A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld hitel scoring megoldásokról beszélgetnek. A legutóbbi adásban a zöld hitelekről volt szó, azonban az ott taglalt szolgáltatások tovább szofisztikálhatók egy zöld hitelezési rendszer felállításával. A zöld hitel scoring megoldások lényege, hogy egy objektív rendszer kerül felállításra olyan szempontok integrációjával, melyek lehetővé teszik az egyes kliensek besorolását és ez alapján történő hitelbírálat elvégzését. Ezáltal egy bank képes pozitív irányba terelni a hitelezési tevékenységén keresztül kifejtett hatását és csökkenteni a környezetre nézve káros szereplők részére kihelyezett hitelek mennyiségét, ehelyett előnyben részesítve a környezettudatosabb szereplőket.

Ez a megoldás lakossági fronton talán kevésbé értelmezhető, kivételt jelenthet a jelzáloghitelek piaca, ahol a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonysági besorolását lehet integrálni egy modellbe és kedvezőbb kamatokat kínálni az ügyfeleknek. Később azonban akár a lakossági ügyfelek költési szokásai is figyelembe vehetők lesznek, vagyis a környezettudatosabb életet folytató ügyfelek nagyobb eséllyel kaphatnak hiteleket. Erre rövid távon nem érdemes számítani, de vannak már ígéretes megoldások, melyek idővel lehetővé tehetik egy ilyen hibrid modell (pénzügyi és fenntarthatósági mutatókat tartalmazó) felállítását.

Ide jó példa az Aspiration egy megoldása. Az Aspiration Personal Impact Score (személyes hatás pontszám) névre keresztelt funkciója egy 1-100-ig terjedő skálán mutatja meg az ügyfeleknek, mennyire számítanak előrehaladottnak a környezettudatosság tekintetében, ezáltal igyekszik megkönnyíteni számukra a saját fogyasztói döntéseik hatását, valamint arra sarkallni őket, hogy a környezetkímélő szolgáltatások és termékek igénybevételével, valamint a karbon emissziók faültetéssel való semlegesítése által növeljék saját pontszámukat és minden korábbinál nagyobb pozitív hatással legyenek a környezetükre. Az ilyen scoring megoldások idővel beolvaszthatók lehetnek egy hitelezési modellbe és így pozitív hatást fejthető ki a bank részéről.

Vállalati irányba nagyobb potenciál van a zöld scoringban, hiszen a vállalati működésének környezetre gyakorolt hatásának felmérésével hatékony döntések hozhatók a hitelezési folyamat során is. Egy ilyen modell esetén hatékony inputot jelenthet a vállalatok karbonlábnyomának mérete, a vállalat által t

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld hitelekről beszélgetnek. A bankok egyik legközismertebb tevékenységét, a hitelezést is elérte a fenntarthatósági láz egy ideje, melynek eredményeképpen mára számos pénzintézet folyósít hiteleket a fenntartható működést végző, vagy a fenntarthatóságra törekvő vállalatok és magánszemélyek számára, ezzel is elősegítve erőfeszítéseik megvalósulását, ezáltal zöldebbé téve a gazdaságot.

A Lloyds Bank például arra tett ígéretet, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentik az általuk finanszírozott projektek által eredményezett karbonkibocsátás mértékét. A vállalati ügyfelek a zöld kölcsönöknek köszönhetően kedvező kamatok és rugalmas feltételek mellett finanszírozhatják a fenntartható infrastruktúrába történő befektetéseiket, míg a bankok ezáltal is zöldíthetik az általuk finanszírozott tevékenységeket, mindezzel egyidőben pedig a kedvező konstrukció révén a hitelkockázatokat is képesek csökkenteni.

A brit bank, a Barclays 2018 vége óta kínál kifejezetten fenntartható projektek megvalósítására fordítható zöld kölcsönöket a bank kkv-s ügyfeleinek. A kölcsönök mértéke 25 ezer fonttól akár 5 millió fontig kiterjedhet, az igénybevételük feltétele pedig, hogy a vállalat maximum 250 munkavállalót foglalkoztasson (vagyis kkv-nak minősüljön), illetve, hogy az éves bevétel 25 millió euró alatt legyen. A zöld kölcsönök bármilyen hitelesíthetően fenntartható vállalati projektre felhasználhatók, legyen szó napelemek és szélerőművek telepítéséről, ökotudatosabb munkaeszközökre és vállalati infrastruktúrára való áttérésre, környezettudatos beruházások kivitelezésére, vagy energiahatékony ingatlanok vásárlására egyaránt. A kölcsönök további előnyének mondhatók a rugalmas feltételek, a kliensek ugyanis fix vagy változó kamatok mellett is törleszthetik a hitelt, annak tőkeösszegét és futamidejét szintén a bankkal való sikeres megegyezés során a vállalat egyéni igényeihez szabhatják.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorf Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a karbonsemlegesítő projektekről beszélgetnek. Ez a téma többször említésre került már, méghozzá nem véletlenül, hiszen ezeknek a projekteknek a támogatásával rendkívül egyszerűen karbonsemlegessé válhatnak a fogyasztók. 

Karbonsemlegesítés projekt lehet bármilyen olyan kezdeményezés, ami CO2 emissziót akadályoz meg, a legnépszerűbb megoldás ugyanakkor kétségtelenül a faültetés. Ennek praktikus előnyei vannak, hiszen kifejezetten szemléletesen lehet adományozni a fák számának segítségével , ráadásul a projekt implementálása is egyszerű. A holland neobank, a bunq például rendelkezik egy zöld bankszámlával, amiről a legutóbbi adásban is szó volt. Az Easy Green számla lényege, hogy az ügyfelek által elköltött minden 100 euró után a vállalat elültet a nevükben egy fát, így az elmúlt néhány évben mostanra több, mint 5 millió fát ültettek el eddig, ami kiemelkedő eredmény.

A faültetésnél létezik azonban kreatívabb és meglátásunk szerint nagyobb értékteremtést végző opció is. A Lunar dán neobank például a Project Seabinnel működik együtt, amely vállalat olyan “tengeri kukákat” működtet, amelyek rendkívül gyorsan és hatékonyan képesek megtisztítani a tengerek és óceánok vizét a bennük lévő nagy mennyiségű műanyagtól és egyéb hulladékoktól, melyeket könnyedén magukba szippantanak. A szolgáltatás lényege, hogy az ügyfelek minden a Lunarnál vezetett bankszámlájukhoz tartozó bankkártyával történő fizetés után a tranzakciós összeg egy meghatározott részével hozzájárulhatnak a projekt támogatásához. Ezt a hányadot maguk jelölhetik meg, de akár már a tranzakciók összegének 0,1%-ával jelentős hatás fejthető ki.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld bankszámlacsomagokról beszélgetnek. Zöld bankszámla lényegében lehet bármilyen hagyományos bankszámla megoldás, amelyre valamilyen zöld logikát építenek, legyen szó faültetési programokról, a környezettudatos vásárlások utáni jutalom pontokról, fenntartható bankkártyákról, vagy éppen karbonkövetési megoldásokról. Például az ügyfelek számára kínálható olyan környezetbarát bankszámla, mellyel a kártyához köthető meghatározott mértékű költekezések után, vagy a számlavezetési díj egy részének felhasználásával karbonsemlegesítő projektek támogatása valósítható meg.

Az amszterdami központú challenger bank, a Bunq például rendelkezik egy olyan opcióval számlaszolgáltatásán belül, amellyel a bank egy magasabb összegért cserébe vállalja, hogy minden az opcióval élő ügyfél által elköltött 100 dollár után elültet a nevükben egy fát. Ezzel a megoldással a Bunq a 2020-as év elején két hónap alatt 40 000 fa elültetésére volt képes, a bank ügyfelei azóta több, mint 5 millió fát ültettek el.

Hasonló bankszámlát kínál az Aspiration is, amely az ügyfelek minden tranzakcióját követően a tranzakció összegét egész számra kerekíti, a különbözetet pedig szintén faültetési programok támogatására használja. A Bank of the West pedig a Planet névre hallgató folyószámla programja által generált nettó árbevétel 1%-át ajánlja fel környezetvédelmi célok támogatására, elsősorban szintén erdővédelmi projekteknek.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld bankkártyákról beszélgetnek.Feszített tempóban jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyamegoldásai, melyek valós alternatívát kínálnak az ügyfeleknek a jelentős környezetkárosító hatással bíró plasztik darabokkal szemben. 

Rendelkezik már 86-100%-ban újrahasznosított PVC-ből készült kártyával többek között a Danske Bank, a Caixa Bank, valamint a BBVA, csak, hogy a piac első aktív szereplőit említsük. Tavaly ráadásul a Mastercard is bejelentette, hogy a közeljövőben bio, lebomló, klórmentes, újrahasznosítható, és óceánbiztos kártyák fejlesztésébe kezd, valamint számos partnerét is támogatja ilyen fenntartható megoldások piacra kibocsátásban.

A magyar piacon még nem terjedtek el igazán az újrahasznosított anyagokból készült bankkártyák, az első ilyen megoldás nemrégiben került bejelentésre az OTP Bank által. Az OTP 85,5 százalékban újrahasznosított műanyagból készült kártyát számlanyitás esetén először a Junior ügyfelek (14-24 évesek) próbálhatják ki egy június 1-jétől szeptember 30-ig tartó próbaidőszak alatt. 

Ezek mellett érdemes élni a mobilfizetés adta lehetőségekkel, és ahol erre lehetőség van, felkínálni az ügyfeleknek a virtuális kártya igénylésének lehetőségét plasztik kártya helyett. Sokan odáig is elmerészkednek, hogy hibás lépésnek ítélik meg az újrahasznosított kártyákat, mivel szerintük a jövő egyértelműen a virtuális kártyáké és a digitális pénztárcáké.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes a zöld jelzáloghitelekről beszélgetnek. Zöld jelzáloghitel alatt olyan konstrukciókat értünk, amelyek kedvező kamatokat kínálnak azoknak a klienseknek, akik energiahatékonyság szempontjából kedvező ingatlanok megvásárlását tervezik.

A gondolat tehát nagyon egyszerű: motivációs tényezővel szeretnék arra inspirálni a lakosságot, hogy vegyék figyelembe az otthonuk által a környezetre gyakorolt hatást. A kritériumoknak való megfelelés megoldható azzal, ha egy már meglévő fenntarthatósági besorolással rendelkező ingatlant vásárolnak, de az is megoldást jelenthet, ha az új tulajdonos maga hajt végre olyan befektetéseket (energiahatékonyság növelése, napelemek telepítése stb.), amelyek környezetkímélőbbé teszik az ingatlant.

De miért éri meg ez a bankoknak? Természetesen nem jótékonykodásról van szó, hanem a kockázatkezelést szeretnék optimalizálni a környezettudatos jelzálog konstrukciókkal: (1) az energiahatékonyabb ingatlanokkal együtt járnak az alacsonyabb közüzemi számlák. Mivel az ügyfél ezzel pénzt spórol meg, így csökken annak az esélye, hogy fizetésképtelenné váljon a jelzálogot folyósító bank irányába; (2) már most is megfigyelhető az a várhatóan csak tovább erősödő trend, hogy a környezetbarát ingatlanok ára magasabb, mint a velük minden paraméterben megegyező, ugyanakkor kevésbé környezetbarát ingatlanoké. Ez a hatás különösen erős azokon a területeken, ahol kevésbé ideálisak a környezeti körülmények (pl. magasabb légszennyezés, több szmog, kevesebb zöldterület stb.), mivel ezeken a környékeken jellemzően alacsonyabb ingatlanárak figyelhetők meg. Erre a negatív körülményre nézve pedig a környezetbarát ingatlanok rezisztensebbek, vagyis kevésbé viseli meg értéküket a negatív körülmények sora.

Hazánk központi bankja, az MNB nemrégiben jelentette be a Zöld Otthon Programot, amelynek értelmében legfeljebb 2,5%-os, végig fix kamatozású, legfeljebb 25 éves futamidejű lakossági ügyfelek által legalább BB energetikai besorolású új építésű lakások vásárlására vagy építésére felvehető lakáshitelek válnak majd elérhetővé 2021 októberétől.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes a zöld kötvényekről beszélgetnek. A zöld kötvény annyiban tér el az általános kötvényektől, hogy a forrás felhasználása célhoz kötött (valamilyen fenntarthatósági, vagy klímavédelmi célokat szolgáló finanszírozására kell költeni, ezt a felhasználási módot pedig előre pontosa meg kell jelölni), és annak pozitív hatását évente, valamilyen zöld hatásvizsgálattal, kibocsátáscsökkentéssel, az energiahatékonyság javításával vagy az energiamixben növelt megújuló aránnyal kell bemutatni.

A zöld kötvényeket a kibocsátást megelőzően is hitelesítenie kell egy független szervezetnek (pl. Climate Bond Standard Board), amely kiterjedt elveket alakít ki, a zöld kötvények kibocsátóinak pedig meg kell felelnie ezeknek. A zöld kötvények vonzerejét növelendő, a legtöbb országban adózási kedvezmények vonatkoznak rájuk (pl. adómentesség, adókedvezmények). 

A világ első zöld kötvényét a World Bank bocsátotta ki még 2009-ben, tíz évvel később, 2019-ben már 157 milliárd dollárra rúgott a piac mérete. A zöld kötvényekkel leggyakrabban az alábbi típusú projekteket/célokat szolgálják: energiahatékonyság, légszennyezés megakadályozása, fenntartható mezőgazdasági infrastruktúra létrehozása, fenntartható halászat és erdőgazdálkodás, a vízi és szárazföldi ökoszisztémák védelmének biztosítása, környezetbarát szállítmányozás, tiszta ivóvíz biztosítása, fenntartható vízkezelés. A zöld kötvények hazánkban is megjelentek az elmúlt években, erről és egyebek mellett a Green Bond Principles követelménycsomagról is tájékozódni lehet az adás lenti linken történő meghallgatásával.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes a NatWest Bank fenntarthatósági kezdeményezéseiről beszélgetnek. A brit NatWest egyike azon kevés inkumbens pénzintézetnek, akik valóban konzisztensen képviselik a fenntarthatóság melletti elkötelezettségüket és ezáltal képesek hatékony ügyfélszerzésre, hiszen a hangzatos kijelentéseket ők tettekkel is alátámasztják.

Mint az az adásban is elhangzik, a vállalat júliusban jelentette be, hogy a CoGo új-zélandi fintech technológiájának segítségével a bank egy ingyenes karbonlábnyom mérőt ágyaz be mobilbanki applikációjába, hogy ezzel segítse ügyfeleit a költéseik által kiváltott környezeti hatások csökkentésében. A hamarosan a bank 8 millió ügyfelének rendelkezésére bocsátott funkció megmutatja az ügyfeleknek a költéseikhez köthető karbonkibocsátások mértékét, emellett pedig tippeket és tanácsokat is ad nekik arra nézve, hogy hogyan válhassanak zöldebbé. Jól látszik tehát, hogy a zöld cselekedetek inspirálását aktívan segíti is a bank, hiszen az ügyfelek kezébe helyeznek egy olyan megoldást, ami növeli hatékonyságukat és ezáltal az általuk kiváltott hatást. 

Ezt követően, augusztusban jelentették be, hogy a Spotify-jal közös podcastot is indítanak. A Green Business Builders névre hallgató műsorban olyan brit kis- és középvállalkozásokkal beszélgetnek, akik zöld szempontból valamilyen eredményt értek el, céljuk pedig az, hogy az ismeretek terjesztésével minden vállalatot segítsenek a környezetkímélőbb működés kialakításában. Augusztusi hír, hogy a NatWest hamarosan kedvező feltételek mellett kínál majd jelzáloghiteleket azon ügyfeleinek, akik energiahatékonyság szempontjából kedvező ingatlan megvásárlására készülnek. 

Hogy milyen egyéb jelentős hírekről számolhattunk be a vállalat háza tájáról és, hogy pontosan mekkora összeget szánnak a környezetbarát projektek finanszírozására az a lenti linken meghallgatható adásból kiderül.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes egy valóban környezetkímélő működést folytató neobankról beszélgetnek. Az Aspiration egy amerikai neobank, amely azzal a céllal jött létre, hogy alternatívát kínáljon azoknak a fogyasztóknak, akik pénzügyi döntéseikkel is igyekszik a környezet védelmét szolgálni. 

Mindez számos kezdeményezésükből meglátszik: az Aspiration alapvető banki szolgáltatásokat, hitelkártyákat és befektetési termékeket kínál ügyfeleinek., azonban a fenntarthatóságot biztosítandó, az ügyfelek betéteivel egyáltalán nem végeznek hitelezési tevékenységet fosszilis üzemanyagokat kitermelő vállalatok irányába. Emellett az ügyfelek minden kártyás vásárlása után az Aspiration elültet egy fát a nevükben, valamint a vállalati és lakossági ügyfelek egyaránt megtekinthetik saját ‘Planet & People’ pontszámukat, amely a vásárlásaik környezetre gyakorolt hatása szerint értékeli őket. A pontszám hasznos segítséget nyújt a klienseknek fogyasztói döntéseik hatékonyabbá tételében, ezt hivatott elősegíteni a vállalat cashback programja is, amely jelentős kedvezményeket tesz számukra elérhetővé számos igazoltan fenntartható kereskedőnél. 

A vállalat sikerét mutatja, hogy működésüket 2015-ben kezdték meg, mára pedig több, mint 5 millió ügyféllel rendelkeznek. 2021-es bevételeik várhatóan átlépik majd a 100 millió dollárt. Nemrég azt is bejelentették, hogy a tőzsdére készülnek: a közeli jövőre tervezett IPO-val a vállalat értéke várhatóan 2,3 milliárd dollár lehet a bevezetéskor. Az Aspiration részvényeivel a New York-i Értéktőzsdén lehet majd kereskedi az ‘ASP’ ticker alatt. A tőzsdei bevezetés várhatóan több, mint 400 millió dollár friss tőkéhez juttatja majd a vállalatot. 

Végezetül egy másik érdekes hír is érkezett a vállalat háza tájáról: láthatóságuk növelése érdekében megállapodásra léptek a Los Angeles Clippers NBA-ben játszó kosárlabdacsapattal, így a csapat most épülő új stadionjában kiemelt partnerként tűnik majd fel az Aspiration, ráadásul az együttműködés révén a stadion karbonlábnyomának csökkentését is célként tűzték ki, amihez a neobank is értékes segítséget nyújt majd nekik.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Suppan Márton és Machán-Csetvei Frigyes Binder Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjével beszélgetnek a központi bank zöld programjáról. Az MNB Zöld Programjának célja, hogy a fenntartható felzárkózás eddigi három alappillérét, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi szempontok figyelembevételét az ökológiai tényezők beágyazásával tovább bővítse. A Zöld Program maga is három jól elkülöníthető pillérre épül, ezek a pénzügyi szektorra vonatkozó programpontok, a társadalmi és nemzetközi kapcsolatok mélyítésére tett erőfeszítések, valamint az MNB saját működésének zöldítésére meghozott intézkedések.

A pénzügyi szektorra vonatkozó programpontok közül kiemelhető az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, melynek célja az ökológiai tényezők bevonása a banki kockázatelemzési folyamatokba, amely fontos tanulságként fogalmazza meg azt, hogy a környezettudatos működéshez a fenntarthatósági elveket teljes mértékben integrálni kell a bank döntéshozatali folyamataiba. Az MNB-nek szándéka az is, hogy aktívan ösztönözze a hazai bankok által nyújtott pénzügyi termékek, szolgáltatások zöldülését, amelyet több módon igyekszik megvalósítani. Egyrészről a bank folyamatosan követi a zöld pénzügyi termékek, úgy, mint zöld kölcsönök, kötvények, valamint jelzáloghitelek nemzetközi megjelenését, nemzetközi szakmai együttműködésben is részt vesz azok pontosabb megismerésének érdekében.

A központi bank emellett igyekszik a magyar bankokat saját működésük fenntarthatóbbá tételére is ösztönözni: Ennek érdekében a központi bank a Zöld pénzügyek díjat is megalapította, melyet olyan hazai pénzintézeteknek ítélik oda, melyek bizonyítottan igazodnak a nemzetközi szinten is megfigyelhető környezettudatos, adott esetben karbonsemleges üzemeléshez.

Idén áprilisban megjelent a hitelintézeteknek szóló új zöld MNB ajánlás. Az ajánlás célja a hazai bankszektor tudatosságának és felkészültségének javítása az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatok, továbbá az új szabályozási feladatok kapcsán. A dokumentum első lépésben egy önértékelési felmérés, valamint egy akcióterv kidolgozását, továbbá annak a jegybank részére való megküldését várja el a hitelintézetektől 2021. szeptember 30-ig. A publikációval egyidőben a jegybank egy Olvass tovább