A klímaváltozás problémájának megoldására több módszert is megálmodtak már, amelyek közül néhány már a mindennapjainknak is a részét képezi. A körkörös gazdasági modell szintén a klímaváltozásra adna választ, azonban egyelőre még széles körben nem alkalmazzuk.  A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a körkörös gazdaságról, és annak pénzügyekben lévő potenciális szerepéről beszélget.

A körkörös, vagy körforgásos gazdaság egy rendszer, melynek alapja a hulladéktermelés minimalizálása. Mindezt úgy tehetjük meg, hogy a “ma termékeit” úgy kezeljük, hogy azzal limitáljuk a további gyártási tevékenységünk anyagi szükségességét. Így nem kell mindig mindenből újat gyártani, hiszen a “ma hulladékából” a holnap új termékei válnak. Opciót jelenthet az, hogy a termékeket

• (1) megjavítjuk, 
• (2) új célokra használjuk, 
• (3) újrahasznosítjuk, 
• (4) kölcsönadjuk, 
• vagy épp (5) megosztjuk egymással. 

A körkörös gazdaság modellje éles ellentétben áll a hagyományos lineáris gazdasági modellel, amely egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak. 

A körkörös modellben hatalmas lehetőség rejlik, és nagyban támogatná az EU környezetvédelmi törekvéseit. Kivitelezése csökkentené a környezetre nehezedő nyomást, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 700 ezer új munkahelyet teremtene az EU-ban. A fogyasztók pedig tartósabb használati tárgyakhoz férhetnének hozzá.

Mik a pénzügyi szektor lehetőségei?

A körkörös gazdaság elvei bármilyen szektorban többféleképpen is felhasználhatóak. A bankoknak itt három irányba is nagy felelősségük van meglátásunk szerint:

1. Hitelezési fronton támogatniuk kell az ígéretes zöld projekteket, amelyek hozzájárulnak a gazdaság fenntarthatóbbá válásához
2. A saját működésük során is fontos a környezettudatosságra törekedniük, legyen szó a szelektív hulladékgyűjtésről és az újrahasznosítás elősegítéséről, vagy épp az elektronikai eszközök eladományozásáról.
3. Emellett az ügyfeleket is támogatni kell, hiszen rengetegen igyekszenek zöldebb életet élni, de a statisztikák szerint a többség eléggé küszködik ezzel. A bankok újrahasznosított és digitális bankkártyák népszerűsítésével, zöld bankszámlákkal, fenntartható befektetési alapokkal, fenntartható vásárlások után járó pénzvisszatérítésekkel, és hasznos edukációs tartalmakkal támogathatják ebben az ügyfeleket. 

A zöld pénzügyi szolgáltatások kínálata egyben a fintecheknek is fontos feladata. Szerencsére folyamatosan növekszik a zöld fintech cégek (ESG minősítési szolgáltatók, zöld neobankok, fenntartható online brókerek, karbonkredit piacterek stb) száma és tőkebevonási aktivitása. 
Emellett a körkörös gazdaság a költséghatékonysággal is kéz a kézben jár. A hulladéktermelés mellett a termelési tevékenység is csökken (legyen szó bármilyen tevékenységről), ezzel pedig az energiafogyasztás is lejjebb szorítható. Néhány évtizeden belül a bankok versenyképességére is nagy hatással lehet, hogy mennyire képesek jól elvégezni ezt az egyre fontosabb feladatot.

Manapság a klímaváltozás már egy mindennapos témává vált a médiában és a politikában is, és egyre jobban érzékeljük a hatását a mindennapi életünkben. Viszont nem csak magánemberként szembesülünk ezzel - a vállalatok is ki vannak téve a klímaváltozásnak. Ez kifejezetten elmondható a biztosító cégekről. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül, és a biztosítási piac problémáit, és ezeknek lehetséges megoldásait veszik át.

A probléma feltárása

A biztosító ágazatot érintő klimaváltozással kapcsolatos kihívások - némi egyszerűsítéssel - három kategóriába sorolhatóak.

Extrém időjárási események

Az 1980-as évekhez képest mára 5-ször nagyobb valószínűséggel mennek végbe nem katasztrofális, extrém időjárási események. Ez elsősorban a vagyon- és balesetbiztosítókat érinti rosszul. 

A biztosító cégek egyik legfontosabb feladata az optimális kockázatkezelés. Ha a rendszerbe hiba kerül, az egész portfólió veszteségessé válhat. A klímaváltozás miatt sok területen jelentősen megnőtt a káresetek előfordulásának esélye, amire a biztosítóknak reagálniuk kell. Ehhez kifinomult, általában mesterséges intelligencián és Big Datán alapuló modelleket használnak, amelyek hatékonyan képesek előrejelezni a nemkívánatos események érkezését. 

Drasztikus demográfiai változások

A klímaváltozás a demográfiára is nagy hatással van. Bizonyos földrajzi egységek élhetetlenné válnak, máshol jelentősen megnövekszik a természeti katasztrófák előfordulásának esélye, ami halélesetekhez vezet. De a szárazáság, a hőmérséklet drasztikus ingadozása és az éghajlati zónák eltolódása is súlyos veszélyt jelent a lakosságra a világ különböző pontjain. A demográfiai változások az élet- és egészségbiztosítókat érintik.

Befektetési portfóliók kiigazítása

A biztosítók sikerének csak az egyik fontos eleme a hatékony kockázatkezelés, vagyis a kötelezettségek optimalizálása. A másik az eszközök maximalizálása, vagyis az általuk birtokolt eszközök lehető legsikeresebb befektetése. Fontos figyelembe venniük az ESG-tényezőket, hiszen enélkül olyan portfóliójuk lesz, amely fokozottan ki van téve a klímaváltozás veszélyeinek. Az egységes és megbízható ESG-pontszámok hiányában ez a feladat még nagyon nehéz, ugyanakkor az alkalmazkodást gyakran már most meg kell kezdeni.

Mi lesz a megoldás?

A megoldás olyan lépéseket jelent, amelyek elősegítik a hatékony kockázatkezelést, valamint segíti a biztosítókat a befektetési portfóliójuk új kihívásokhoz való kiigazításához. Jelenleg még talán kevésbé vannak irányelvek, azonban az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése, valamint a HSBC szakértői véleménye alapján ezeket a javaslatokat érdemes szem előtt tartani:

• Egyedi ESG-politika kialakítása, kitérve a biztosító legfontosabb céljaira, a menedzselni kívánt kockázatokra
• ESG kockázati tűrőképesség megállapítása, amely a biztosító profiljának és kockázati attitűdjének függvényében eltérhet
• Az...

Az ESG kampányok manapság már minden vállalat, és köztük pénzügyi intézmény marketing kommunikációjának szerves részét képezik. Sajnos gyakori példa azonban a greenwashing jelenség, amikor vállalatok a jó hírnév érdekében felszínes zöld törekvéseket tesznek. Találkozhatunk viszont jó példákkal is, akik, gyakran csendben, valódi ESG értéket teremtenek. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a Triodos Bankot mutatja be.

A holland-brit Triodos Bank 1980-ban alakult meg és 40 éve nevezhetik magukat joggal zöld úttörőnek a pénzügyi szektorban. A pénzintézet az első perctől kezdve konzisztensen képviseli a környezetvédelem fontosságát, az elmúlt években pedig a klímaváltozás elleni küzdelemben is aktív szerepet játszott pénzügyi szereplőként. 

A Triodos core banki szolgáltatásokat, hiteltermékeket, befektetési és megtakarítási szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek Európa öt országában, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában. Célja, hogy ügyfeleit segítse a fenntartható életmód kialakításában. Emellett saját tevékenységük is kíméletes a környezettel, hiszen nem hiteleznek környezetkárosító hatást kifejtő vállalatoknak. Ezt az átlátható működés módszereivel bizonyítják, ugyanis a finanszírozottak névsorát pedig mindenki számára elérhetővé teszik weboldalukon. Így az ügyfelek teljes bizonyosságot kapnak arról, hogy pénzük a megfelelő helyekre kerül kihelyezésre. Ez utóbbi olyan lépés, ami szinte példátlan a bankok részéről és nagyon erős hitelesítést ad a vállalatnak.

A Triodos Banknak egyébként 747 ezer ügyfele van, saját működése zöldítésének köszönhetően pedig 2021-re már 933 ezer tonna szén-dioxid emissziót tudott elkerülni. Továbbá 8,5 milliárd font finanszírozást nyújtottak olyan európai projekteknek, amelyek a bolgyó védelmét és az emberek jólétét segítik elő. A COP 26 konferencián ráadásul azt is bejelentették, hogy 2035-re karbonsemlegessé teszik teljes tevékenységüket és ugyanerre biztatták a fintechek és bankok sorát is.

Több mint 40 év után sem lett belőlük hatalmas pénzintézet, hiszen kevesebb mint 1 millió ügyféllel rendelkeznek. A hitelezési tevékenységükön keresztül viszont szép hozzájárulásuk van a gazdaság fenntarthatóvá válásához és az ígéretes cégek megerősítéséhez. Ráadásul nyereségesek, 2022 első felében például 18,8 millió euró volt a bank nettó adózás utáni eredménye.

A digitalizáció egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés irányában is. Az életünk számos területe digitalizálódott, ami sok esetben például kevesebb karbonkibocsátással jár. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható digitalizációról, és a digitalizáció környezetvédelemben betöltött szerepéről beszélget.

Az online banki ügyintézés, a gyártási folyamatok automatizálása és energiahatékonybbá tétele, valamint a klímaváltozásra reagáló technológiák mind azt mutatják, hogy a digitalizáció fontos szerepet játszhat a fenntarthatóság terén.

Az online banki szolgáltatások népszerűsége például csökkenti az autóhasználatot, hiszen sok pénzügyi műveletet már otthonról végezhetünk el. Emellett a digitalizáció lehetővé teszi a gyártási folyamatok automatizálását és energiahatékonybbá tételét is. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a Big Data és a blockchain, lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb felhasználását, így hozzájárulnak a dekarbonizációhoz és a fenntartható gazdasághoz.

A klímaváltozás elleni küzdelemben a digitalizáció számos új lehetőséget is teremt. Az elmúlt években sok climate tech startup jelent meg a piacon. Ezek különböző technológiákat fejlesztenek a klímaváltozás hatékonyabb kezelésére. Ilyen technológiák lehetnek az extrém időjárási események előrejelzését segítő programok, az ESG riportálási szolgáltatók, amelyek automatikus riportokat és adatelemzéseket készítenek, valamint a blockchain alapú karbonkredit kereskedési projektek, amelyek a tranzakciók átláthatóságát és a résztvevők hitelességét növelik. Ezek az újítások segíthetnek az üzleti szektorban a fenntarthatóság előmozdításában és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az Európai Unió (EU) is kiemelt fontosságot tulajdonít a fenntartható digitalizációnak. A fenntartható digitalizáció hozzájárulhat a zöld gazdaság fejlesztéséhez és az innovatív kis- és középvállalkozások támogatásához. Az EU hangsúlyozza a vállalati szektor digitalizációjának fontosságát, az innovatív klímatechnológiák támogatását, a körkörös gazdaság elveinek előtérbe helyezését és az innovációt támogató szabályozást.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a digitalizáció önmagában nem garantálja a fenntarthatóságot. Például a felhőalapú technológiák nagy mennyiségű energiafogyasztással járhatnak. Ezért fontos, hogy a digitalizációt környezetbarát módon alkalmazzuk, és folyamatosan keresünk megoldásokat a környezeti hatások csökkentésére. 

Az Európai Bizottság új intézkedésekkel erősíti meg a fenntartható finanszírozás keretrendszerét. A Bizottság az ESG minősítések szolgáltatóinak szabályozására vonatkozó új javaslatot és a fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó új kritériumrendszer bevezetését javasolja az uniós taxonómia keretébe. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető az új minősítési rendszerről beszél.

Az ESG minősítések még mindig a figyelem középpontjában állnak. Az új javaslat szerint az EU-ban működő ESG minősítő ügynökségeknek és a harmadik félként működő ügynökségeknek engedélyeztetési rendszert kell létrehozniuk. Az ügynökségeknek teljes mértékben nyilvánosságra kell hozniuk módszertanaikat és döntéseiket, ezzel csökkentve a szubjektivitást. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) lenne a felügyeleti szerv, ami nem meglepő, hiszen az ESG pontozás a befektetések területén is fontos szempont. Az új rendelet átmeneti időszakot is biztosít a piaci szereplőknek az új szabályokhoz való igazodáshoz.

Továbbá, a Bizottság javaslatára az ESG minősítő ügynökségeknek tilos lesz tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani befektetőknek vagy vállalatoknak, hitelminősítési pontszámokat adni vagy benchmarkokat fejleszteni. Ez üzletileg egy fájdalmas pont lesz a minősítő ügynökségeknek (amennyiben el lesz fogadva a javaslat), ugyanis a tanácsadási szolgáltatások sok ügynökségnél jelentős bevételi forrást jelentettek. Ugyanakkor ez érthető is, ugyanis volt rá példa, hogy egy vállalat végezte el az auditálást, és adott ESG tanácsadást egy cégnek, ami erősen sértette az összeférhetetlenség elvét.

Az új szabályozás célja az átláthatóság növelése és a szabványosítás előmozdítása. Azonban néhány piaci szereplő szerint a változtatások nem mennek elég messzire az ágazat szabványosításában. Az új szabályok és rendeletek egyébként terv szerint évente 3,7-3,8 millió eurós költséget jelentenének. 

A hitelek a modern gazdaságok egyik legfontosabb elemeként a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet tölthetnek be. A bankok azonban a hitelezési portfóliójukon keresztül 700-szor annyi károsanyag-kibocsátást eredményeznek, mint a saját működésükkel. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel és Siklós Bence, a Peak tanácsadói, valamint Nyul Zsuzsa műsorvezető a zöld hitelezésben rejlő lehetőségeket vizsgálták meg.

Mi az a zöld hitelezés és eddig miért nem lendült fel?

A zöld hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet azon projektek finanszírozására szánnak, amelyek pozitív hatással vannak a környezetre. Ezek a projektek általában olyan területeket érintenek, mint a megújuló energia, az energiahatékonyság vagy a fenntartható mezőgazdaság.

A zöld hitelezés viszont eddig nem lendült fel a várható mértékben, mivel a pénzintézetek többsége továbbra is hatalmas összegeket folyósít például fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatoknak. Ebben azonban nincs semmi meglepő. A hitelek a bankok profitjának legstabilabb forrását jelentik és sajnos jelenleg nem érné meg nekik teljesen felhagyni a környezetkárosító szektoroknak való hitelezéssel, hiszen ebben hatalmas pénz van. A JPMorgan például 2016 és 2021 között majdnem 400 milliárd dollár finanszírozást nyújtott ilyen cégeknek.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldásában a katalizátor a szigorúbb szabályozás lenne, amelynek fontos eleme, hogy kötelezővé váljon a hitelezési portfólió karbonlábnyomának folyamatos csökkentése és az erről való részletes beszámoló. Továbbá amellett, hogy kevesebb pénz kerül a káros tevékenységeket végző vállalatokhoz, egyre több forrással kéne támogatni a klímapozitív kezdeményezéseket. Folyamatosan jelennek meg például olyan zöld hitelek, amelyeket a lakossági, vagy vállalati ügyfelek elektromos autók, vagy napelemek vásárlására fordíthatnak.  

Az érettebb kímatechnológiai startupok szintén támogatást érdemelnek, függetlenül attól, hogy a klímaváltozás leküzdésében (pl. CO2 megkötő és tároló technológiák, megújuló energiák), vagy az ahhoz való alkalmazkodásban (pl. szárazságtűrő növények, árvízvédelmi rendszerek, energiahatékony technológiák) segítenek. Nyilván a korai fázisban lévő innovatív cégek elsősorban a kockázati tőkealapokra számíthatnak, fontos azonban, hogy később a már bizonyított cégek is élvezhessék a pénzintézetek támogatását.

A zöld hitelezés fellendüléséből a bankok is nagyot profitálhatnak

Azok, akik gyorsan reagálnak és a megfelelő szakmai alapokra építik a zöld finanszírozási stratégiájukat, élharcosai lehetnek a gazdaság zöld transzformációjának. Fontos szerepük lesz a jövőben az egyre nagyobb szerepet betöltő szektorok támogatásában, ezáltal megőrizhetik erős piaci pozíciójukat.

A progresszív bankok emellett kisebb eséllyel kerülnek konfliktusba a zöld átállást sürgető szabályozókkal, hiszen időben reagálnak az új követelményekre. Ráadásul kifelé is nagyon erős az az üzenet, ha egy pénzintézet maga is egy ésszerű, haladó felfogású szabályozás mellett kampányol. Nagyobb eséllyel lesz népszerű opció a klímatudatos és környezetvédő ügyfelek körében egy olyan bank, amely nagy figyelmet szentel ezeknek a kihívásoknak.

Éppen ezért a megfelelő pillanatot kell megtalálni, amikor ezzel az átállással már több előny jár, mint hátrány. Ma még a többség azt tapasztalja, hogy akkora biznisz az olajcégeknek és társaiknak való hitelezés, hogy nem érdemes elmozdulni innen, mert azzal feldobják a labdát a versenytársaknak. De ez nem lesz mindig így, az pedig a szabályozók felelőssége is, hogy előrehozzák a v...

Mára a legnagyobb bankok szinte mindegyike publikálta saját céljait, ami a fenntarthatóbb működést illeti. Ennek ellenére a kitűzött célok gyakran hiányosak, és sokszor előkerül a greenwashing jelenség is a kommunikációban. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a nagybankok párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélokhoz való közreműködését járja körül.

Az USA, Kanada és Európa 30 legnagyobb bankja közül 26 megfogalmazta, hogy mekkora mértékben tervezi csökkenteni 2030-ig a hitelezési portfóliójához köthető károsanyag-kibocsátások mértékét. A 30 banknak mindegyike tagja a 2021 áprilisában az ENSZ közreműködésével megszülető Net Zero Banking Allience-nek. Ennek a szövetségnek célja a pénzügyi szektor klímára gyakorolt hatásának javítása. A belépő tagok 18 hónapon belül kezdetleges célokat kell publikáljanak a dekarbonizációs és hitelezési fronton való erőfeszítéseikkel kapcsolatban.

Az S&P Global kutatásai azonban kimutatják, hogy ezek a vállalások sokszor homályosak, nem egységesek, és hiányosak. A különböző pénzintézetek más metrikákat alkalmaznak, a hitelezéssel kapcsolatos célokat pedig van, aki több szektorra is lebontja, mások csak az olaj- és gázipari vállalatokkal kapcsolatban fogalmaznak meg részletesebb célkitűzéseket. Az is gyakori, hogy a hitelezés és a befektetés része a tárgyalt területeknek, de a bank által végzett tőkepiaci műveletek már nem. Az egységes és teljes körű információk hiánya miatt nehéz dolga van annak, aki pontosan szeretné értelmezni az egyes pénzintézetek által megfogalmazott célokat. 

A megoldást nem meglepő módon sokan a szabályozásban látják, egész pontosan abban, hogy a fenntarthatósági jelentések egységesebbé váljanak. Így minden banknak ugyanazon mutatók mentén kéne megfogalmazni a céljait. 

A köztes eredmények egyébként nagyon fontosak, mert sok bank ma megígéri, hogy 2050-re karbonsemlgessé teszi hitelezési és befektetési portfólióját, az első években viszont vígan megél abból, hogy ezt a vállalást reklámozza, érdemi lépéseket azonban nem tesz. A párizsi egyezmény szempontjából nagy szükség van az egységességre, valamint a köztes célok megfogalmazására, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a légkör felmelegedésének mértékét. Nem mindegy ugyanis, hogy a 2050-ig esedékes 100%-os kibocsátás-csökkentésnek ki mekkora százalékát tudja megvalósítani 2030-ig. 

Az adásban emellett az UNEP FI (az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése) által publikált banki klímacélok irányelvei is megbeszélésre kerülnek.

(Forrás: S&P, UNEP FI)

Az autóipar a nemzetközi médiában gyakran a környezetszennyező hatások miatt kerül reflektorfénybe. Ugyanakkor, az iparágban növekvő számú törekvés és gyakorlat jelenik meg a fenntarthatóság jegyében. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Bálint Zsófiát, a Peugeot Magyarország márkaigazgatóját látják vendégül az autóiparban megfigyelhető ESG tevékenységek megvitatására.

Az autóipar meghatározó szerepet tölt el a mindennapjainkban, és életszínvonal növelő értékkel bír. Nem csak a személyszállításban, hanem az áruszállítás területén is fontos szerepet kap. Az Egyesült Államok Közlekedési Statisztikai Hivatala által közzétett kiadványa alapján 2019-ben a belföldi áruszállítás 67%-a teherautókkal történt. Hazánkban 2023 I. negyedévében az áruforgalom 68%-a közúton volt szállítva. Az áruszállítmányok időben való megérkezése nagy mértékben függ a közúti áruszállítástól. Ez viszont környezetszennyező hatással jár: az EU-ban a karbonkibocsátások negyede a közlekedési szektorhoz köthető, amelynek 70%-a közúti közlekedésből ered. Kérdés, hogy a környezetvédelmi célok érdekében mennyit vagyunk hajlandóak engedni az életszínvonalunkból.

Ugyanakkor, az autógyártók elhivatottak az ESG célok eléréséért, és hajlandóak mind a gyártást, és a gyártott autókat reformálni. Az EU-ban 2030-ra a gyártott autók átlagos karbonkibocsátása 55%-kal kell, hogy csökkenjen, 2035-től pedig csak karbon-neutrális autókat szabad majd gyártani. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a töltőállomások infrastruktúrája is gyors ütemben fejlődjön. Továbbá, átlagban az autók alkatrészeinek 90%-a újrahasznosítható, köztük a hibrid és elektromos autókban használt akkumulátorok nagy része is.

Emellett, a műsorban Bálint Zsófia betekintést adott a Peugeot stratégiájába is. A Peugeot-nál is fontos szerepet kap az ESG, többek között a gyártáshoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése, a hulladékká váló járművek kezelése és újrahasznosítása, és az akkumulátorok folyamatos fejlesztése és újrahasznosítása. A Peugeot gyártósorain a vízfelhasználás 22%-kal csökkent, emellett egyre nagyobb arányban működnek újrahasznosítható energiából a gyárak.

Ecuador sikeresen végrehajtotta az eddigi legnagyobb, úgynevezett adósság-természet swap ügyletet egy kékkötvény-kibocsátással, amely évente legalább 12 millió dollárral járul hozzá a Galápagos-szigetek megőrzéséhez. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látják vendégül a történelmi jelentőségű ügylet megvitatására.

Az ügylet keretein belül a Credit Suisse segítségével Ecuador mintegy 1,6 milliárd dollárnyi adósságát jelentős, közel 60%-os árengedménnyel tudta visszavásárolni annak függvényében, hogy legalább 450 millió dolláros természetvédelmi ráfordítást hajt végre a Galápagos-szigetek ökoszisztémájának megőrzésére. Ennek fényében Gustavo Manrique Miranda, az ecuadori külügyminiszter hangsúlyozta: a biológiai diverzitást már értékes “devizának” lehet tekinteni. 

A kékkötvény (vagy Galápagos kötvény) évente legalább 12 millió dollárral, összesen akár 656 millió dollár értékben járulhat hozzá a Galápagos-szigetek környezetének megőrzéséhez. A kötvény 2041-ben jár le, és 5,645%-os kamatozású. Ez Ecuador számára egy rendkívül kedvező kamatozású hitel, ugyanis az ország államkötvényei 17%-26%-os kamatlábak között mozognak.

A Galápagos-szigetek meghatározó ökológiai jelentőséggel bírnak

Az UNESCO Világörökség részét képező Galápagos-szigetek a Csendes-óceánban, Ecuador partjaitól mintegy 1000 kilométerre található vulkanikus eredetű szigetek csoportja. Több okból is fontosak a környezet számára: a föld egyik leggazdagabb tengeri ökoszisztémájával rendelkezik, valamint számos veszélyeztetett faj is megtalálható a régióban. Emellett éghajlatszabályozási jelentőséggel bír, és jelentős helyszínt képez a biológiai és ökológiai kutatások szempontjából.

Mi az az adósság-természet swap ügylet?

Az “adósság-természet” (debt-for-nature) swap ügyletek, olyan megállapodások, amelyekben egy ország adóssága átstrukturálódik, cserébe a természetvédelembe való beruházási kötelezettségvállalásért. Az adós ország a megtakarított pénz egy részét környezetvédelmi projektek finanszírozására fordítja, míg a hitelező csökkenti vagy elengedi az adósságot. Ezek a swapok pénzügyi könnyebbséget nyújtanak az országnak, és támogatják a természetvédelmi erőfeszítéseket, ami mind a környezet, mind a gazdaság számára előnyös.

Mi az a kék kötvény, és miben különbözik a zöld kötvénytől?

A kék kötvények olyan pénzügyi eszközök, amelyek célja a fenntartható tengeri és óceánokkal kapcsolatos projektek finanszírozása és támogatása. Ezek a hagyományos kötvényekhez hasonlóak, de kifejezetten a tengeri erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának előmozdítására összpontosítanak. 

A zöld kötvények és a kék kötvények hasonló pénzügyi eszközök, amelyek fenntartható projekteket támogatnak, de fókuszterületek tekintetében különböznek. A zöld kötvények különböző ágazatokat céloznak meg, például a megújuló energiát és a fenntartható mezőgazdaságot az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A kék kötvények kizárólag az óceánok és a part menti területek javát szolgáló projekteket finanszíroznak. A zöld kötvények nagyobb piaci jelenléttel rendelkeznek, míg a kék kötvények újabbak és kisebbek. Mindkét kötvény hozzájárul a fenntarthatósághoz, és a környezeti értékekhez igazodó befektetési lehetőségeket kínál.

A korrupció elutasítása, pénzügyi eredmények korrekt kommunikációja és a vezetőség objektivitása mind meghatározó szempontjai egy bank felelős vállalatirányításának. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a transzparensen működő bankok ismertető jegyeit járják körbe. 

A vállalatok, és köztük a bankok értékelésénél is egyre növekvő fontossággal bír a környezeti és társadalmi teljesítményük. Azáltal, hogy a bankok az ESG szempontokat beépítik a működésükbe, erősíteni tudják a hírnevüket és márkájukat, mint felelős és fenntartható intézmények. Az ESG szempontok növekvő fontossággal bírnak, és sok tőzsdei vállalatnál már a vezetői fizetéseket és bónuszokat is a cég ESG teljesítményéhez kötik.

A felelős vállalatirányítás szempontjait általánosságban három meghatározó dokumentum irányelvei határozzák meg. Ezek a brit Cadbury jelentés, az OECD vállalatirányítás elveire vonatkozó dokumentuma, és az USA 2002-es Sarbanes-Oxley törvénye. A fő szempontok többek között kitérnek a részvényesekkel való méltányos bánásmódra, az érdekelt felek (‘stakeholder’) érdekeinek figyelembevételére, az igazgatóság integritására és objektivitására, valamint az átlátható pénzügyi riportálásra.

Bankoknál a felelős vállalatirányítás fontos eleme a rendszeres riportálás a bank működésének környezeti hatásairól. A bankoknál a vállalati karbonlábnyom a szervezet közvetett és közvetlen működéséből adódik. Átlagban a bankok közvetett működése 700x több környezetszennyező kibocsátással jár, mint a közvetlen működésük. A közvetlen kibocsátáshoz bankoknál tartozhatnak például iroda és fióktelepek fenntartásával kapcsolatos emissziók. Közvetett kibocsátások részét képezi a szervezet finanszírozási portfolioja, amely gyakran tartalmaz rendkívül magas környezetszennyező hatással bíró vállalatokat és projekteket.

Az adásban szó esik még a pénzmosásról, valamint a terror tevékenységek finanszírozásáról is. Emellett nagynevű bankok, mint például a Wells Fargo vagy HSBC felszínre hozott botrányai is figyelmet kapnak.