Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek.

Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levéltár levéltárosa, 2013-tól pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa, történésze. Mint történész az elbeszélt történelem (oral history) módszerével többszáz délszlovákiai visszaemlékezővel készített interjút.

A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma egyik legjobb közép-európai szakértőjét, Németh Zoltán irodalomtörténészt, hogy milyen kapcsolat van a szlovákiai magyar irodalom és a transzkulturalizmus között.

Németh Zoltán (Kéménd, 1970) József Attila-díjas irodalomtörténész, a Varsói Egyetem professzora, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Bázis Egyesület társelnöke. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal, a posztmodernnel, az utóbbi években pedig a transzkulturalizmussal foglalkozik. Irodalomtörténeti munkássága mellett rendszeresen közöl verseket is. 

Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ellenességgel összefüggő konteók és azok sajátosságai Szlovákiában és a szomszédos országokban. 

Mrva Marianna (1987) szociológus. Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius egyetem szociológia tanszékén szerzett diplomát 2011-ben. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetében doktorált 2021-ben, azóta az intézetet tudományos munkatársa. 2023 óta az intézet tudományos titkári posztját is betölti. Emellett a Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa. Kutatóként elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi kell az összetartó társadalomhoz. 

Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don Juan képe az idők folyamán.

Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. 

Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Elsősorban a kortárs gyermekirodalom kutatója, irodalompedagógus. A katedra című folyóirat szerkesztője.

A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, amelynek tevékenységéről és a magyarországi Mindszenty-perrel való kapcsolatáról Bukovszky László történész beszél. 

 Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója, majd évekig a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.

Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenykedő Hunčík Péter 1988-től a mai napig elmegyógyászi praxist folytat. 1989–1990-ben a rendszerváltó értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja volt. A rendszerváltást követően a Márai Sándor Alapítvány és a NOVA tv-állomás alapítója volt és jelentős szerepet játszott a Fórum Intézet létrehozásában is. Kutatási területét többek között a kommunikáció, a konfliktuskezelés a kisebbségi kérdés alkotja. 

A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója. 

Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.

A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.

Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.

Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta.

 Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.