a közeljövőben pedig már a pénzügyekhez is jól fog érteni.

Egy pénzügyi szuperapp születése?

Az adás apropója egy friss, sokatmondó lépés: az OpenAI felvásárolta a ROI nevű fintech startupot, amely személyes pénzügyi menedzsment appot fejlesztett. A történetben csavar, hogy az appot le is kapcsolták, a felhasználókat elköszönő üzenet fogadta – tehát nem klasszikus „bővítjük a szolgáltatásportfóliónkat” jellegű akvizíció történt.

A technológia, a logika, a csapat és az alapító viszont nem tűnt el – csak átköltözött az OpenAI-hoz. Márton szerint ez sokkal többről szól, mint egy sima „equihire”:

• az OpenAI nem marad meg egy általános csetfelületnek,
• a ChatGPT-ből egyfajta AI-alapú szuperapp és marketplace kezd kialakulni,
• ahol harmadik felek – köztük bankok, fintech-ek, szolgáltatók – saját mini-appokat, szolgáltatásokat építhetnek a chat felületre.

Nem kell majd külön appot letölteni, regisztrálni, menüket böngészni: elég egy kérdés a chatben, és a háttérben egy pénzügyi „app” dolgozik helyettünk – akár úgy, hogy már a havi cash-flow-t elemzi, optimalizálja, vagy megmondja, hol érdemes számlát nyitni.

AI mint új banki interfész – esély vagy veszély a pénzintézeteknek?

Ez az új, AI-chat alapú interfész valószínűleg fontosabb lesz, mint bármelyik netbank vagy mobilapp. Az emberek egyre kevésbé akarnak appokat letölteni, weboldalakat böngészni, árakat és díjakat Excelben összehasonlítgatni. Inkább azt szeretnék, hogy valaki megmondja:

• „Hol nyissak számlát?”
•  „Melyik bankszámla a legolcsóbb nekem?”
• „Hogy hozzam ki nullára a hónap végét?”

És ez a „valaki” könnyedén lehet egy AI Asszisztens, amely mindent tud rólunk a pénzügyi lábnyomunk alapján, aggregálhatja a banki ajánlatokat, fintech-szolgáltatásokat, és ajánlhat konkrét bankot, konkrét terméket egyetlen válaszban.

Ez óriási kihívás a bankoknak, fintekeknek és bigtecheknek, viszont hatalmas lehetőség is. Főleg azoknak, akik ügyesen építkeznek az új AI ökoszisztémában.

Az adásban továbbá szó esik az AI-bankár adatvédelmi és szabályozási kockázatairól, valamint arról, mikor fogjuk AI-ra bízni a pénzünket. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá. Ezúttal viszont nem a pozitív fejlemények, hanem a csalódást keltő trendek kerültek előtérbe. Vendégük, Qayum Dániel, a Peak tanácsadója segít feltérképezni, melyek azok az irányok, amelyek megtorpantak vagy új irányt vettek.

Nagy hype övezte az ESG-t, inkább greenwashing lett belőle 

A fenntarthatósági (ESG) kezdeményezések az elmúlt években óriási figyelmet kaptak, különösen a fintech szektorban. Azonban az ESG-ről inkább a “greenwashing” jut először eszünkbe. A karbonlábnyom-kalkulátoroktól kezdve a rendezvények zöldítéséig sok kezdeményezés indult el, ám ezek üzletileg nehezen igazolhatók. Bár az ötlet sokszor tetszetős, a működtetés költséges, az ügyféligények pedig elmaradtak a várakozásoktól.

Qayum Dániel konkrét számokkal is alátámasztja a trend visszahúzódását: a vállalati jelentésekben az ESG-említések aránya 2023 és 2024 között 40%-ról 25%-ra csökkent. A globális NetZero Banking Alliance szétesése is jól jelzi, hogy az egységes, szervezett ESG-törekvések helyét egyre inkább az egyedi, diszkrétebb megközelítések veszik át.

Szabályozási keretek fojtják meg az open bankinget

Az open banking hosszú évek óta a fintech és pénzügyi szektor egyik nagy ígérete. Európában a PSD2, majd a PSD3 szabályozás tette kötelezővé az adatok megosztását. Üzleti értelemben a modell azonban továbbra sem futott fel úgy, ahogy azt sokan remélték. A Plaid és a JP Morgan esete jól mutatja, hogy a banki adatokhoz való hozzáférés piaci alapon drágul. Bár van lehetőség üzleti modellek kialakítására, azok fenntarthatósága még nem megoldott.

Suppan Márton rámutat: az EU-s szabályozás – amely előírja, hogy az alapbanki adatokat ingyenesen kell elérhetővé tenni – valójában versenyhátrányt jelent az európai szereplők számára. Az amerikai piacon ugyanis mindez piaci alapon működik, így egyes cégek több bevételhez juthatnak ugyanazon szolgáltatásokért, mint európai társaik.

Banking-as-a-Service: a jó ötlet, ami nem működik

A „banking-as-a-service” (BaaS) koncepció – vagyis banki szolgáltatások technológiai kiszervezése – szintén nagy reményekkel indult. A valóság azonban mást mutat. A szabályozás szigorodása, a technológiai integráció nehézségei, és az olyan szereplők, mint a Revolut gyors térnyerése megnehezítette a BaaS-modellre épülő cégek dolgát.

Suppan szerint a Peak korábbi nemzetközi sikerei is jól mutatják, mennyire működőképes volt ez a modell a 2010-es években. Azonban az elmúlt években az ügyféligények, a compliance korlátok és a piaci szereplők változása elhozta a megtorpanást. A one-stop shop megközelítés helyett ma inkább egyedi, személyre szabott megoldásokra van szükség – ez pedig költségesebb és nehezebben skálázható.

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadták. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon. 

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október végén tette közzé a Kripto tv.-hez kapcsolódó részletszabályokat. Ez a rendelet határozza meg, hogyan kell Magyarországon a kriptovaluta-tranzakciók validálását kezelni – vagyis mikor és kinek kell engedélyt kérnie, és kik mentesülnek alóla.

A műsorban a szakértők arra keresik a választ, hogy mit jelent mindez a magánfelhasználókra, a kriptós vállalkozásokra, valamint a nagy nemzetközi tőzsdékre nézve. Vajon tényleg börtönbe kerülhet bárki, aki kriptóval vált vagy kereskedik? Milyen új fogalmakat hoz a szabályozás, és mi változik a mindennapi gyakorlatban?

Mit mond ki az SZTFH-rendelet?

A most megjelent szabályozás részletesen leírja, kik és milyen feltételek mellett lehetnek validációs szolgáltatók, vagyis azok a szereplők, akik ellenőrzik a kriptós tranzakciókat. A validálás célja a pénzmosás és a visszaélések megelőzése. Ugyanakkor a jogalkotó igyekezett világos határt húzni a magánfelhasználók és a szolgáltatók között.

• A magánszemélyek esetében az egyik legfontosabb könnyítés, hogy a kriptó–kriptó váltások mentesülnek a validációs kötelezettség alól.
• Ugyanakkor a kriptó–fiat váltások (például forintra) értelmezése még nem teljesen egyértelmű – itt a szakma is finomhangolásra számít.
• A decentralizált tőzsdék (DeFi) használata szintén mentesített, hiszen a gyakorlatban lehetetlen lenne több millió mikrotranzakciót egyenként validálni.

„A jogalkotó ezzel inkább a nagyléptékű, szándékosan rejtett pénzmozgásokat akarja szűrni, nem a hétköznapi felhasználót” – mondja Urbán Viktor.

A BTK és a „jogosulatlanság” kérdése

A beszélgetés egyik központi témája a büntetőjogi háttér. A BTK ugyanis továbbra is tartalmaz egy új passzust, amely a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” végzését büntetendőnek minősíti.

„Ezt a bűncselekményt csak tudatosan lehet elkövetni. Nem fog senki véletlenül börtönbe kerülni, mert nem tudta, mi a validáció. De aki szándékosan kerüli meg a rendszert, például pénzmosás céljából, az komoly kockázatot vállal.”

- emelte ki Urbán Viktor.

A hallgatók számára ez annyit jelent: aki magáncélra vált vagy kereskedik, az nyugodtan folytathatja, amit eddig. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a választott tőzsde rendelkezzen validációs engedéllyel.

A műsorban továbbá megfejtettük, kik lehetnek valicációs szolgáltatók, illetve miért szigorúbb a magyar szabályozás az EU-s átlagnál. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki mindemellett a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője. Az adás középpontjába a Bitget 2.0, a világ első “univerzális tőzsdéje” került.

A Bitget legújabb fejlesztése, a Bitget 2.0 röviden a UX (Universal Exchange) megnevezést kapta. A Bitget új irányvonalának célja, hogy összehozza a tradicionális pénzügyeket, a centralizált (CeFi) és a decentralizált (DeFi) kriptovilágot egyetlen, átlátható és biztonságos platformon. 

AI, biztonság és átláthatóság

Fruzsina szerint az univerzális tőzsde lényege, hogy mindenből a legjobbat ötvözze: a decentralizált rendszerek átláthatóságát a centralizált tőzsdék biztonságával, miközben a mesterséges intelligencia (AI) támogatásával egyre okosabb, felhasználóbarátabb eszközöket ad a kereskedők kezébe.

Az AI a Bitget új rendszerében aktív segítőként jelenne meg: elemzi a piaci mozgásokat, tanácsot ad, tanítja a felhasználót, és képes felismerni a szokatlan trendeket vagy kockázatos helyzeteket. Az algoritmus folyamatosan tanul, és a tapasztalt kereskedők mellett a kezdőknek is segítséget nyújt abban, hogy biztonságosabban és tudatosabban mozogjanak a kriptovilágban.

A Bitget felhasználók kriptóban kérnék a nyugdíjat

A cég egy friss, kelet-európai kutatása meglepő eredményt hozott: a felhasználók 85%-a hajlandó lenne a nyugdíját akár kriptóban is elfogadni. Ez a kriptóba vetett bizalom nem csupán a fiatal generációra jellemző. A Z generáció tagjai már gond nélkül fizetnék a nyaralásukat is kriptóban, sőt akár a teljes fizetésüket is így kérnék. Ugyanakkor a 30–50 éves korosztály is bizalmas, főleg akik az elmúlt években megismerték a digitális pénzeszközök világát.

A műsorban az is kiderült, hogy a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők és a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. 

A beszélgetésben szóba került a 24/5-ös kereskedési modell is. Ez a modell a hagyományos piacok ritmusát követve öt napos kereskedési hetet kínál, ezzel is csökkentve a kriptó világára jellemző árfolyam-ingadozást és állandó feszültséget. Fruzsina szerint a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Balogh Dávidot fogadja, online marketing- és AI-szakértőt, az AI Boost alapítóját, aki 300+ hazai KKV AI-bevezetési projektjének tanulságait hozta el. A fókusz: hogyan lesz a „szexi” eszközből tényleges költségcsökkentés, hatékonyságnövekedés és döntéstámogatás?

Az AI-érettség három szintje – és miért a harmadik számít

Balogh Dávid a KKV-k AI érettségét három szintre sorolja be annak megfelelően, hogy milyen eszközöket milyen feladatokra használnak. Ezek alapján:

1) Alapeszközök – ChatGPT/Gemini használata „heti pár prompt” esetében.
2) Szakosodott appok – Canva AI, Jasper stb., amelyeket konkrét feladatokra építenek be az operatív feladatokba.
3) AI-asszisztensek / autonóm workflow-k – komplett feladatkörök részbeni kiváltása, 10× termelékenység növekedés ott, ahol jól megtervezett a folyamat. A valódi megtérülés itt kezdődik.

Példaként hozott pár kkv-knak szóló megoldást is. Az egyik megoldása, amely bármilyen méretű cégre alkalmazható a készlet- és szezonalitás-alapú előrejelzés. Értékesítési/fogyasztói trendek + hirdetési adatok + szezonfaktorok alapján a rendszer napi döntéstámogató e-mailt küld: mit, mikor, mennyit érdemes rendelni – indoklással. A döntés emberi marad, az elemzés és javaslat viszont AI támogatott.

Tipikus akadályok és megoldások

Több mint 300 AI bevezetés után átfogó képet kaptak a magyar kkv-k AI-hoz való hozzáállásához. A bevezetések során tapasztalt tipikus akadályokat három fő kategóriába sorolta: 

• Idő és tudás – a vezetők leterheltek; kell egy AI-gondolkodásmód és alap prompt-/eszköztudás.
• Csapatellenállás – nem „emberkiváltás”, hanem munkaidő-felszabadítás magasabb hozzáadott értékű feladatokra. Aki automatizálja a saját munkáját, nyer; aki nem, veszít.
• Irányítás és adatbiztonság – alulról jövő kísérletezés helyett felülről szervezett, szabályozott bevezetés (adatkezelés, jogosultságok, eszközpolitika).

Mit tegyen most a KKV?

• Vezetőknek: indítsanak top-down AI-programot, definiálják a folyamatokat és a biztonsági kereteket, mérjék a megtérülést.
• Munkavállalóknak: azonnal kezdjék el használni az AI-eszközöket a saját feladataikra; hozzanak mini-automatizmusokat (workflow-k) és mutassák meg az eredményt.
• Időtáv: a következő 1–2 év a túlélésről és hatékonyságról szól; 3–5 év távon nagy piaci átrendeződés jön. Aki most épít “AI-izomzatot”, skálázásra készül.
  
  

„Nem az van veszélyben, aki automatizálja a saját munkáját – hanem az, aki nem.”

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptoszektor múlt heti ámokfutását vette górcső alá: percek alatt történelmi léptékű likvidálási hullám söpört végig a szektoron, a Bitcoin 122 ezerről 102 ezer dollárig szúrta le, a teljes piaci kapitalizáció pedig rövid időre közel ezermilliárd dollárt zsugorodott, végül kb. 500 milliárdos mínuszban zárt a nap végén.

Mi robbantotta be a dominókat?

A gyújtószikrát egy vámháborús üzenet adta: Donald Trump bejegyzése a Kínára tervezett 100%-os vámról azonnali kockázatkerülést indított el a globális piacokon. Az amerikai részvényindexek egy nap alatt 2–3,5% közti esést könyveltek el, a kockázatosabb eszközök (köztük a kripto) pedig áttételesen, felerősítve reagáltak.

Miért lett „soha nem látott” a kriptoesés?

1) Túlfűtött long tőkeáttét

Az ETF-ek rajtja és az új csúcsok után sokan tőkeáttételes long pozíciókkal ültek a trendre. Amikor az ár megindult lefelé, láncreakciós kényszerzárások indultak: 24 órán belül 1,5 millió ilyen pozíciót likvidáltak, 9,5 milliárd dollár értékben; ebből ~8 milliárd long volt.

2) Piaci manipulációs gyanú

A zuhanást megelőző percekben egy „bálna” egy nagy short ügylettel lépett, amely ~200 millió dollár nyereséget termelt villámgyorsan. Bizonyítani ilyesmit szinte lehetetlen, de az időzítés miatt felvetődik a manipuláció lehetősége.

3) Technikai zavar a legnagyobbnál

A Binance több altcoinnál rövid időre „0 dolláros” ármegjelenítési hibát jelentett. A szolgáltató később kártalanított (~283 millió USD), külső támadást tagadott, de a pánik és a visszaépülés hullámát ez is erősítette.

A leszúrás után az árak részben visszaugrottak (a Bitcoin ~115 ezerig is), sőt egyes tokenek (pl. BNB) történelmi csúcsot ütöttek pár napon belül. A nagy képben a fő trend még tart, de a „minden nap új csúcs” eufóriáját felváltotta a óvatosabb kockázatvállalás.

Tanulságok: fegyelem, nem eufória

1) Stratégia nélkül nincs kripto

• Belépési–kilépési terv: előre rögzített szintek, részleges profitrealizálás.
• Nem a 10–20× a norma: rövid, extrém időszakokban előfordul, de nem tervezhető.

2) Tőkeáttét: kétélű kard

• Csak tudatos kockázatkezeléssel, szigorú stopokkal és alacsony leverage-dzsel.
• A „biztosnak tűnő” trendben is jöhet pillanatok alatt 10–20% ellenmozgás.

3) Likviditási és technikai kockázat

• Limit megbízások hasznosak, de rendszersokknál előfordulhat csúszás.
• Platformkockázat létezik: nagy szolgáltatóknál is jöhet hiba. Diverzifikáld a kereskedési és tárolási helyszíneket.

4) Információ ≠ impulzus

• A híráram gyakran érzelmeket tol fel; a döntés legyen elemzésalapú, nem FOMO.
• A hosszú távú kép számít: a napi gyertyák helyett nézd a struktúrát.

Röviden: nem a vihar az újdonság – hanem, hogyan vitorlázol benne

A kriptopiac volatilis marad, és érzékenyen reagál a makrohírekre. A mostani likvidálás emlékeztető: a trend nem egyenlő garanciával, a tőkeáttét pedig nem ingyenebéd. Aki stratégiát, kockázatkezelést, fegyelmet és edukációt tesz az első helyre, annak...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.

Néhány éve a metaverzumot a következő generációs internetté kiáltották ki. A vízió egy hatalmas virtuális tér volt, ahol a valóság és a digitális világ összeér, és ahol avatárokkal dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk.

A Facebook is erre tette fel a jövőjét: 2021-ben Meta névre váltott, ezzel is jelezve, hogy a vállalat teljes erővel a metaverzum építésébe kezd.

Csakhogy a várakozásokhoz képest a projekt óriási veszteségeket hozott: a Meta Reality Labs részlege 2025 elejére 68 milliárd dolláros mínuszt halmozott fel. Nem csak ők jártak így – a Disney, a Microsoft és más nagyvállalatok is leállították vagy visszavágták metaverzum-fejlesztéseiket.

A hype vége: drága eszközök, üres terek

A „metaverzum-lufi” kipukkadásának több oka volt:

• A VR/AR eszközök drágák és kényelmetlenek, a tömeges használatra nem elég vonzóak.
• A Covid-időszak lezárultával az emberek visszatértek a valós térbe – csökkent az igény a virtuális menekülőutakra.
• 2022-ben pedig megérkezett a ChatGPT, amely azonnal elvitte a figyelmet és a befektetéseket egy újabb technológiai forradalom felé: az AI-hoz.

A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás – és a „metaverzum” szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem „spatial computing” (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat.

Az ipari metaverzum köszöni szépen, jól van

A metaverzum tehát nem halt meg, csak irányt váltott. A grandiózus, mindent magába olvasztó világ helyett specifikus, üzleti célú megoldásokban él tovább.

Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk.
Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal a világ másik felére „kapcsoltak be”: vendégük Kovács Christian, a Remarc Property Group társtulajdonosa volt, aki Bali szigetéről jelentkezett. A beszélgetés középpontjában a szigeten lévő luxusingatlan-fejlesztések és a magyar befektetők növekvő szerepe, valamint a blokklánc-alapú ingatlanbefektetések álltak.

Ötcsillagos fejlesztések és magyar befektetők az egzotikus szigeten

Kovács Christian négy éve költözött Balira, ahol a Remarc Property Group révén ma már ötcsillagos kereskedelmi és lakókomplexumokat fejleszt. A cég jelenleg 117 ingatlant épít, amelyek közül több mint 50-et magyar befektetők finanszíroznak – ez önmagában is mutatja, hogy Bali már nemcsak a turisták, hanem a befektetők számára is komoly vonzerőt jelent.

A vállalat Dubajban és Szaúd-Arábiában is aktív, és ezekből a piacokról is egyre több tőke áramlik Balira. Kovács szerint a befektetőket a gyors hozam, a turizmus bővülése és a sziget hosszú távú gazdasági stabilitása vonzza.

A tokenizáció lehet az ingatlanpiac következő forradalma

Az ingatlanok tokenizációjának jövőjéről is szó esett. Ez egy blokklánc-technológián alapuló modell, amely lehetővé teszi, hogy egy valós eszköz, például egy villa vagy épületkomplexum, digitális tokenekre legyen bontva. Minden token egy-egy tulajdoni hányadot képvisel, így akár kisbefektetők is részesedhetnek prémium projektekből, néhány száz dollár befektetésével.

„Minden tokenizálva lesz, az ingatlanpiac is. A jövő befektetései a blokkláncon születnek meg” – mondta Kovács Christian, aki szerint az új generáció már nem bankban tartja a pénzét, hanem digitális eszközökben gondolkodik.

A szakember hozzátette: Indonézia, amely már a BRICS-országok közé tartozik, a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, ahol a kriptovaluták és tokenizált eszközök használata gyorsan válik mindennapossá.

Átláthatóság és bizalom: kamerák a fejlesztések felett

A Remarc Property Group nemcsak a luxust, hanem az átláthatóságot is kiemelt értéknek tekinti. A fejlesztések helyszínein több mint tucatnyi kamerán keresztül követhetők az építkezések, így a befektetők a világ bármely pontjáról valós időben láthatják, hol tart a projekt.

„A transzparencia a bizalom alapja. Aki látja, hová kerül a pénze, az vissza is tér a következő projektre” – hangsúlyozta Kovács.

A cél nem rövid távú nyereség, hanem egy hosszú távon fenntartható, több ezer befektetőre épülő ökoszisztéma felépítése, ahol minden fél biztonságban érzi a tőkéjét.

Ázsia az új gazdasági központ – Bali a következő nagy hullám

Kovács szerint a következő 5–10 év a délkelet-ázsiai gazdaságok robbanásáról fog szólni. Miközben Európa stagnál, és Dubaj elérte növekedésének csúcsát, Indonézia és azon belül Bali lehet az új befektetési központ, különösen az új főváros, Nusantara fejlesztésével.

„Európát el kell felejteni a következő évtizedben. Most Ázsia korszaka jön, és Bali a kapu ehhez a világhoz” – fogalmazott a vállalkozó.

A kormány már most szigorúbb szabályozást vezet be, hogy a fejlesztések mellett megőrizze a sziget természeti és spirituális karakterét, így Bali hosszú távon is fenntartható célpont maradhat.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.