Az utóbbi hetekben még az igazán elkötelezett befektetők hite is megingott a kriptoszektorban. A hagyományos pénzeszközökhöz kötött, úgynevezett stablecoinokat sokáig stabilabbnak tekinthettük a nem csak volatilis, de az utóbbi események alapján teljesen kiszámíthatatlan kriptopiacon.  A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető értékelik, hogy valójában mennyire megbízható a stablecoin piac.

A stablecoin egy olyan blockchain alapú token, vagy kriptovaluta, melynek értéke valamilyen hagyományos pénzügyi eszközhöz, jellemzően fiat pénzhez vagy fizetőeszközökhöz van kötve, így stabilabb az értéke és árfolyama, mint egy valódi fedezetet nélküli kriptovalutának. A hagyományos pénzek mellett a stablecoinok értéke szinte bármihez köthető – például árucikkekhez, nemesfémekhez, más kriptovalutákhoz, vagy akár internetezési időhöz is.

A stablecoinok legnagyobb előnye a kriptovalutákkal szemben a sokkal stabilabb árfolyamuk. Nem jellemző rájuk nagy mértékű kilengés, emellett gyorsabb és költséghatékonyabb tranzakciókat tesznek lehetővé, mozgásuk átláthatóbb és adott esetben programozható is.

A befektetők a stablecoint egyfajta köztes lépésnek tekintik a kriptovaluták és a hagyományos pénzek között.

Intenzív használatuk miatt a stablecoinoknak jelentős piaca van. A korábbi 2 ezer milliárd dolláros összpiaci értékről idén 850 millió dollárra zuhant a kriptoszektorban 140 milliárd dolláros, azaz 16 százalékos piaci részesedést szereztek. Ez az állomány nagyrészt befektetők, például átlagemberek, nagyvállalatok vagy nyugdíjalapok vagyona.

A legnagyobb és legnépszerűbb stablecoin a USD Tether, ami az amerikai dollárt követi. Egy USD Tether egy dollárt ér. A piaci kapitalizációja 65 milliárd dollár körül mozog, ez a 65 milliárd dollár viszont nincs teljesen fedezve banki betétekkel. Ehelyett úgynevezett pénzpiaci eszközökkel fedezi a Tether mögött álló vállalat a kibocsátott stablecoinokat. Ezek különféle értékpapír

Az FTX kriptotőzsde sokmilliárdos veszteséget okozó csődje nemcsak saját partnercégei és befektetői bizalmát rengette meg, hanem a kriptoszektor megítélését is. Vajon kitartanak-e mellette azok az államok, amelyek az utóbbi években a bitcoin bevezetésével vagy digitális jegybankpénzzel kísérleteztek? A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető helyzetjelentést adnak az állami digitális pénzek világáról.

A digitális jegybankpénz olyan elektronikus pénz a pénz technológiai evolúciójának következő lépéseként fogható fel. A várakozások szerint a digitális jegybankpénzek ösztönzik az innovációt, javítják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hatékonyabbá tudják tenni a jelenlegi pénzügyi rendszereket a digitális lehetőségek kiaknázásával és visszaszoríthatják a fekete gazdaságot is. Emellett krízishelyzetekben is képesek lehetnek biztosítani a pénzügyi eszközök és rendszerek működését. Jelenleg több digitális jegybankpénz-projekt is folyamatban van világszerte. Összesen 105 ország vesz részt aktívan valamilyen kezdeményezésben - nem mellesleg ezek az országok a nemzetközi GDP 95 százalékát teszi ki.

Más nemzetek, mint Salvador és a Közép-Afrikai Köztársasága bitcoin, mint törvényes fizetési eszköz bevezetésével kísérleteznek. Olyan országokban, ahol az elektromos áramhoz való hozzáférés is kétséges a lakosság számára, akár egyértelmű is lehetett volna, hogy a digitális pénzek nem életképesek. A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásából kiderül, hogy miért érheti meg mégis egy államnak a kriptopénz bevezetése. A szakértő arról is beszél, hogy Magyarországon milyen tényezők miatt nem sürgős az állami digitális jegybankpénz bevezetése.

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót az FTX összeomlása. Az egyik legnagyobb kriptotőzsde csődje több százezer ügyfelet, köztük egy magyar fintech céget is érint. Az FTX felhasználóitól 1 és 2 milliárd dollár közötti összeget tulajdoníthatott el a vállalat. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az FTX sikerének és bukásának történetét vezetik le, középpontban a kriptosztár alapító Sam Bankman-Fried üzleti döntéseivel és a cégstruktúra felépítésével.

Tovább gyűrűzik az FTX botránya: a kriptotőzsde költségvetésében már 8 milliárd dolláros hiány mutatkozik. A vállalat csődvédelmet kért annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban tudja kifizetni és kompenzálni ügyfeleit. Különöseb megdöbbentő volt a kriptoóriás összeomlása, hiszen nemrég még 32 milliárd dolláros értékeltséget kapott a mértékadó piaci szereplőktől, például a BlackRocktól is.

A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjét mindössze huszonévesen alapította Sam Bankman-Fried, az excentrikus viselkedéséről is híres kriptosztár. Másik vállalata, a kriptovaluta alapú arbitrázs ügyletekből sikeressé vált Almeda Research pont az FTX egyik legnagyobb ügyfele volt. A cégek összefonódásairól, elhibázott vagy éppen nagyon is tervezett üzleti döntésekről is szó esett a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában, amellett, hogy melyik magyar cég károsult meg a botrányban.

Az idei év gazdasági fejleményei a hitelezési piacon is jelentős változásokat hoztak el. Vannak olyan országok, ahol kevésbé súlyos a helyzet, egyes régiókban azonban már a 200 százalékot is elérheti egy banki hitel kamatlába. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a kriptohitelezés piaci szerepéről beszélgetnek.

Már korábban is beszámoltunk arról, hogy Latin-Amerikában nagy népszerűségnek örvendenek a kriptohitelek a túlságosan magas banki kamatok miatt. Maga a kriptohitelezés több dolgot is jelenthet szolgáltatótól függően. Lehet kriptovaluta fedezet ellenében ugyancsak kriptovalutában jegyzett hitel, vagy hagyományos pénzben, pl. dollárban jegyzett hitel is.

Mivel a kriptohitelek kamatozása 8 százalék is lehet, nem csoda, hogy Argentínában sokan vesznek fel ilyen kölcsönt a hagyományos hitelek helyett. Nem lehet viszont elsiklani amellett, hogy a fedezet összértékének gyakran a hitelösszeg kétszeresét is meg kell haladnia. Így a kriptohitelezés valójában csak egy szűk rétegnek, nagyon sajátos helyzetekben tud valódi segítséget nyújtani.

Mindennapjaink során igazán hasznos, ha tudjuk, hogy egy új technológia népszerűsége megalapozott, vagy a globális marketing és társadalmi felhajtás hatása. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a hype-jelenségről beszélgettek. Az adásból kiderül, hogy a sokat emlegetett Web3-at, a metaverzumot vagy akár a blockchaint övező felhajtás a hype ciklus milyen szakaszában áll éppen.

A figyelem gazdaságában a társadalmi szintű felhajtás, egy új technológia paradigmaváltó hatásába fektetett hiedelem akár milliárd dollárokat is érhet. A Gartner nem az első, aki felfigyelt az újdonságokat övező hype mintázatára. A tanácsadó cég a felhajtás szakaszainak meghatározásában és elemzésében jár élen. A Gartner Hype-ciklus segít annak megítélésében, hogy egy technológia vagy jelenség felfutását és felkapottságát a marketing és a társadalmi lelkesedés fűti, vagy érettebb fejlődési szakaszba ért már.

A feltörekvő technológiák hype-ciklusába már be is került több blockchainhez fűződő terület. A ciklus elejére pozícionálták a metaverzumot, amelynek a beérésére várhatóan több mint 10 évet kell majd várni. Az NFT-k pedig az úgynevezett „felfokozott elvárások csúcsánál” vannak, de annak is a végénél.

A blokklánc nem csak a feltörekvő technológiák között jelenik meg. A Gartner már egy ideje külön is figyeli a blockchain és web3 alterületeket. A legérettebbek egyértelműen a kriptovaluták, amelyek közel állnak a „termékenység fennsíkjához” azaz a hype ciklus végéhez. Utánuk következnek a decentralizált alkalmazások, amelyeknek a megszületését legfőképpen az Ethereum hálózatának köszönhetjük. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig a blockchain tárcák kerültek fel. Ezek mind a „megvilágosodás emelkedőjén” vannak, vagyis egyre jobban kezdjük megérteni őket és potenciáljukat. A hype-cikluson számos további fogalom is megtalálható. Ilyenek a konszenzus mechanizmusok, blockchain platformok, okosszerződések, decentralizált pénzügyek, blockchain átjárhatóság, tokenizáció, stablecoinok, NFT, Web3 és még sok más.

A Fintech Világa – Blockchain Percek podcastből kiderül, hogy mit jelentenek a Gartner Hype-ciklus szakaszainak hangzatos elnevezései és hogyan profitálhat ebből a tudásból egy vásárló

A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásaiban Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a Web3 működési logikáját és sajátosságait mutatták be. Az internet új korában a felhasználók birtokolják saját adataikat és virtuális értékeiket. Egy ilyen digitális érték lehet például az NFT is. Sokan talán nem is tudják, hogy mit jelöl ez a három betű, de azt igen, hogy éppen rengeteg pénz van benne.

Még tavaly márciusban kelt el 69 millió dollárért egy digitális kollekció, lavinát indítva a digitális művesztbe áramló pénzt illetően. Cégóriások és magánemberek egyaránt millió dollárokat fizettek különféle digitális képekért. Egészen idén januárig emelkedett a piac – a hónapban 17 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát ezek az NFT-k. 

Most viszont, bár nem dőlt össze a kártyavár, mintegy 97 százalékot esett az NFT-kereskedés forgalma év elejéhez képest. Az óriási, 17 milliárdos forgalomból „mindössze” 466 millió dollár lett. Bár kétségtelenül túlzó volt a felhajtás az NFT „műkincsek” körül, mégsem érdemes temetni a technológiát. Ugyanis a benne rejlő lehetőség az egyedi tulajdonjog blockchainen történő rögzítésére önmagában talán nem feltűnő, de óriási értékajánlatot jelent. Blockchainen vezetve gyorsan és átláthatóan cserélhetnek gazdát a különböző, NFT-khez kötött tárgyak. Több vállalat még mostanában is rendszeresen hoz NFT újításokat. A Starbucks például milliókat hódított meg jutalomprogramjával, most pedig egy exkluzív élményeket nyújtó ügyfélprogram NFT platformjában látja a jövőt.

A Blockchain Percek szakértőjétől megtudhatjuk, hogy szórakozásból és divatbolt felfutott NFT hype után mi lehet a nem helyettesíthető tokenek valódi jövője.

Korábban jellemzően csak versenyzőknek és streamereknek volt lehetőségük, hogy ha közvetetten is, de pénzt keressenek különböző számítógépes játékok használatából. A Web3 a blockchain eszközeivel a játékban is visszaadná a profitot a felhasználóknak. Utópikusan hangzik, hogy szórakozás közben akár egy megélhetésnyi összeget is kereshetünk. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető elmondják, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Play-to-Earn játékokban, és hogy miért ne mondjon fel azonnal mégsem, akinek megtetszik az ötlet.

Az úgynevezett play-to-earn, azaz „Játssz, hogy pénzt keress” játékok a Web3 világ legnépszerűbb alkalmazásai közé tartoznak. Ahogyan egy korábbi adásban említettük, a Web3 egy olyan új internetes korszakot jelöl, ahol a felhasználók nem csak tartalom fogyasztók és tartalomgyártók, hanem virtuális értéket is birtokolhatnak. A Play-to-Earn játékok is azon alapulnak, hogy a saját adatainkból és figyelmünkből akár mi magunk is profitálhatunk, nem csak a technológiai vállalatok.

Az emberek szórakozásból játszanak, jó érzés néha kikapcsolódni és csak egy játékra koncentrálni. A videójátékfejlesztő cégek közben folyamatosan figyelik a bevételi lehetőségeket. A mikrotranzakciók megjelenése, a pénzért megvásárolható egyedi, virtuális játékeszközök – például ruhák, karakterek, felszerelések – egyre gyakoribb elemei a játékoknak. Fizetés nélkül egyre limitáltabb a játékosok mozgástere.

Amíg a hagyományos videójátékok viszik a pénzt és az időt, a play-to-earn játékok profitot termelnek a felhasználóknak. A játékosok videójáték közben kriptovalutákat és NFT-ket nyerhetnek, amelyekkel kereskedhetnek is. A blockchain csak a fizetési eszközökben, a tokenekben jelenik meg, a játékmotor a blokklánctól független.

Az egyik korai, népszerű blockchain videójáték, a CryptoKitties felhasználói például a játék nevéhez híven, NFT-alapú virtuális macskákkal kereskedhettek. A hirtelen népszerűség egy pontján a játék az Ethereum teljes hálózati kapacitásának 30 százalékát kötötte le. A jelenség emlékeztet a globális Facebook-farmerkedés tíz évvel ezelőtti csúcspontjára. Igaz, akkor legfeljebb értékes szabadidőt veszíthettek a felhasználók. A kriptomacskák némelyike viszont 100 ezer dollárért cserélt gazdát még 2017-ben, jóval a tavalyi NFT-láz előtt.

Később, 2021-be

A decentralizált autonóm szervezet, azaz a DAO olyan gazdasági közösség, amelynek nincs központi vezetése. A döntések alulról felfelé haladva születnek, egy meghatározott, blokkláncon érvényesített szabályrendszer köré szerveződött közösség irányításával. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy vajon mennyire lehet demokratikus a DAO-k rendszere, amiben a szavazati jog súlya a pénzért megvásárolható tokenekkel arányos.

A DAO-k olyan interneten született szervezetek, amelyeket tagjaik kollektívan birtokolnak és irányítanak. Anyagi forrásaikhoz csak a tagjaik jóváhagyásával férhetnek hozzá. A döntések olyan javaslatokon keresztül születnek, amelyekről a csoport egy meghatározott időszak alatt szavaz.

Egy hierarchikus irányítás nélküli DAO sokféle cél érdekében alakulhat. Egyfajta szabadúszó hálózatok, ahol a tagok okosszerződésekkel egyesítik pénzeszközeiket, hogy például jótékonysági szervezeteket támogassanak, digitális gyűjteményeket építsenek vagy befektetési, esetleg kriptotőke alapként működjenek.  A DAO-k teljes mértékben a tagság által birtokolt közösségek, ahol nincs központi vezetés, viszont a közösen elfogadott célok érdekében, demokratikusan születő döntések mentén, transzparensen tevékenykedik a szervezet.

A definíciójában is megjelenő vízió egy teljes mértékben demokratizált digitális gazdaság alapvető szervezeti formájává tehetné a DAO-t. A belépés és a tagság azonban tokenekhez kötött. A tokenek pedig éppúgy megvásárolhatóak, mint egy klasszikus részvény.  Az utópisztikus demokrácia sérülékenységére a Chainalysis kutatása mutatott rá. E szerint a 10 legnagyobb DAO-ban ugyanis a szavazati jog 90 százalékát a tokentulajdonosok 1 százaléka birtokolja. Ők az úgynevezett kriptobálnák, akik ismeretlen méretű vagyon felett rendelkeznek és gyakorlatilag bármikor átvehetik az irányítást a szervezetek felett.

Hogy mindezt milyen garanciákkal igyekeznek kivédeni a DAO-k és, hogy még milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a digitális világ új szervezeti formája, kiderül a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából.

A blockchain támogatói szerint küszöbön áll egy új, demokratizált internet kora, amelyben a felhasználók birtokolják saját adataikat és virtuális értékeiket. A fejlődési folyamat közepén nehéz megítélni, hogy valóban paradigmaváltás tanúi lehetünk, vagy a blockchain világ híresen jó marketingjének alanyai. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető betekintést adnak a Web3 világába, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

A Web3 kifejezést már 2014-ben kitalálta az Ethereum társalapítója, Gavin Wood. A világháló új ciklusa, az elképzelések szerint alapjaiban változtatná meg, ahogyan a világhálóra tekintünk. Ehhez azonban érdemes megismerni, hogy mit tekintenek a szakértők az első két internetes korszaknak. 

Az úgynevezett Web1 a kizárólag olvasásra, információátadásra és gyűjtésre alkalmas internet volt, statikus honlapok sokaságával. Ezt szokás információs gazdaságnak nevezni. A Web2 forradalma azonban már aktiválta a felhasználókat is, megjelent az írás, a kommentelés, a tartalommegosztás lehetősége is, a folyamat élén a közösségi média felületekkel. Ezt nevezhetjük platform gazdaságnak.

Azonban mind a klasszikus internetezés hőskorából és a közösségi platformok dinamikájából hiányzik egy fontos tényező, ez pedig maga a tulajdon. A felhasználók lehetnek passzív befogadói tartalmaknak, vagy akár saját gondolataikat is megoszthatják különböző interaktív platformokon, azonban sosem birtokolnak semmit igazán. Az olvasható tartalom nem az övék, legfeljebb a tudás, amit szereznek. Az írott tartalom pedig az éppen használt platform tulajdona – legyen szó bármelyik közösségi média felületről.

A Web3 az információs és a platform gazdaság után a tulajdon gazdasága szeretne lenni. A blockchain lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyenlő felekként, decentralizált felületeken birtokolják saját személyazonosságukat, saját adataikat, valamint saját tartalmaikat, esetleg virtuális eszközeiket. Így nem egy másik cégnek generálnak potenciális profitot saját adataik és online jelenlétük átadásával, hanem maguknak teremtenek értéket, hiszen minden a saját tulajdonuk.

Egyelőre a könnyű pénzkeresés ígérete a legnagyobb hajtóerő a Web3 felületei felé, de vajon képes lesz a jelenség akkora tömegeket megmozgatni, mint alig egy évtizede a közösségi média? A Blockchain Percek legújabb adása többek között erre a kérdésre keresi a választ, miközben bemutatja a jelenség legfőbb előnyeit és a ben