A társállatok örökbefogadása ma már abszolút benne van a köztudatban, és társadalmilag teljes mértékben elfogadott dolog. Viszont rengeteg kutya van, telítődött a piac, ami magával hozza azt, hogy csökken az érdeklődés, miközben a bajba jutott kutyák száma meg soha nem látott mértéket ölt. Erről is beszél Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője a Petcast különkiadásában, amit az örökbefogadó napon készítettünk. Az adásban megszólal a Noé-ba gyakorlatilag hazajáró állatvédőt, a Szurkolók az állatokért Alapítvány elnöke, Kapin Ricsi is, aki azt mondja, nagy a baj: nem lehet annyi állatot megmenteni, amennyit meg kéne menteni. Az aktuális menhelyi helyzetről a noés örökbefogadások vezető ügyintézőjével, Smolnár Piroskával is beszélgetünk, valamint két örökbefogadót is megkérdezünk. Hallgass ide!

Az örökbefogadásról, elsősorban a menhelyi kutyák örökbefogadásáról szól ez az adás, amelynek vendége a 16 éve működő Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

Óvári András szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, mivel is jár egy kutya. „A legtöbben kész kutyát szeretnének: legyen szobatiszta, ne ugasson, menjen szépen pórázon, szeresse a gyerekeket, vagy esetleg a macskákat.” Ahogyan az adás vendége fogalmaz: az embereknek elsősorban elvárásaik vannak a kutyákkal szemben, és nem kötelezettségérzetük.

Az állatokat mentő civil szervezetek többségének azonban, ahogyan a Vigyél Haza Alapítványnak is, a mentvények biztos jövője, jóléte a legfontosabb. „Nem egyszer megkapjuk egy-egy sértődött jelölttől, hogy >inkább a menhelyen kuksoljon évekig az a kutya, minthogy nekem odaadnák<!? Mi meg azt mondjuk, hogy egy kutyát 15 évre adunk örökbe. Inkább legyen még egy-két hónapig nálunk. Pedig mi akkor tudunk egy másik kutyát megmenteni, ha egyet örökbe adunk, és annak a helyére máris jöhet egy másik.”

„A hozzánk kerülő kutyák már legalább egyszer csalódtak. Legalább egyszer kidobták őket, az utcán kószáltak, vagy meghalt a tulajdonosuk. A mi dolgunk, hogy megtanítsuk ezeket az állatokat újra bízni az emberekben…hogy meggyőződjünk arról, hogy jó helyre kerülnek. Mi csak családtagnak adunk örökbe.”

 Az adásban beszélünk arról, hogy

• milyen feltételekkel fogadható örökbe kutya, cica a Vigyél Haza Alapítványtól és vannak-e kizáró okok,
• miért csak ivartalanított állatot adnak örökbe
• mi mindent érdemes mérlegelnie az örökbe fogadás – de ugyanígy a vásárlás előtt – a leendő gazdinak,
• milyen költségekkel kell kalkulálni az évek során (az állattartás drága dolog!).

Meg arról is, hogyan látja a helyzetet Óvári András, aki szerint nincs mit szépíteni rajta: a kutyások társadalma egyre inkább kettészakad napjaink Magyarországán. A felelős állatbarátok a kutyát társként tartják, de sokak számára a kutya még mindig egy lecserélhető, eldobható valami. Ez is az oka annak, hogy a nagyvárosokon kívül még mindig rengeteg oltatlan, mikrochip nélküli kóbor kutya van, veszélyeztetve az embereket. Erre és ezzel együtt a menhelyek túlzsúfoltságára az igazi megoldást egy határozott ivartalanítási kampány jelentene. Csak azzal lehetne megszüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy annyi kutya születik, amennyit már lehetetlen gazdásítani.

Főleg, hogy közben az alapítványhoz érkező négy hívásból majdnem három nem arról szól, hogy elvinnének, hanem ellenkezőleg, leadnának egy állatot.  Vagy lecserélnék egy fiatalabbra. Esetleg két kisebbet bevinne és elvinne egy nagyobbért cserébe. „Gyakran kerülünk érzelmi zsarolásba, hogy >ha most maguk nem viszik el rögtön a kutyát, akkor kidobom, elaltatom, vízbe fojtom<…. Sajnos, egy egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek úgy gondolják, hogy a problémáikat valaki másnak kell megoldania.” – meséli Óvári András.

Hallgass ide, ha te felelős döntést akarsz hozni egy másik életről, és szeretnéd magadból kihozni a legjobb leendő gazdit!

A kóbor cicákat nem az ufók dobták le, és nem is lehet őket egyszerűen fellőni a Holdra, hogy eltűnjenek – fogalmaz szándékosan ironikusan ebben az adásban a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány elnöke és alapítója Daniela és Stefano Trebbi. Szerintük a kóbormacska-helyzet évről évre egyre rosszabb, már régen a 24. órában vagyunk.

Ennek egyik alapvető oka, hogy becslések szerint 2,5 millió macskát tartanak az országban, de a nagy részük nincs ivartalanítva, szabadon jár-kel és szaporodik. Így nem csoda, ha már 3 millióra (!) becsülik a gazdátlan cicák számát.

A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (MAVED), amelynek szlogenje „A megelőzés az igazi mentés” a kóbor macskák befogásával, ivartalanításával és szabadon engedésével próbál valamelyest enyhíteni a helyzeten. S hogy miért nem adnak minden befogott cicát örökbe? Azért, mert a 70-80 százalékuk már kóborkának született, nem, vagy csak rendkívül nehezen lenne az emberhez szoktatható. A számos önkéntes erőfeszítése ezért is egyfajta szélmalomharc, még akkor is, ha a segítségükkel tavaly ivartalanított 2300 cica – macskánként átlagosan tíz utóddal számolva – azt jelenti, hogy 23 ezer cicát mentettek meg attól, hogy az utcára szülessen betegségben és éhezésben.

Daniela és Stefano Trebbi szerint a kóbor cicák számának csökkentése érdekében alapvetően fontos, hogy az emberek megértsék az ivartalanítás fontosságát, és azt, hogy mit jelent a felelős macskatartás. Emellett szükség van arra is, hogy az állatvédelmet ne támogassák, hanem finanszírozzák, hiszen gyakorlatilag állami és önkormányzati feladatot látnak el azzal, hogy befogják és ivartalaníttatják a kóbor macskákat. A gazdás macskák ivartalanításába ugyanakkor az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a MAVED szerint, ahogyan teszik azt akár a szomszédos Romániában, mert ez egy drága műtét, amit sokan nem tudnak kifizetni.

A Petcast adásából kiderül még, hogy

• miért nem lehet minden kóborkát örökbe adni
• a MAVED által működtetett cicaörökbefogadás.hu weboldalon hány cica keres és talál gazdára
• milyen feltételekkel lehet tőlük cicát örökbe fogadni
• milyen alapvető tudnivalókra készítik el a leendő gazdikat
• milyen módon jelölik a már ivartalanított kóborkákat, valamint, hogy
• miként látják az állatvédelem jövőjét a Petcast macskás vendégei.

Tarts velünk, ha szeretnél igazán jó cicagazdik lenni, és ha szerinted sem lenne jó tovább növelni a kóbor macskák számát.

Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacskák jelentenek a vadmacskákra. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén. Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, hogyan tartjuk ma Magyarországon a házimacskákat. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanázia sötét oldaláról, a törvényellenesen végzett altatásról kezdtünk el beszélgetni a Petcast vendégével, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával, de aztán a magyar kisállattartás rideg valóságához jutottunk el.

Abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint (amelyet az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai végeztek, és amelyről két adással korábban már volt szó) a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

Az adás szakértő vendége elmondja, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az  állatorvos, ha ez kiderül, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecíliával arról is beszélünk, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek), vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat. Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.

Tudtad, hogy egy csincsilla (amit már 10 ezer forintért be lehet szerezni) megfelelő tartás mellett akár 6 millió forintodba is kerülhet élete 20-25 éve alatt!? És ebben még nincsenek benne az orvosi költségek! Ezt az Együtt a Kisállatokért Alapítványnál számolták ki, amelynek elnöke, Vakula Tímea a Petcast adásának vendége. Ennek az epizódnak a főszereplői az egerek, a patkányok, a hörcsögök, a tengerimalacok, a deguk és a csincsillák, egyszóval a rágcsálók.

Az adásból kiderül tehát, hogy teljesen téves az a közkeletű elképzelés, miszerint csak azért, mert ezek az állatok kicsik és jellemzően olcsón beszerezhetők, a tartásuk is olcsó. Az sem igaz, hogy egy kicsi állatkát könnyebb gondozni, mint mondjuk egy kutyát. De irreális elgondolás az is, hogy ezeket a kisállatok, csak azért, mert olyan cuki pofijuk van, tökéletes kedvencek gyerekeknek, ugyanis a rágcsálók nem szeretik, ha simogatják, babusgatják őket. Sőt, stresszként élik meg, és akár bele is betegedhetnek.

Vakula Tímea szerint rágcsálót tartani nem nehéz, csak oda kell figyelni, ő maga az Együtt a Kisállatokért Alapítvány elnökeként sajnos elég sok rossz példát is lát.

„Sok olyan gazdival találkozunk, aki imádja az állatát, és a legjobbat szeretné neki, de nagyon rossz információkat kapott, emiatt szeretetből állatkínzó gazdi lesz. De ők azok, akiket jobb irányba lehet terelni, és akkor az egy jobb élet lesz embernek is, állatnak is. És vannak olyanok, akiket nem, de ők azok, akik azt mondják, hogy ’jaj, ezek csak ketrecállatok és unalmasak, és nem is lehet velük mit kezdeni’, és rövid idő után befejezik a tartást. Igazán örömet egyébként annak fog okozni, aki rengeteg energiát beletesz.”

Számos más tévhit is szóba kerül még ebben az epizódban, amiben sorra vesszük, hogy

• Mi(k) a hátránya(i) és mik az előnyei az ilyen kisállatok tartásának?
• Mi mindenre készüljön, aki rágcsálót szeretne tartani?
• Hogyan kell jól tartani ezeket a kisemlősöket: mekkora a helyigényük, milyen a számukra megfelelő tartási hely, hogyan tápláljuk őket helyesen? 
• Melyik fajt lehet, sőt kell párban tartani, és melyiket tilos?
• Jó ötlet-e ha a zsákmányállatok mellett ragadozónk, például cicánk, kutyánk is van?
• Melyik faj meddig él, vannak-e speciális betegségeik?

Beszélünk persze az Együtt a Kisállatokért Alapítvány munkájáról is, arról, hogy a COVID-19 óta sajnos havi szinten százas nagyságrendben keresik meg őket gazdik azzal, hogy szeretnék leadni a kisállatukat.

Egy fiatal, de annál képzettebb kutya, a 4 éves Koda talált rá egy Mezőfalván eltűnt 9 éves kisfiúra, szerencsére sértetlenül. A keresésről és erről a különleges képességekkel rendelkező belga juhászkutyáról is megtudhatsz információkat Koda gazdájától, Bérdi Furzsinától a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanáziáról nem könnyű beszélni, a téma azonban napjainkban nem megkerülhető, a társállatok esetében sem, mert előbb vagy utóbb szinte biztosan minden gazdi kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell a végső döntést meghoznia. Mert az állatorvos legfeljebb javasol, az utolsó szó mindig a gazdié – emeli ki az adás vendége, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezetője.

A tanszék munkatársai felmérést készítettek az eutanázia megítéléséről, gyakorlatáról, amiben gazdiknak és állatorvosoknak is tettek fel a témába vágó kérdéseket. Ebből nagyon sok minden kiderül, többek között, hogy a megkérdezettek az állatok esetében elfogadhatóbbnak tartják a kegyes halált, mint az embereknél. Emellett például a gazdik több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy mindenképp szeretne az állattársa mellett lenni, amikor megtörténik ez a beavatkozás, és ugyanennyien inkább az otthonukban adatnák be a halálos injekciót.

A beszélgetésben még több információ elhangzik az eutanázia-kutatásról, és igyekszünk minden olyan kérdésre kitérni, ami – ha tetszik, ha nem – együtt jár a kegyes halállal. Így szóba kerül, hogy

• milyen esetekben engedik meg a jogszabályok egy állat életének kioltását, milyen feltételek mellett legális jelenleg Magyarországon az eutanázia;
• hogyan kell egy állatorvosnak halálba segítenie, hogy szakmailag szabályos és etikailag is elfogadható legyen;
• mit javasol a szakember: maradjunk-e az állat mellett, ott legyen-e más, esetleg akár egy vele élő másik kisállat;
• milyen lehetőségek vannak ilyenkor: otthoni temetés, hamvasztás – és ezeknek, illetve magának az elaltatásnak milyen költségeik vannak;
• mi a gazdik feladata az állat halálát követően.
  

De természetesen beszélünk arról is, mi van akkor, ha egy gazdi nem biztos abban, hogy tényleg az altatás az egyetlen lehetséges megoldás? Keressen fel még másik állatorvost, állatorvosokat, és kérjen másod-, vagy akár harmadvéleményt? Mit mérlegeljen, amikor az eszével tudja, hogy az altatás az állat számára megváltás lenne, de nem képes őt elengedni.

A  külső paraziták – a szúnyog, a kullancs, a bolha vagy az atka – sokféle betegséget terjesztenek, és akár súlyosan is megbetegíthetik kedvenceinket. Szerencsére, ma már többféle lehetőségünk van védekezni ellenük, és kell is, különösen a jó idő beköszöntével (bár, sajnos most már gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullanccsal is).

A külső élősködők elleni védelem a Petcast mostani epizódjának témája, az adás vendége Sótonyi Kata állatorvos. Az ő szakértő segítségével vesszük át, hogy

• melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében
• ezek ellen milyen módszerekkel lehet, illetve érdemes védekezni
• veszélyes-e a gyógyszeres megoldás, illetve alkalmasak-e a vérszívók távoltartására az olyan kíméletes szerek, amilyenek például az illóolajak
• milyen betegségeket okozhat a bolha, a kullancs vagy a szúnyog, és hogy
• ezeknek milyen tüneteik és kezelési lehetőségeik vannak.

Tarts velünk ebben az adásban is, mert ha csak nem mozdulsz ki a lakásból, és az ablakot sem nyitod ki, nem úszod meg a szúnyog-, de akár a kullancscsípést sem. Ráadásul a korán beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is, ahogyan arra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja nemrég felhívta a figyelmet.

Tudtad, hogy mindannyiunknak egyedi szagnyomunk van, ami pontosan annyira jellemző ránk, mint az ujjlenyomatunk? És azt, hogy gyakorlatilag minden kutya simán azonosítani és követni tudja ezt a nyomot? Ha most hitetlenkedsz, akkor feltétlenül hallgasd meg az adást, mert a két vendég, Janovszky Gergely és Fazekas Tibor, a K9 Keresőkutyás Egyesület és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület oszlopos tagjai téged is meg fognak győzni arról, hogy a nyomkövetésre fiatal és öreg, kifejezetten okos és kicsit gyengébb képességű kutyák is alkalmasak!

S hogy miért is érdemes neked gazdiként ezt a tevékenységet akár rendszeresen űzni a kutyáddal? Kiderül az adásból, amelyből mindent megtudhatsz arról, hogy

-       pontosan hogyan „olvassák” a kutyák a nyomot,

-       hogyan tanítják nekik a nyomkövetést,

-       kíván-e speciális képességeket a gazdiktól a mantrailing

-       milyen rendkívüli előnyei vannak a kutyák és gazdik számára is a közös aktivitásnak,

-       milyen sokat segíthet a mantrailing a félős, agresszív vagy fóbiás kutyák terápiájában,

-       hol, hogyan érdemes elkezdeni a mantrailinget, és

-       aki komolyabban szeretne foglalkozni a nyomkövetéssel, mire számítson.

Tarts velünk, mert a mantrailing nemcsak egy a kutyás sportok közül, hanem az a kutyás sport, ami négylábú társaink legősibb és legkiválóbb ösztönére, a szaglásra épít, ezáltal pedig egyedülálló élményt nyújt neki – és neked is!