A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót. 

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom

alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A

későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?

Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?

Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a Selye

János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a

komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területe

Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.

Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.

Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Vajda Barnabás (1970) tanár, történész, a Selye János Egyetem történelem tanszékének a docense. Kutatóként elsősorban történelemdidaktikával, illetve a huszadik század második felének egyetemes történetével, azon belül is a hidegháború folyamatával foglalkozik. Több munkája jelent meg, amelyben Dunaszerdahely történetével foglalkozik, különös tekintettel a város arculatának a szocializmus évtizediben való átformálására. 

„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai bevonultak az országba, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek nevével fémjelzett demokratizálódási, liberalizálódási folyamatnak. A Prágai tavasz leveréséről, pontosabban annak emlékezetéről szól L. Juhász Ilona néprajzkutató, etnológus legújabb kutatásait összegző, visszaemlékezéseket is tartalmazó könyve, amely Ruszkik haza! Adalékok Csehszlovákia 1968-as katonai megszállása szlovákiai magyar emlékezetéhez címmel jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a kötet szerzője, komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa lesz a vendégünk. 

L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.

A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népek

nemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol az

államhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarok

azonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szól

a Bagoly mondja következő adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezi a téma kutatóját, Simon

Attila történészt.

Simon Attila (1966)

Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet

igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai

magyarok két világháború közötti története.

A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költségetési politika.

Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.

Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.

Sebők Szilárd (1989)

Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:

https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf

A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.

Szarka László (1953)

A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.