A globális AI-verseny látványos fordulóponthoz érkezett. Míg 2024-ben a kínai nagy nyelvi modellek részesedése alig volt érzékelhető, 2025-re már közel 30 százalékot hasítottak ki a globális piacból. Ráadásul nemcsak felzárkóztak az amerikai élmezőnyhöz, hanem árban is komoly nyomást helyeztek a piacra. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a PeakX vezetőjével beszélgetett arról, mit jelent ez a fordulat Európa és a vállalatok számára.

30% - de főként hazai pályán

A növekedés mögött elsősorban a kínai és ázsiai belső piac robbanása áll. A kínai lakosság korábban kevésbé használta az AI-eszközöket, 2025-re viszont tömegesen kezdte el alkalmazni őket. Ha ehhez hozzávesszük Ázsia demográfiai súlyát, a 30 százalék már kevésbé meglepő.

A geopolitika tovább erősíti ezt a folyamatot. Az amerikai piacon nem használhatók kínai modellek, Kínában pedig nem elérhetők az amerikai megoldások. A két blokk lényegében saját ökoszisztémát épít, ami mesterségesen is gyorsítja a belső terjedést. A számok mögött azonban valós felhasználók és valós adaptáció áll.

Európa: szabályozásban erős, de nagy a technológiai függőség

A beszélgetés egyik kulcsállítása, hogy Európa gazdasági és technológiai ütközőzónává vált. Miközben az EU szigorú szabályozási környezetet teremtett a GDPR-ral és az AI Acttel, az infrastruktúra döntően nem európai kézben van. A cloudpiac túlnyomó része amerikai hyperscalerekre épül, ami adatszuverenitási kérdéseket vet fel, különösen a Cloud Act fényében.

Az ellentmondás nyilvánvaló: az EU szigorú normákat állít, de közben a technológiai motorok az Egyesült Államokban és Kínában működnek. A vállalatok ezért gyakorlatilag rákényszerülnek arra, hogy külső technológiára építsenek.

Le lehet kapcsolni a villanyt?

A függés nem feltétlenül drámai formában jelenik meg. Sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy egy új modell nem válik elérhetővé az EU-ban, vagy az árak emelkednek jelentősen. A felhasználók már most is tapasztalhatják, hogy bizonyos AI-funkciók késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg Európába. Ez a kitettség üzleti szempontból komoly kockázat, különösen akkor, ha egy vállalat kritikus folyamatait egyetlen külső szolgáltatóra építi.

A kiút: nyílt forráskód és saját infrastruktúra

Az egyik lehetséges megoldás a nyílt forráskódú modellek alkalmazása. Mind amerikai, mind kínai oldalon léteznek olyan modellek, amelyek saját európai infrastruktúrán futtathatók. Ez nem ideológiai, hanem kontrollkérdés: ha a vállalat saját szerveren, saját adatkezelési keretek között működteti a modellt, csökkenti a geopolitikai és szolgáltatói függést. Ez azonban technológiai és pénzügyi felkészültséget igényel, nem pusztán egy gyors implementációt.

Mit tudnak valójában a kínai modellek?

A PeakX saját mérési rendszere a magyar Nemzeti Kompetenciamérés feladataival tesztelte a modelleket, nem laboratóriumi benchmarkokkal. Az eredmények szerint a kínai modellek teljesítménye csak néhány százalékkal maradt el a top amerikai modellek mögött, miközben költségben akár 80–90 százalékos előnyt is mutattak. A különbségek ráadásul finomhangolással tovább csökkenthetők, ami azt jelenti, hogy a minőségi rés gyorsan záródhat.

Árháború és geopolitikai játszma

A kínai térnyerés nem csupán technológiai verseny, hanem geopolitikai küzdelem is. Szankciók, exportkorlátozások és piacszabályozási döntések alakítják a mezőnyt. Ugyanakkor a verseny árleszorító hatása a vállalatok számára kedvező lehet, ha tudatosan választanak technológiát. A kérdés már nem az, hogy melyik modell a legjobb, hanem az, hogy melyik illeszkedik leginkább az adott felhasználási célhoz és kockázati profilhoz.

Európa szerepe és az integrátorok felelőssége

Európa jelenleg inkább szabályozási, mint technológiai vezető szerepet tölt be. A valódi...

Londonban járni önmagában is inspiráló élmény, de amikor az ember Európa legnagyobb oktatástechnológiai expóján, a BETT (British Educational Technology Show) Londonon vesz részt, akkor egész másként kezd gondolkodni a jövőről. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett a konferencián szerezett tapasztalatokról, hogy mit láttak és mit tanultak, illetve hogy miért lehet sorsdöntő az oktatás jövője szempontjából az, ami most történik a mesterséges intelligencia körül.

Egy expó, ami minden eddigit felülírt

A BETT nem csak egy konferencia. Az Excel London hatalmas területén megrendezett esemény Európa legnagyobb, globálisan is meghatározó oktatástechnológiai találkozója. Suppan elmondása szerint számára különösen érdekes volt a helyszín, hiszen fintech karrierje is innen indult több mint egy évtizeddel ezelőtt - ám most valami egészen mással szembesült.

Míg a korábbi fintech expók is nagynak számítottak, a BETT ezekhez képest négy-ötször akkora volt. Több száz (egyes becslések szerint 650–850 kiállító) próbálta bemutatni, hogyan gondolkodik az oktatás jövőjéről. Hardverek, szoftverek, platformok, adminisztrációs rendszerek, tanulást támogató megoldások - gyakorlatilag minden, ami az iskolák világához kapcsolódik. És igen: volt magyar stand is, több kifejezetten ígéretes hazai oktatási innovációval.

Miért ment a Peak a BETT-re?

Bár a Peak neve elsősorban fintech megoldásokhoz kötődik, a londoni út nem elsősorban pénzügyi fókuszú volt. A cégcsoport AI-üzletágán, a PeakX-en belül ugyanis már több, aktívan futó oktatási mesterséges intelligencia projekt is működik.

A cél egyértelmű volt:
– visszamérni a piacot,
– megnézni, hogy a Peak stratégiája mennyire előremutató,
– és felmérni, hogy hol tartanak a nemzetközi versenytársak.

A Peak olyan hiperperszonalizált oktatási platformokon és AI-ügynökökön dolgozik, amelyek a tanulási folyamatot teljesen a diák igényeihez szabják - tempóban, formátumban és módszertanban is. A nagy kérdés tehát az volt: előrébb járnak, lemaradásban vannak, vagy fej-fej mellett haladnak a piaccal?

Meglepő válasz: az AI az oktatásban még gyerekcipőben jár

A válasz sok szempontból megnyugtató - és egyben riasztó is. Bár a mesterséges intelligencia szinte minden standon megjelent valamilyen formában, Suppan szerint az oktatási AI-megoldások többsége még rendkívül kezdetleges. Kevés igazán komplex, rendszerszintű megoldást láttak, inkább egy-egy részproblémára fókuszáló eszközöket.

Ez azt jelenti, hogy a Peak iránya kifejezetten erősnek tűnik. Ugyanakkor a piac éhes az egyszerűbb, gyorsan bevezethető megoldásokra is.

Fintech az iskolában: szűk, de izgalmas piac

A BETT-en fintech cégek is feltűntek, elsősorban az iskola–szülő–diák hármas pénzügyi folyamataira fókuszálva. Ilyen volt például a ParentPay, amely több tízezer iskolát és milliós felhasználói bázist szolgál ki az Egyesült Királyságban.

Ezek a megoldások az iskolai befizetéseket, kirándulásokat, étkezéseket, biztosításokat kezelik. Egy olyan piacot, amely Közép-Kelet-Európában gyakorlatilag nem létezik, miközben Nyugat-Európában teljesen természetes.

Big Tech háború az iskolákért

A kiállítók között természetesen ott volt a Big Tech teljes arzenálja: Google, Microsoft, Apple és Amazon. Suppan szerint kifejezetten látványos volt a Google–Microsoft rivalizálás, amely az oktatási intézményekért zajlik.

Az iskolák nem csupán felhasználók, hanem hosszú távú belépési pontok: aki ott nyer, az évtizedekre beágyazódik. Nem véletlen, hogy a cégek eszközökkel, támogatásokkal, komplett ökoszisztémákkal próbálják „levenni a lábukról” az intézményeket.

Az izlandi példa: amikor a diák dönt

A beszélgetés egyik legerősebb része az izlandi oktatási modell bemutatása volt. Ott a diákok nem kész...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Krocsek Attilával, a BlockBen vezérigazgatójával beszélgetett arról, hogyan forgatja fel gyökeresen az európai kriptopiacot az új MiCA-szabályozás, és hogy milyen hatása van az SZTFH-rendeletnek itthon. Szó esett piaci kivonulásokról és túlélési stratégiákról, a BlockBen mögött álló nyolc év munkájáról, valamint arról is, miért lehet a szabályozás most először nem fék, hanem versenyelőny a felkészült kriptoszolgáltatók számára.

Vérfürdő vagy megtisztulás? – átalakulóban az európai kriptopiac

A számok önmagukért beszélnek. Egy évvel ezelőtt még nagyjából 3000 kriptoszolgáltató működött bejelentett formában az Európai Unióban. A MiCA rendelet hatálybalépésével ez a szám pár száz környékére zsugorodott, és a következő hónapokban tovább csökkenhet.

Ez egyszerre drámai és felszabadító folyamat. Egyrészt – ahogy Krocsek Attila fogalmazott – vérfürdő azoknak, akik nem készültek fel, hiszen még a világ legnagyobb forgalmú kriptotőzsdéi közül is van olyan, amely sehol Európában nem tudott MiCA-engedélyt szerezni. Másrészt viszont tisztulás azoknak, akik a kezdetektől fogva komolyan vették a pénzügyi, jogi, IT- és compliance-követelményeket.

Nyolc év munkája egyetlen engedélyben

A BlockBen története ebben a környezetben különösen tanulságos. Bár a MiCA-engedély megszerzése formálisan 7–8 hónapos eljárás, Attila szerint valójában nyolc év munkája sűrűsödött bele ebbe a döntésbe. A cég már indulásától átláthatóan működött, euró kapcsolattal rendelkezett, és megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyek most hirtelen kötelezővé váltak mindenki számára.

A lett felügyelettől megszerzett engedély ráadásul EU-s passporting jogot biztosít, vagyis a BlockBen az egész Európai Unióban jogosult kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani. Ez az a pont, ahol a szabályozás nem korlátoz, hanem piacot nyit.

MiCA mint befektetés: jobb hozam, mint a bitcoin?

A MiCA-engedélybe való befektetés az elmúlt évtized egyik legjobb üzleti döntése volt azok számára, akik meglépték – hangzott el az erős mondat a beszélgetés során. Ha a 3000 szereplőből végül csak 100–200 marad:

• a piaci torta harmincszorosára nő az engedéllyel rendelkező cégek számára,
• miközben a kriptopiac egészének növekedési üteme az EU-ban évi 10–30% között mozoghat.

Nem véletlen, hogy a BlockBen körül hirtelen megélénkült az érdeklődés – üzleti és befektetői oldalról egyaránt.

Magyarország mint tesztpiac

Bár a BlockBen európai szereplővé vált, Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik a stratégiában. A budapesti központ nemcsak operatív bázis, hanem kísérleti terep is. Itt lehet ugyanis gyorsan validálni üzleti modelleket, és innen lehet továbbvinni a sikeres megoldásokat az EU-s piacra. A kelet-európai régióban a kriptopiac növekedési potenciálja még nagyobb, mint Nyugat-Európában, különösen akkor, ha az intézményi tőke is megérkezik.

SZTFH-rendelet: sokkhatás után kivárás

A beszélgetés végén szó esett az új magyar SZTFH-rendeletről is, amely a tranzakció-validátori szerepkör bevezetésével sokkolta a piacot. Több szolgáltató azonnal kivonult, míg mások a kivárásra játszanak.

A piac azonban lassan alkalmazkodni látszik: már van engedélyezett magyar validátor, a szolgáltatók szerződésekkel visszatérhetnek, a kezdeti pánikot pedig fokozatosan felváltja az üzleti racionalitás.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintech szektor jelenleg egyik legforróbb témáját vesézték ki alaposabban: a predikciós piacokat.

Mi az a predikciós piac – és miért nem egyszerűen szerencsejáték?

A predikciós piacokat gyakran nevezik „jós piacoknak”, de ez félrevezető. A támogatók szerint ugyanis ezek nem a szerencséről, hanem az információról szólnak. A lényege egyszerű: egy jövőbeli eseményhez tartozik egy kontraktus, amelynek az ára azt tükrözi, hogy a piac szerint mekkora az esélye annak, hogy az esemény bekövetkezik.

Ha egy esemény esélyét 80 százalékra árazzák, akkor egy kontraktus nagyjából 80 centbe kerül. Ha az esemény valóban megtörténik, a kontraktus 1 dollárt ér. Ha nem, akkor nullát. A különbség a nyereség - vagy a veszteség.

A kritikusok szerint ez nagyon hasonlít az online szerencsejátékhoz. A védelmezők viszont azt mondják: ez egy információ-aggregációs mechanizmus, amely sok ezer, egymástól független szereplő tudását sűríti egyetlen számban – az árban.

A Kalshi és a Polymarket: milliárd dollárok pörögnek

A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Kalshi nevű predikciós piaci platform néhány év alatt a szektor zászlóshajójává vált. Tavaly nyáron még „csak” 2 milliárd dollárra értékelték, azóta azonban újabb tőkebevonásokkal 11 milliárd dolláros értékelésig jutott. Mellette a Polymarket is egyre nagyobb forgalmat bonyolít, különösen politikai és geopolitikai események kapcsán. Ez nem niche játék többé: intézményi pénz, nagy fintech-platformok és tömegek jelennek meg ezeken a piacokon.

Amikor valaki túl jól tudja, mi fog történni

A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája egy friss geopolitikai eset volt. Egy Polymarket felhasználó január 2-án nem kis összeget tett arra, hogy a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót 24 órán belül elfogják - miközben a piac ezt mindössze 16–18% eséllyel árazta. Az esemény bekövetkezett, a fogadó pedig ötszörös–hatszoros nyereséggel szállt ki. Az ilyen eseteknél óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még kollektív bölcsesség, vagy már bennfentes kereskedelem?

A predikciós piacok egyik nagy kockázata éppen ez: ha valaki információs előnyben van, vagy elég nagy tőkével rendelkezik, torzíthatja az árakat és a narratívát.

Jobbak lehetnek, mint a közvélemény-kutatások?

Gyakori érv a predikciós piacok mellett, hogy „itt pénz van a vélemény mögött”, nem csak egy telefonos válasz. A közvélemény-kutatásokkal való párhuzam azonban félrevezető lehet. Egy választó például szavazhat A jelöltre, de közben azt gondolhatja, hogy B jelölt fog nyerni.

A predikciós piacon nem azt mondja meg, mit szeretne, hanem azt, mit tart valószínűnek. Ettől árnyaltabb képet adhat, de nem feltétlenül „igazabbat”. A valóság sokszor a különböző módszerek átlagában rajzolódik ki.

Peer-to-peer fogadás: nem a ház ellen játszol

Fontos különbség a klasszikus szerencsejátékhoz képest, hogy a predikciós piacokon nem a ház ellen fogadsz. A platform csak közvetítő: akkor tudsz nyerni, ha a másik oldalon valaki mást gondol a jövőről, mint te.

Ez a peer-to-peer logika csökkenti a szolgáltató kockázatát, miközben a bevétele biztos: minden tranzakcióból lecsíp egy keveset. Innen nézve a platformnak nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki nyer, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a forgalom.

Fintech-integráció: vonzó funkció vagy üzleti öngól?

Nem véletlen, hogy olyan nagy nevek, mint a Robinhood, a Coinbase vagy az Interactive Brokers is kísérleteznek predikciós piaci funkciókkal. A kérdés inkább az: megéri-e hosszú távon? Egy ilyen feature eleinte vonzó lehet, ami pörgeti az aktivitást, de ha a felhasználók sorra elveszítik a pénzüket, gyors lemorzsolódáshoz vezethet. Ez a dinamika ismerős lehet a BNPL-ből, a k...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető ezúttal Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával ült le, hogy végigvegyék, mik lesznek azok a főbb trendek, amik meghatározzák a fintech szektor 2026-os évét.

Agentic AI: amikor az AI nem csak válaszol, hanem cselekszik

2026-ban a fintech szektor egyik kulcsszava kétségtelenül az agentic AI. Ezek olyan AI-szoftverek (ügynökök), amelyek nem csupán javaslatokat adnak, hanem folyamatokat visznek végig, lépéseket tesznek, döntési pontokat kezelnek - mindezt ma már pénzügyi területen is. Itt már rég nem arról van szó, hogy az AI „szöveget ír” vagy „összefoglal”. Az AI ügynökök ma már képesek back-office folyamatok autonóm támogatására (például tranzakcióegyeztetés), csalások észlelésére, hitelkérelmek feldolgozására, sőt: a jövőben akár proaktív pénzügyi menedzserként is működhetnek.

A beszélgetés során felvetődött, hogy a bankok elképesztő adatmennyiségen ülnek, mégis sok ügyfél élménye az, hogy a bankja „szinte semmit sem tud róla” - vagy legalábbis nem úgy használja az adatot, hogy annak értelme legyen. 2026-ban a verseny fókusza pedig egyre kevésbé az árazás vagy a kamat lesz, sokkal inkább az ügyfélélmény: ki tud kényelmesebb, okosabb, személyre szabottabb élményt adni.

Itt jön a képbe az agentic AI ígérete: előre jelezni a problémát, és jókor a jó megoldást felkínálni, például egy vállalkozásnál a közelgő likviditási gondot.

A Peak tapasztalatai

A Peak tapasztalata alapján a pénzintézeteknél „csatasorba állított” AI agentek jelentős része nem is ügyféloldalon dolgozik, hanem a felszín alatt: gyorsítja a belső munkát, segíti az információhoz jutást, és hatalmas “dokumentumtengerben” keres vissza.

A legtanulságosabb sztori egy olyan belső asszisztens bevezetése volt, ahol az AI a dokumentumokból válaszol a kollégáknak. Bár ez elsőre egyszerűnek hangzik, a valóságban a termékek évek alatt annyiszor módosultak (moratórium, szerződésmódosítások, feltételek változása), hogy a hivatkozások és verziók már követhetetlenek.

Amikor egy ilyen rendszernél a visszatesztelés „csak” 76 százalékos pontosságot mutatott, az ok nem az volt, hogy az AI rossz, hanem hogy a belső policyk eltértek attól, amit az ügyfél valóban aláírt. Innen jött egy új felismerés: az AI nemcsak automatizál, hanem láthatóvá teszi a szervezetben lévő ellentmondásokat. És ebből akár külön termék is születhet: „policy-javító” AI, amely kiszűri a belső működés inkonzisztenciáit.

Fordul a kocka: az inkumbensek előzhetnek

A beszélgetés egyik megállapítása, hogy az agentic AI akár az inkumbenseknek kedvezhet. Miért? Mert mára a nagyobb fintech szereplők is felhalmoztak egyfajta „legacy-t”: 10–15 évnyi működés után náluk is vannak örökölt rendszerek, adósságok, rossz döntések. Aki viszont kivárt, és most lép jól, akár kanyarban előzhet.

Embedded finance: pénzügy ott, ahol épp szükség van rá

A második trend, ami 2026-ban szintén nagyot mehet, az embedded finance, vagyis a beágyazott pénzügyek. Röviden: amikor a pénzügyi szolgáltatás nem külön banki csatornán jelenik meg, hanem a platformélmény természetes része lesz.

A beszélgetés alapján a valódi ígéret a bonyolultabb, üzletvezetési környezetekben van: vállalkozói platformok, ökoszisztémák, ahol a pénzügyi termék a megfelelő pillanatban jelenik meg.

Az embedded finance lényege nem az, hogy „mindenhol bankolunk”, hanem hogy akkor kapunk ajánlatot, amikor tényleg szükségünk van rá: például amikor likviditási problémánk alakul ki, vagy finanszírozási rés keletkezik.

Stablecoinok: a fizetési infrastruktúra új paradigmája

A harmadik trend - a stablecoinok - szintén nagy súlyt kapott a beszélgetésben. És nem azért, mert egy divatos kriptós téma, hanem mert a stablecoinok immár rendszerszintű kérdéssé váltak.

Siklós Bence egy erős állítás...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterséges intelligencia piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „AI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról – és arról is, hogy az emberi gondolkodás hogyan változik visszafordíthatatlanul.

Az AI mint befektetési mágnes

Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.

Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.

Meghaladja-e az AI az emberi intelligenciát?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.

„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”

A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.

Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.

Nem egy AI kell, hanem sok – mint egy jól működő szervezetben

A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.

Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.

Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.

Amikor az AI felfalja a saját „szülőjét”

Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.

A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.

A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.

Információtömeg és a kritikus gondolkodás válsága

A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.

AI mint lelki támasz – és függőség?

z év első Fintech Világa adása nem a szokásos lendülettel indul: fáradt péntek, újévi visszazökkenés, de közben a stúdióban ott van a két Sparks-kiadványból a második, az AI fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgetnek, hogy mit mutat meg 2025 az AI-piacról. Kik a nyertesek-vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy év volt, hanem legalább három”.

A Sparks kulisszatitka: mennyi anyag, mennyi idő, mennyi AI?

A „hogyan készült” blokk: a korábbi Sparksok statikus PDF-ek voltak (80–100 dia). Az idei webes formátum viszont tartalomban úgy nőtt meg, hogy külön-külön is kb. 200 diának felelne meg – vagyis összesen ~400 dia anyag.

Bence ráadásul konkrét eszközt is mond: a Replit nevű, ügynök-alapú AI segített összerakni az oldalt. Nem csak szöveget generál, hanem „megcsinálja a munkát”: prompt alapján felépít, átrendez, módosít – jellemzően pár perces iterációkkal.

ROI a valóságban: gyorsabb munka ≠ automatikus megtérülés

A műsor ráfordul arra a problémára, ami sok cégnél most jön ki: a generatív AI valóban tud időt spórolni, de a megtérülés sokszor nem fordul át automatikusan.

A kulcsmondat: a szervezetek (HR/controlling) nincsenek felkészülve arra, hogy mérjék és visszacsatornázzák az így felszabaduló kapacitást. Ha egy feladat 5 óra helyett 2 óra, attól még nem biztos, hogy:

• van kijelölt folyamat a „plusz 3 óra” újratöltésére,
• a kolléga kap új feladatot,
• a cég valóban „realizálja” a spórolást.

Közben viszont van egy fontos „puha” hozadék: jobb élmény dolgozni, könnyebb a toborzás, „szexibb” a cég. Csak ezt ritkán írják bele a ROI táblázatokba.

AI-nyertesek 2025-ben: a nagy trió és egy fontos kivétel

A nyerteseknél nem érkezik nagy csavar: Google, OpenAI, Anthropic az első sorban. De van egy izgalmas negyedik is: a Hugging Face, mint nyílt platform lehetővé teszi, hogy kisebb szereplők is építkezzenek milliárdos modelltréning nélkül.

Konkrét számok is elhangzanak (fejlesztők, modellek/adathalmazok, értékelés, bevételi sáv), és a Google év végi hajrája a Gemini fejlesztésével.

AI-vesztesek: amikor a hype találkozik a valósággal

A vesztesek blokk hozza a klasszikus tanulságot: nem elég a nagy név - például ex-Apple mérnökök - és nem elég a sok pénz.

Kiemelt sztori a Humane AI Pin: látványos vízió, képernyő nélküli „jövőkütyü”, aztán a piac visszajelzése: nem működik jól. 

A végjáték pedig még beszédesebb: felvásárlás jóval alacsonyabb áron, termékek visszavonása – tankönyvi példa arra, hogy az AI köré épített hardware-nél a „wow” nem helyettesíti a használhatóságot.

„Mikor győz le minket az AI?” – szorongás helyett józan keretezés

Előkerül a nagy kérdés is: AGI (Artificial General Intelligence), „legyőzés”, időtávok – és ezzel szemben a műsor üzenete kifejezetten földhözragadt:

• a technológia fejlődik, de közben az emberiség is alkalmazkodik,
• szkeptikusnak lenni oké, szorongani felesleges,
• a hangsúly a jó használaton van.

Ebbe a vonalba illeszkedik az a példa is, hogy az OpenAI-nál az AgentBuilder fejlesztésében már jelentős szerepe volt a kódoló AI-nak (az „AI már önmagát építi” gondolatkör).

Magyar piac: 90% használat, 7–8% „éles” vállalati AI

Az adás egyik legfonto...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül. Az adás középpontjában a Peak friss fintech piaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025: az éves nagy leltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.

A Sparks idén más lett: nem PDF, hanem interaktív élmény

Az adás egyik fő sztorija maga a formátumváltás: a Sparks korábban klasszikus PDF-ként élt, idén viszont egy kattintható, webes felületté alakult. A beszélgetésből kiderül, miért számít ez valódi szintlépésnek, hogyan tette ezt megfizethetővé a mesterséges intelligencia, és mi az a fajta plusz érték, ami korábban milliós fejlesztési tétel lett volna. A kiadvány bővül emellett egy AI Asszisztenssel is, akivel beszélgetni lehet majd a fintech piacról. Vagyis a Sparks nem csak olvasmány, hanem interaktív tudásbázis.

Botrányok, hackek, memecoinok: a 2025-ös év sötétebb fejezetei

A karácsonyi hangulat ellenére az év összképe nem csak ünnepi: előkerülnek az idei nagy adatszivárgások és hekkertámadások. Köztük egy történelmi léptékű belépési adat-kiszivárgás, valamint a kriptovilág egyik legnagyobb rablása, amely még a „biztonságosnak hitt” hidegtárcás logikát is új megvilágításba helyezi. 

És persze nem marad ki a politikai-kripto szappanopera sem: Trump és Melania memecoinjaival a beszélgetés rávilágít arra, hogyan működik a hype, mit jelent a likviditás „eltűnése”, és miért kerül elő újra és újra a bennfentes kereskedés gyanúja.

Magyar fintech kép: stabil 200+ cég, de kevés friss alapítás

A műsorban külön blokkot kap a hazai piac: a Sparks alapján a magyar fintech ökoszisztéma nagyjából 200–210 cég körül stabilizálódott. Ez elsőre akár jó hír is lehet, de az adásban megjelenik a kérdés: ez a stabilitás valódi erő, vagy inkább azt mutatja, hogy kevés az új alapítás, és inkább konszolidáció, felvásárlás, összeolvadás és csődök formálják a térképet. A kép árnyalt: nem omlik össze a piac, de nem is robban.

Revolut–kripto: miért fagyasztották, miért nyitották újra, és miért zárják be mégis?

A beszélgetés egyik legélesebb része a Revolut kriptós döntéssorozata: befagyasztás, részleges visszaengedés, majd a szolgáltatás megszüntetésének bejelentése. Szóba kerül a MiCA-licenc, a magyar validációs bizonytalanság, és az is, hogy egy ekkora szereplő miért nem engedheti meg magának a szabályozási kockázatot – még akkor sem, ha a döntés sok magyar ügyfélnek frusztráló. A műsor egyértelműen felteszi a kérdést: a magyar szabályozási szigor vajon mennyi innovációt tolhat ki az országból.

Kik voltak a nyertesek 2025-ben?

Az év végi mérleg másik serpenyője is előkerül: idén sem maradtunk ikonikus nyertesek nélkül. A beszélgetésben szó esik olyan nevekről, amelyek évek óta stabilan hozzák a növekedést, és olyanokról is, amelyek most váltak igazán figyelemre méltóvá – például egy afrikai neobank, amely hosszú évek után lett nyereséges, miközben felhasználói bázisa sokszorosára nőtt. A nagyoknál pedig továbbra is zajlik a „szuperszereplők” versenye: értékeltség, volumen, globális terjeszkedés, és az örök kérdés, hogy mikor lehet majd egyes nevekre tőzsdén is rárepülni.

Hol éred el, é...

Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – fél ezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológia innovációról, kriptóról, bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: kb. 9000 perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás egymás után.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

• hogyan indult a műsor 2016-ban, még Gazdasági Rádióként,
• hogyan nőtt fel közben a Peak is egy „beszélni tudó kisgyerekből” komoly, nemzetközi finteches csapattá,
• és hogyan lett a Fintech Világából egyfajta „fintech-maffia inkubátor”, ahol rengeteg mai szereplő először szólalt meg.

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Bitcoin 400 dollár, QR-kódos fizetések születése, és a világ körüli tudósítás Peak-módra

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

• adások Szingapúrból, Izraelből, Tájföldről, Indonéziából,
• helyszíni sztorik Kínáról, ahol a WeChat Pay és az Alipay közben egy egész társadalomnak írta át a fizetési szokásait,
• és azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy a magyar piacon ma már a zöldséges piaci néninél is ott a kinyomtatott Revolut- vagy Wise-QR kód.

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!

Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – fél ezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológia innovációról, kriptóról, bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: kb. 9000 perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás egymás után.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

• hogyan indult a műsor 2016-ban, még Gazdasági Rádióként,
• hogyan nőtt fel közben a Peak is egy „beszélni tudó kisgyerekből” komoly, nemzetközi finteches csapattá,
• és hogyan lett a Fintech Világából egyfajta „fintech-maffia inkubátor”, ahol rengeteg mai szereplő először szólalt meg.

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Bitcoin 400 dollár, QR-kódos fizetések születése, és a világ körüli tudósítás Peak-módra

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

• adások Szingapúrból, Izraelből, Tájföldről, Indonéziából,
• helyszíni sztorik Kínáról, ahol a WeChat Pay és az Alipay közben egy egész társadalomnak írta át a fizetési szokásait,
• és azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy a magyar piacon ma már a zöldséges piaci néninél is ott a kinyomtatott Revolut- vagy Wise-QR kód.

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!