H. G. Wells volt a viktoriánus kor Michael Crichtonja. Az időgép című regénye behozta a köztudatba az időutazás hogyanját, ezzel megalapozta a sci-fi műfajának egyik alapvetését is, amellett, hogy fizikusok generációinak szerzett nem kevés fejtörést azzal, hogy az addigi fantasztikum helyett tudományos alapokra helyezte a jövőbe vagy múltba való utazást. Munkásságára természetesen a filmvilág is felfigyelt, így Az időgépből eddig két adaptáció született.

H. G. Wells regényéből Orson Welles rendezett hírhedt rádiójátékot 1938-ban, melynek nyomán pánik tört ki Amerikában. Az első filmfeldolgozás 1953-ban készült, majd 2005-ben Steven Spielberg is elkészítette a maga verzióját a három lábú, idegen hódítókról, akik ellen az emberiségnek szemernyi esélye sincsen.

Mozifilmek után tévésorozatként folytatódik az élőszereplős Alien-franchise. Az első évad sok kérdést felvetett, ám kevés választ adott. A kérdés tulajdonképpen az, hogy szörnyű vagy szörnyen jó volt-e a nyolc részes szezon? A nyári szünet utáni első adásunkban az Alien Earth-ről beszélgettünk.

40 éve jelent meg Patrick Süskind könyve a francia sorozatgyilkosról, majd 2006-ban Tom Tykwer vitte mozgóképre az addig megfilmesíthetetlennek tartott regényt. Jean-Baptiste Grenouille zseniális szaglásával a tökéletes illatot keresi - akár gyilkosság árán is. Szeretetvágy, megszállottság, és parádés szinesztézia írásban és filmen. A parfüm - Egy gyilkos története című regényéről és az abból készült filmadaptációról beszélgettünk.

Megölték az Egyesül Államok elnökét. A tettes kézre kerítésében döntő szerep jut Xavier Collins ügynöknek, az elnök testőrének, ám a gyilkosság csupán a jéghegy csúcsa, Paradise városa ugyanis sokkoló titkot rejt.

Legújabb adásunkban a Hulu politikai thriller-sorozatának első évadáról beszélgettünk.

A The Twilight Zone alkotója, Rod Serling, szabad kezet akart kapni a korabeli cenzoroktól, akik mindenbe beleszóltak az általuk támogatott műsorokban. A maga útját járni szándékozó Serling végül egy franchise-zá kinövő antológia-sorozatot hozott létre, amely tévétörténeti mérföldkőnek bizonyult.

1958-ban debütált az űrbéli trutymó, ami éhes parazitaként zabálta végig egy amerikai kisváros lakosságát. A rózsaszín zselé 1988-ban csapott le ismét egy sokkal kidolgozottabb filmben, a kettő között pedig Larry Hagman rendezett kvázi-folytatást. Tini-horror prototípus vagy pszeudo Scooby-Doo-epizód? Ez A massza.

Hetedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, melynek apropóján Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával beszélgettünk.

Messze nem ez volt az első szuperhősfilm, sőt még csak Batman mozis bemutatkozása sem, mégis ez bizonyult a Denevérember valódi szélesvásznú debütálásának, amely idén ünnepli 35. évfordulóját, és ami azóta is etalont jelent a képregényadaptációk műfajában. Michael Keaton köpenyes igazságosztója nélkül ma nem volna Sötét Lovag-trilógia, és Batfleck se létezne.

25 évvel ezelőtt, 1999-ben bevezették az eurót, lemondott Borisz Jelcin, megjelent a Nokia 3210, beléptünk a NATO-ba, és olcsóbbak lettek a számítógépek. Eközben pedig egy rakás film került a mozikba; ezekből szemezgettünk, kiemelve a tíz kedvencünket.