A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője maguk mögött hagyják az elméletet és bemutatják, hogy gyakorlatban milyen projektek létrejöttét segítette az Ethereum rendszere. Alapvető, kriptovalutákhoz köthető megoldásokkal kezdődik az adás, például szó esik a MetaMask bővítményről, valamint a decentralizált pénzügyekről is. Ezek után viszont kevésbe konvencionális projektek is bemutatásra kerülnek. Így ismerkedhetünk meg új közösségi média felületekkel, zenészeket támogató kezdeményezésekkel vagy akár egyesek számára megélhetést biztosító számítógépes játékokkal.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a fizikai és a digitális világ találkozásánál a tokenizációról beszélnek az Ethereum rendszerében. A tokenizáció azt a folyamatot jelenti, amely során a fizikai világból vett javakat egy blokklánc rendszeren keresztül digitális tokenek formájában reprezentálják. Ezek a javak lehetnek immateriális, tehát nem kézzel fogható javak, mint a szabadalmak és a márkanevek, vagy lehetnek valódi fizikai tárgyak. Az adásban az utóbbiról hangoznak el példák, így kerül bemutatásra az ingatlan tokenizáció, valamint a műtárgyak NTF-s, vagyis nem helyettesíthető tokeneken keresztüli megtestesítése. Az Ethereum kapcsán kifejezetten kiemelt téma a tokenizáció, hiszen számos fejlesztés a blokklánc rendszer tokenizációs szabványainak köszönhetően tudott létrejönni. Az ERC-20 például több, mint 10 ezer kriptovalutának és tokennek szabott már keretet, de az ERC-721 és az ERC-1155, valamint az ERC-1400 és az ERC-1404 szabványok is nagy mértékben hozzájárultak az NFT-k és a security tokenek világainak fellendüléséhez.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője ismét Szegő Dániel blockchain fejlesztő-tanácsadóval ültek le, immár a proof-of-stake konszenzus mechanizmus bemutatása végett. A jelenleg proof-of-work mechanizmussal működő Ethereum várhatóan átáll a jelentősen energiatakarékosabb proof-of-stake mechanizmusra 2022 során, az Ethereum 2.0 jegyében eszközölt fejlesztések részeként. Az új megoldás keretein belül a a blokklánc új blokkjainak validálása nem komplex számítási műveletekhez lesz kötve, mint a bitcoin bányászat esetében, hanem a jelentkező validátorok (vagy bányászok) birtokában lévő ether állományhoz. A jelentkezők közül véletlenszerűen választják ki a validátorokat, a folyamat során a kiválasztás valószínűségét pedig növeli a minél nagyobb ether tulajdon. Így meg lehet spórolni a Bitcoin rendszerének óriási energiaigényét, miközben az Ethereum ökoszisztéma résztvevőinek továbbra is bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője Szegő Dániel blockchain fejlesztő-tanácsadót látták vendégül, hogy az Ethereum kapcsán beszéljenek az okosszerződésekről. Az okosszerződések olyan blokkláncon vezetett programok, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtják a szerződésben foglaltakat. Nem jogi értelemben vett szerződések, inkább teljesítési eszközként érdemes rájuk figyelni, melyek jelentős javulást tudnak elérni átláthatóságban, hatékonyságban, valamint biztonságban is.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője egy időre maguk mögött hagyják a Bitcoin rendszerét és felvezetik a következő nagy témakört, az Ethereumot. Ha a modern blokkláncok történelmének kezdetét a Bitcoin létrejötte jelenti, akkor a következő nagy lépés az Ethereum bevezetése volt. Vitalik Buterin alapító nagy Bitcoin rajongóként állapította meg, hogy a blokkláncok többre hivatottak, minthogy csak fizetésre használják őket. Ezért álmodta meg az Ethereum Turing-teljes, programozható rendszerét, ami képes volt kitörni a kizárólag fizetési keretekből. Az Ethereum 2015-ös indulása óta mára a második legnagyobb blokklánc rendszerré nőtte ki magát és vélhetően töretlenül folytatja útját a decentralizált alkalmazások úttörőjeként.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője kitérnek a Bitcoin, és összességében a kriptovaluták illegális tevékenységekben betöltött szerepére. Számos hagyományos pénzügyi szereplő kritizálja a kriptovalutákat azért, mert úgy vélik főleg bűncselekményeknél használják fel őket. Bár ezek a megszólalások nem alaptalanok, közel sem olyan súlyos a helyzet, mint az be van állítva. Egyes kutatások szerint a kriptovaluta tranzakciók kevesebb, mint egy százaléka fűződik illegális tevékenységekhez, valamint ezek többsége inkább csaláshoz köthető, mint nagyobb horderejű bűncselekményhez. Ezzel szemben a készpénz még mindig az elsőszámú pénzmosási eszköz és a hagyományos bankok továbbra sem jeleskednek a pénzmosás elleni védekezésben, éves szinten 2 ezer milliárd dollárnyi illegális forrásból származó pénz fut át rendszereiken. Az adásban szó esik még a blokklánc előnyeiről legalitási szempontokat figyelve, valamint néhány projektről is, melyek segíthetik az átláthatóságot.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adását Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a Bitcoin és a blokklánc technológia környezeti hatásainak átbeszélésére szánták. Környezetvédelmi szempontokból gyakran a Bitcoin rendszer energiafogyasztásáról esik csak szó, de az egyre fokozódó bányászati folyamatokkal egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok. Azonban a Bitcoin hátrányosságait nem szabad az egész blokklánc technológiára rávetíteni, hiszen már olyan kezdeményezések, amelyek a jövőben jelentős környezetvédelmi eredményeket hozhatnak el. Az adás második felében két koncepcionális megoldás kerül terítékre – a végfelhasználók közti közvetlen energiakereskedelem, valamint a termelési folyamatok blokkláncok való vezetése.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője összefoglalták, hogy a Bitcoinnak melyek azok a hátrányai, amelyekre érdemes odafigyelniük a (leendő) felhasználóknak. Szó esik a bitcoin magas árfolyam volatilitásáról, vagyis a nagymértékű és gyakori értékváltozásáról; arról, hogy mekkora tudást igényel az, hogy valaki bitcoint vásároljon; mennyire limitált a Bitcoin, mint fizetési rendszer; valamint egy közismert, felkapott problémáról is, a rendszer környezetre káros hatásairól energiafogyasztásán és hulladéktermelésén keresztül.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a Bitcoinnal kapcsolatban egyik leggyakrabban felmerülő fogalomról beszélnek – a bányászatról. Röviden leegyszerűsítve a Bitcoin blokklánc technológián alapuló rendszere egy nyilvános főkönyvben tart számon minden létező Bitcoin tranzakciót. Az új tranzakciók akkor mennek végbe, ha felkerültek a blokkláncra és ezzel együtt a főkönyvbe. Itt jönnek a képbe a bányászok. A blokklánc blokkjainak négy fontos eleme van: egy időbélyeg, a rögzítendő tranzakciók, a blokklánc utolsó blokkjának azonosító kódja és egy, az új blokkot jelölő ismeretlen azonosító kód. Az első három elem bármelyik felhasználó számára elérhető, a negyedik elem adja a bányászat alapját. Ahhoz, hogy létrejöjjön egy új blokk és jóváírják annak tranzakcióit, meg kell találni ezt a 64 karakterből álló kódot. A bányászok komplex matematikai műveleteken keresztül minden lehetséges variációt végigpróbálnak, amíg egyikük megtalálja a megfelelőt. Ezzel tudják létrehozni a blokkot, rögzíteni a blokklánchoz és hitelesíteni a blokkban tárolt tranzakciókat. Az adás a Bitcoin bányászat más aspektusait is érinti, a teljes rész lejjebb érhető el.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával egy olyan kérdést tisztáznak, ami sokak számára még mindig nem teljesen egyértelmű: felválthatja a Bitcoin a készpénzt? Az előző adásban Salvador példáján keresztül bemutattuk, hogy a kriptovaluta első hivatalos fizetőeszközként való bevezetése számos probléma ütközött. Ebben az adásban összevetjük a pénz közgazdasági funkcióit (tranzakció alap, értékmérő, kincsképző) a Bitcoin tulajdonságaival és képességeivel. Ezt a társadalom pénzhez és Bitcoinhoz való hozzáállásával kiegészítve egy teljes képet kapunk, amelynek segítségével meg is válaszoljuk az adás kérdését.