A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.

Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?

 Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője.

Tóth Erzsébet Fanni

Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte. 

A komáromi hajógyár emlékezete

A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.

Vataščin Péter (1987).

Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.

A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.

Simon Attila (1966)

Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia.

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára.

Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából.

Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díját.

Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől.

Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Társulás választmányának alelnöke. Kutatási területe a szlovákiai magyar nyelvhasználat, az írott sajtó nyelve, anyanyelvi tantárgy-pedagógia. 1999-től 2007-ig rendszeresen elhangzottak nyelvi ötpercesei a Pátria rádióban. 

A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget.

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában.

 Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.