Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.

Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.

Sebők Szilárd (1989)

Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:

https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf

A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.

Szarka László (1953)

A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.

Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.

Gyurgyík László

Szociológus, demográfus. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.

Bajcsi Ildikó

Történész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei között kiemelt helye van az 1938 és 1945 közötti, ún. magyar idők feltárásának, különös tekintettel Komáromra és környékére.

Bár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter.

Galo Vilmos történész, történelemtanár

A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már többek között Tornalja és Komárom helytörténetével és a komáromi zsidóság sorsával is. Munkáit a témában való elmélyülés, az részletekre való odafigyelés jellemzi.

H. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval.

H. Nagy Péter (1967) 

Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi: 

H. Nagy Péter: A világjárvány feldolgozása az ismeretterjesztő irodalomban. Dunszt, 2021 január

https://dunszt.sk/2021/01/27/a-vilagjarvany-feldolgozasa-az-ismeretterjeszto-irodalomban/

H. Nagy Péter: Vírusstörténetek a tudománynépszerűsítő irodalomban. Dunszt, 2020 április https://dunszt.sk/2020/04/15/virustortenetek-a-tudomanynepszerusito-irodalomban/

A szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát átmenteni az 1945 utáni időkre. A kutatóval erről Nagy Ildikó beszélget. 

Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:

Simon Attila. Maďarská (politická) elita v medzivojnovom Československu – náčrt témy. Forum historiae : časopis a portál pre históriu a príbuzné spoločenské vedy. Roč. 12, č. 1 (2018), s. 114–128. ISSN 1337-6861

https://www.forumhistoriae.sk/sk/clanok/madarska-politicka-elita-v-medzivojnovom-ceskoslovensku-nacrt-temy

A szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szociológust. 

Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének a docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák-magyar kutatásokat is végzett. 

Online is elérhető írások Lampl Zsuzsannától

1. Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt, https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2023-3, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol-ii

2. Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-4

3. A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is) https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-3

4. The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-5

5. A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-4

6. A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-3

7. A 2018-as szlovákiai magyar idenitáskutatás elsődleges eredményei https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-1

8. A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2015-3

Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmánya jelent meg. A Bagoly mondja podcast-sorozatban saját műhelyébe enged bepillantást.

Jitka Rožňová (1976) költő, műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense. Magyar nyelvű szépirodalmat és irodalomtudományi munkákat fordít szlovákra. Többek között Márai Sándor, Kukorelly Endre, Monoszlóy Dezső munkáit tette közkinccsé szlovák nyelven. Kutatóként és egyetemi előadóként kreatív írással, esztétikai diszciplínákkal, műfordítással foglalkozik.