Külpolitikai szempontból az elmúlt néhány hónap messze legérdekesebb eseménysorozata az volt, hogy 20 éves amerikai jelenlét után az Egyesült Államok feladta afganisztáni misszióját, kivonultak az országból, majd a helyüket pillanatok alatt elfoglaltál a tálibok, akik rögtön meg is próbálkoztak az egyébként igen megosztott ország kormányzásával.

Ezeket az eseményeket a helyszínről követte és tudósította Novák András újságíró, riporter, az ATV tudósítója. A mai adásban vele beszélgetünk Afganisztánról és a térségben történő újságírói munka nehézségeiről.

Műsorvezető: Vidovszky Áron
Vendég: Novák András 

Sokszor kapjuk meg mi is fiatal közgazdász hallgatóktól a kérdést, hogy érdemes-e még nekik tőkepiaci irányultságban gondolkozniuk, mint karrierben az elkövetkező 2-3 évtizedre előretekintve, amikor már napjainkban is egyre inkább az algoritmusok uralják a kereskedést.

Érdemes-e küzdeni a Goldman Sachs és társai ellen?
A 20 millió dolláros éves fizetésű orosz és kínai atomfizikusok által fejlesztett kereskedési szoftverek ellen?
Az egyre jobban kibontakozó mesterséges intelligencia és gépi tanulás ellen?

A választ sajnos nem tudjuk 100 százalékos bizonyossággal megmondani, cserébe viszont hoztunk két inspiráló történetet, két korszakos zseniről.

Műsorvezető: Vidovszky Áron
Vendég: Jónap Richárd 

Az elmúlt héten minden az Evergrande csődközeli helyzetéről szólt. Sokan találgatják, hogyan fogja kezelni a kialakult helyzetet a kínai vezetés, de talán még többeket foglalkoztat az, hogy lehetnek–e ennek átgyűrűző hatásai a világ tőkepiacaira. Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával beszélgettünk.

Bő egy hét múlva lesznek a német parlamenti választások. Miután Németország Európa legnagyobb gazdasága és legnépesebb országa, valamint az Európai Unió motorja is egyben, így a választásoknak a német embereken túl komoly jelentősége van az Európai Unió és a benne élő nemzetek számára is. Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával és Kovács Krisztiánnal, a Concorde üzletfejlesztési igazgatójával a német választások valódi tétjéről beszélgettünk.

Az energiaárak emelkedése miatt felmerül a kérdés, hogy meddig lehet, meddig érdemes a hazai lakosságot az olcsó áram- és gázárak illúziójával dédelgetni. Tekintettel arra, hogy hazánk energia terén folyamatos importra szorul, csak idő kérdése, hogy mikor szembesítik a lakosságot ennek valós piaci árával. De vajon ki fizeti a révészt: csak az utazók vagy az egész ország? Ezt a témát járjuk körül Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.

Szervezetekben, cégekben, politikában, művészeti életben gyakran folyik vita arról, hogy vannak-e pótolhatatlan emberek. És jellemzően az szokott lenni a válasz, hogy igen: bizonyos emberek a szűk környezetük, vagy saját maguk szempontjából pótolhatatlannak tűnnek.

Én személy szerint elég régóta nem értek ezzel egyet, mert azt gondolom, hogy ebben a gyorsan változó világban egyre kisebb esély van a pótolhatatlanságra, hiszen nagyon sok esetben még a legkiemelkedőbb vezetők alól is gyorsabban kimozgatja a gyorsulva változó környezet az adott céget, szervezetet, társadalmat, mint ahogy ők maguk képesek lennének ezzel felvenni a tempót.

Egy-két kivételt azonban én is tettem korábban, de jellemzően korszakos zsenik esetében: ilyen volt például Steve Jobs. Az ő esetében én is azt gondoltam, hogy pótolhatatlan lesz az Apple élén. Simán beleláttam, ha nem is egy Nokia, vagy BlackBerry szerű gyors lejtmenetet, de egy fokozatos szerepcsökkenést az okostelefonok és egyéb okoseszközök piacán, mondjuk akár a Samsung, vagy valamelyik dél-koreai gyártó javára. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, mert jött Tim Cook és olyat tett az Apple-lel, amit Steve Jobs halála után nagyon kevesen gondoltak volna.

Azóta tudom, hogy mindenki pótolható.

A foci VB-n jövőre vesz utoljára részt 32 csapat, a 2026-os torna már 48 ország részvételével zajlik majd. Ez azonban még mindig nem oldja meg a mostani lebonyolítás két súlyos problémáját.

Az egyik a sportszakmai probléma, amely miatt az elmúlt világbajnokságok eredményeihez és a játéktudáshoz mérten nagyon igazságtalanul alul vannak reprezentálva az európai csapatok. A magyar válogatottnak például a világranglista 4. Anglia és a 16. Lengyelország testén keresztül vezethetne az útja Katarba, ami extrém nehéz sorsolás sok más földrészhez képest.

A másik az üzleti probléma. A 2018-as orosz rendezésű tornán például nem volt ott a világ öt legnépesebb országának a csapata (Kína, India, USA, Indonézia, Pakisztán), miközben ebben az öt országban lakik a Föld népességének 46 százaléka.

A 64 csapatos rendezés egyben megoldaná a magyar válogatott kijutási problémáját is, amely szemben az elmúlt évtizedekkel immár nem a játéktudás hiányosságaiból fakad, hanem az európai kvalifikáció kegyetlen nehézségéből.

Az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban egyre többen teszik fel a kérdést, hogy 20 év konszolidációs próbálkozás és 1.000 milliárd elköltött dollár után végül miért pont most döntött úgy az Egyesült Államok, hogy kivonul az országból és magára hagyja a szélsőséges iszlám félkatonai szervezet szorongatásában élő afgán népet. 

Ennek kapcsán az is sokakban felmerül, hogy mire számíthatnak a jövőben azok az országok, amelyek valamilyen módon jelenleg is élvezik az USA katonai, gazdasági és politikai támogatását. Hogyan változhat a közeljövőben az Egyesült Államok külpolitikája és mik lehetnek ezeknek a legmeghatározóbb következményei a világgazdaságra? 

Kovács Krisztiánnal, a Concorde üzletfejlesztési igazgatójával és Móró Tamás, vezető stratégával beszélgettünk.

A Concorde podcastek elé mindig írunk néhány mondatos felkonferáló szöveget, de a mai epizódnál ettől eltekintettünk és nem lustaságból, hanem mert úgy éreztük, hogy elég annyit mondanunk, mai vendégünk Szilágyi Áron. A háromszoros egyéni olimpiai bajnokkal Jónap Richárddal beszélgettünk.

Az elmúlt évtizedben a világgazdaság egészére jellemző korlátlan jegybanki pénzpumpa gazdasági hatásairól mindenki rengeteget beszél, így mi is. Mostanában főleg arról, hogy ennek hatására a világban lesz-e végül infláció vagy sem.

De arról szinte alig esik szó, hogy milyen társadalmi hatásai és egyéb különleges mellékhatásai lettek ennek az elmúlt bő évtizedes jelenségnek, és hogy mára miként jutottunk el az úgynevezett mesterséges ritkaság bányászathoz.

Erről az izgalmas témáról beszélgettünk Jónap Richárddal, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserével.