A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgetnek az ESG befektetések árnyoldaláról. Két hete az ESG befektetések pozitívumairól szólt az adás, így adta magát, hogy a szkeptikusabb énünket elővéve ezúttal a negatívumokat is kitárgyaljuk.

Miközben az ESG befektetések népszerűsége az elmúlt években töretlenül növekedni látszik (ezt a hatást valamelyest limitálta a COVID időszak, de egyértelműen jelen van), a lakossági befektetők egyre nagyobb része jut el a kritikus gondolkodásig a témában, épp ezért az elmúlt időben az ESG több árnyoldala is felmerült. Ezek közül Gyurcsik Attila szerint kiemelkedik az a tény, hogy azzal, hogy Európában (elsősorban az Európai Unióban) egyre inkább tudatosságot és környezetbarát működést várnak el a kritikus iparágak szereplőitől (olajcégek, energiaszolgáltatók, szállítmányozási cégek, mezőgazdasági vállalatok), nem biztos, hogy valóban előnyösebb eredmények születnek. Addig amíg az autoriter rendszert alkalmazó országok szolgáltatói és az állami cégek mindenfajta korláttól mentesen végezhetik a környezetre nézve ártalmas tevékenységüket (például Kínában és Oroszországban), lényegében annyit érünk el, hogy azt a profitot, amit a nyugat-európai és észak-amerikai cégek elveszítenek a szigorúbb szabályozás miatt elnyelik a szabadon garázdálkodó egyéb vállalatok.

Az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint a másik jelentős probléma az ügyfelekkel való kommunikációt érinti, sokan ugyanis magasabb hozamot ígérnek a klienseknek az ESG alapok után, a gyakorlatban azonban nem létezik garantáltan hozamot generáló befektetés. Gyakran hangzik el motiváló tényezőként az is, hogy mivel idővel minden cég kénytelen lesz adaptálni az ESG tényezőket, ezért hosszú távon garantált a jobb teljesítmény. Ez önmagában nem feltétlenül lenne valótlan állítás, ugyanakkor a lakossági befektetők olyan távlatokban gondolkodnak, amelyek idején még korántsem biztos, hogy jelentkezik a jósolt hatás. Vagyis hiába lesz 50 év múlva elkerülhetetlen, hogy minden vállalat ESG kompatibilis legyen, semmi nem akadályozza, hogy 20 év múlva akár alacsonyabb hozamot érjen el egy ESG alap a többihez képest.

Összességében tehát az ESG befektetések mögött meghúzódó alapelvek és gondolatok önmagukban rendkívül fontosak és dicséretesek, a gyakorlati megvalósítás siker&

A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a fintechek által a zöldforradalomban betöltött szerepről beszélgetnek. Az adás apropóját az adja, hogy napjainkban is nagy erőkkel zajlik az a folyamat, amelynek célja, hogy fenntartható szokások kialakítására és környezettudatos döntésekre bírja a fogyasztói társadalom tagjait. A fintechek bár méretüket tekintve kétségtelenül hátrányból indulnak, épp ez a méret és az abból fakadó agilitás és produktivitás az, ami egyedi lehetőséget teremt számukra a zöld pénzügyi megoldások fejlesztése terén. 

A tömegek elérése a fintechek és a bankok közti együttműködések révén megvalósítható, így a fintech cég megoldása olyan egyénekhez is eljut, akiket egyébként nem tudtak volna elérni, az inkumbensek pedig az innovatív megoldás termékpalettájukba való beágyazásával színvonalas zöld pénzügyi terméket kínálhatnak ügyfeleiknek. 

Néhány példa elhangzik az adásban ennek a jelenségnek a nemzetközi szintű jelenlétére: (1) a CoGo új-zélandi fintech karbonkalkulátorát 8 millió ügyfelének teszi elérhetővé a NatWest Nagy-Britanniában; (2) a JPMorgan felvásárolta a környezettudatos befektetésekre szakosodott OpenInvestet, amelynek technológiáját személyre szabott vagyonkezelési szolgáltatások kialakításakor tervezik felhasználni; (3) a Meniga szoftvercég karbonkövetési megoldását több bank, köztük az Íslandbanki és az UniCredit is kínálja ügyfeleinek Európában.

A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Stickl Lászlóval, a MandoVentures partnerével beszélgetnek az ESG befektetések előnyeiről. A Magyar Nemzeti Bank definíciója szerint az ESG egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során.

A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.

Az adás résztvevői kiemelik az edukáció fontosságát a témával kapcsolatban, ugyanis enélkül nem várható el a lakossági és vállalati szereplőktől sem, hogy adekvát módon reagáljanak a klímaváltozás jelentette veszélyekre. További akadályt jelent az egységes ESG szempontrendszerek és riportok hiánya, ami nehezíti a vállalatok közötti összehasonlításokat és az országos szintű jógyakorlatok kialakítását.

Jól látható az is, hogy az ESG szempontokkal konzisztens befektetések – és a fenntartható értékek képviselte általánosságban – főként a fiatalabb befektetőket érdeklik, ők azok, akik már nem csupán trendi, hanem központi jelentőségű témát látnak a fenntarthatóságban.

A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Suppan Márton és Machán-Csetvei Frigyes Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a klímaszorongásról. A klímaszorongás a klímaváltozás és annak következményei által kiváltott szorongás. Sokan hajlamosak félvállról venni a témát, mondván, hogy unatkozó emberek problémájáról van szó, ennek ellenére fontos komolyan venni a kérdést. Elsősorban azért, mert a legtöbb szorongáshoz hasonlóan ez is letargiába taszítja az elszenvedőit, akik emiatt inaktívvá válnak. Elképesztő adat, hogy az ALTEO kutatása szerint a klímaszorongás a magyar populáció 87%-át érinti.

A klímaszorongás igazi hátulütője tehát az, hogy hatására pont azok hagynak fel a klímatudatos cselekvéssel, akik egyébként a legfontosabbnak tartják a probléma adekvát kezelését. Pontosan ezért lenne fontos hatékonyan kezelni a klímaszorongást, mert azzal növelhető lenne a klímatudatos viselkedés és fogyasztói döntéshozatal, ami a megfelelő spillover effektusokkal kombinálva kifejezetten jelentős hatást válthat ki.

Optimizmusra adhat okot a tény, hogy a technológiai fejlődéssel egyre több fegyver kerül a fogyasztók kezébe, akik ezek alkalmazásával könnyebben és kényelmesebben tehetnek a környezet védelméért. Természetesen abban, hogy mindezek kapcsán megtörténjen a társadalom általános edukációja a politika és a gazdaság meghatározó szereplőinek hatalmas a felelőssége, kiváltképp az idősebb generációk esetében, akik kevésbé nyitottak és tájékozottak a témában, mint a fiatalok.

A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Suppan Márton és Machán-Csetvei Frigyes Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a karbonkövetési megoldásokról. Napjainkban egyre több embert foglalkoztat a klímaváltozás kérdése, aminek jegyében sokan igyekeznek környezettudatosabb életét élni. Ezt a folyamatot azonban nem egyszerű megkezdeni, a mai adás témáját szolgáltató karbonkalkulátorok pedig ezt igyekszik megkönnyíteni.

A karbonkalkulátorok használatának legfőbb elemei az alábbiak: (1) becslés alkotása az emissziók mértékéről a felhasználók kártyás vásárlásai, valamint egyéb, az életmódjukkal kapcsolatban megadott adataik alapján. (2) tippek és tanácsok adása a felhasználóknak, amelyek megfogadásával redukálhatók az emissziók és környezettudatosabb életmód valósítható meg. (3) karbonsemlegesítő projektek támogatása: egy bizonyos ponton túl egyre nehezebb cselekvéssel csökkenteni a karbonlábnyomot, ekkor jelentenek hasznos lehetőséget a karbonsemlegesítő projektek, amelyek támogatásával közvetve neutralizálhatók az egyes felhasználókhoz köthető emissziók.

A karbonsemlegessé váláshoz hosszú, rögös út vezet, fontos azonban észben tartani, hogy minden előrelépés pozitív hatással van a környezetre, az pedig elengedhetetlen, hogy a lakosság edukációja adekvát módon menjen végbe, hiszen ezáltal jelentős fegyvert adunk az emberek kezébe, ami a klímatudatos cselekvést illeti.

A Zöld pénzügyi percek legutóbbi adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Molnár Csaba Gáborral, a Greendex alapító-lapigazgatójával mutatják be a karbonlábnyom fogalmát. Karbonlábnyomnak nevezzük az egy személy vagy vállalat által egy évben kibocsátott üvegházhatású gázok összegét. A megnevezés trükkös, mivel a karbonlábnyom kifejezés inkább utalna a szén-dioxid kibocsátásokra, de valójában minden GHG-t (üvegházhatású gázt) bele kell számolni.

A definíción túl az adásban szó esik arról, hogy miért is fontos a karbonlábnyom és miért fontos tágabban az ökológiai lábnyomot is figyelni, azaz, hogy milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége a társadalomnak a jelenlegi technológiai fejlettség mellett. Szerencsére a társadalom számottevő része már figyelembe veszi mindennapi döntéseinek környezetre gyakorolt hatását. Együttesen képesek is lehetünk megfogható változást előidézni, de fontos azt is kiemelni, hogy a legnagyobb javulást vállalati szinten lehetne elérni felelősségtudatos gyártási folyamatokkal.

A Zöld Pénzügyi percek mai, legelső adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a zöld pénzügyek alapjairól. A klímaváltozás egyre fenyegetőbb veszélye miatt mind a lakosokra, mind a vállalatokra nagy nyomás helyeződik és akárhogy próbálunk pozitív változást elérni, a pénz minden esetben releváns, ezért zöld pénzügyek alatt éppúgy érthetjük a bankok és egyéb pénzintézetek által bevezetett pénzügyi termékeket, mint a lakosság által alkalmazott környezettudatos költekezést. 

A bankokra az is nyomást helyez, hogy a lakosság cselekvést vár tőlük, egy felmérés szerint az EU lakosságának 93%-a súlyos problémának látja a klímaváltozást, 29%-uk pedig környezeti kérdéseket jelölt meg a legégetőbb problémaként is. A bankok ennek megfelelően lassan, de elkezdtek saját klímastratégiákat alkotni, melyek hitelességét sokan azért megkérdőjelezik. Fontos kérdés az is, hogy a klímaváltozás elleni harcba, hogyan vonhatók be hatékonyan az idősebb korosztályok, az adás résztvevői erre a kérdésre is igyekeztek kielégítő választ adni.